1962-ben kezdett el futballozni a fonyódi labdarúgó-csapatban, majd 1965-ben igazolt az Újpesti Dózsához, ahol pályafutásának legnagyobb sikereit élte át. Első felnőtt sikere az 1968-as mexikóvárosi olimpián szerzett aranyérem volt. 1969-ben lett először magyar bajnok, melyet a Dózsával sorozatban hatszor megvédett, kilencszeres magyar bajnoki cím tulajdonosa. Emellett ötszörös MNK győztes [1969, 1970, 1975, 1982 és 1983-ban] a Magyar Népköztársaság Kupát is megnyerte. 355 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt.
A magyar labdarúgó-válogatott-ban először 1970-ben szerepelt. 1974-ben az utánpótlás Európa-bajnok válogatott tagja volt. Kisebb visszaesések után 1978-ban és 1979-ben ismét magyar bajnok a Dózsával, ill. 1982-ben MNK-győztés lett. 1983-ban távozott az Újpesttől, majd egy évig a svájci Locarno együttesében vezette le aktív pályafutását. A magyar válogatottban huszonöt alkalommal szerepelt.
Még játékosként, 1980-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. Első munkahelye edzőkén régi klubja, az Újpesti Dózsa lett, melynek pályaedzője, ill. a tartalékcsapat edzője lett 1985-ben. 1992-ben vállalta első vezetőedzői pozícióját a BKV Előre együttesénél, majd 1994-ben rövid ideig Bicskén edzősködött. 1995-ben az MTK pályaedzője volt Bicskei Bertalan mellett, majd 1996-ban az Újpest FC vezetőedzője lett, ahonnan 1997-ben menesztették. Pár hónappal később a Siófok FC csapatánál dolgozott, majd 1999 és 2001 között a Kecskeméti TE vezetőedzőjeként dolgozott. Rövid szünet után egy hónapig a Marcali futballklub edzője, később Ercsiben és a Felcsút FC-nél dolgozott két és
fél évet ( NB III - NB II. bajnoki cím.)
Edzői munkái mellett szakkommentátorként is dolgozik több televíziós sportcsatornánál.
