Ugrás a tartalomhoz

Nagy Anna (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Anna (egyértelműsítő lap).
Nagy Anna
2011-ben
2011-ben
Született1940. június 6. (84 éves)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
ÉlettársaHuszárik Zoltán
GyermekeiHuszárik Kata
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1959–1963)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1963–
Híres szerepeiPacsirta
Pacsirta
Fruzsina
Szindbád
Kedvesanyám
Árvácska
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Anna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Anna (Budapest, 1940. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Élete

[szerkesztés]

Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban, és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután árukönyvelőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959–1963 között végezte. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor és Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatjánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.

Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amelyben Páger Antal és Tolnay Klári mellett – csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított.[4] Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit.[5] Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás végett csúnya fogsor viselése és kitömött arca új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.[4] Több mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.

„ …Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” – mondta neki Géza bácsi. ”

– Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.[6]

1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben.[7] 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató.[5] 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is.[5] 2013 óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel.[8] Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.[5]

Lánya Huszárik Kata (1971). 2010 óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket.[9] Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai – kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt.[10] Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre.[11] Unokanővére: Petress Zsuzsa, unokabátyja Petress István.[12]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.[m 1][13]

  • Anfissza (Csehov: Három nővér)
  • Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
  • Bodice (Bond: Lear)
  • Dajka (Euripidész: Andromakhé)
  • Egérke (Örkény István: Macskajáték)
  • Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
  • Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
  • Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
  • Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
  • Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
  • Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
  • Nyina (Csehov: Sirály)
  • Öregasszony (Euripidész: Helené)
  • Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)[m 2]
  • Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
  • Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)
  • Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
  • Tamara (Vologyin: Öt este)
  • Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
  • Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
  • Tótné (Örkény: Tóték)

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • A 78-as körzet (1982)
  • Szellemidézés (1984)
  • II. József (1985)
  • Elveszett paradicsom (1986)
  • Hajnali párbeszéd (1986)
  • A komáromi fiú (1987)
  • Az ördög talizmánja (1987)
  • Barbárok (1989)
  • Oktogon (1989)
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Tiszazug (1991)
  • Családi album (2000–2001)
  • Valaki kopog (2000)
  • Családi tűzhely – Janika
  • „ezt mind neked adom…” (2006)
  • Pillangó (2012) – Maróti mama[16]

Hangjáték, hangoskönyv

[szerkesztés]
  • Darvas József: Harangos kút (1967)
  • Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
  • René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
  • Móricz Zsigmond, Csajági János: Légy jó mindhalálig - Iluska (hangoskönyv, Magyar Rádió, 1980)[17]
  • Füst Milán, Tóbiás Áron: Pegazus istállója - Szavakból épített katedrálisok (hangjáték, 1980)[18]
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985)
  • Tar Sándor: Hétköznapi történet (1986)
  • Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
  • Balázs József: Isten küldöttei (1996)
  • Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (2000)
  • Tandori Dezső: Franz Kafka három novellája HangJátékTér (hangjáték, 1983-2000)[19]
  • Tordon Ákos: Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya (hangjáték, 1994)[20]
  • Rudyard Kipling: A fehér fóka (1995)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A Színházi Adattár keresőjében a Nagy Anna keresőszóra 103 találatból 31 Nagy Annamária
  2. ↑ A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad Magda Gabi (Fortepan, 146666 – crop).jpg 1962. február 2.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  2. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  3. ↑ Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ a b Juhász Zsolt: Tél tündére Nagy Anna, Filmkultúra folyóirat – 2007. március 9.
  5. ↑ a b c d Varga Zsuzsa: A szárnyaló, örök Pacsirta Archiválva 2021. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, feol.hu – 2010. február 16.
  6. ↑ Szabó G. László: A patikus öröme Koltai Róbert tévésorozatot rendez; Vasárnap – családi magazin, 27. évfolyam, 25. szám – 1994. június 19.
  7. ↑ Folytatódnak a Csokonai-történetek Magda Gabi (Fortepan, 146666 – crop).jpg Nagy Anna és Huszárik Kata is vendég Archiválva 2016. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu – 2015. október 21.
  8. ↑ A Nemzeti Színház új társulata Archiválva 2016. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol – 2013. május 3.
  9. ↑ Szakács Zsuzsa: Fény-Játékok Lázár Ervinnel (24. oldal), Hírhozó, a XVII. kerület önkormányzatának lapja XX. évfolyam 7. szám - 2010. április 22.
  10. ↑ A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, filmhu – 2011. október 14.
  11. ↑ A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége[halott link] – (hozzáférés: 2016. június 5.)
  12. ↑ ArTea - művészeti portrémagazin 13. rész, vendég: Nagy Anna, D1 TV – 2009. április 5. (tv.animare.hu Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  13. ↑ Színházi Adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
  14. ↑ Harmadnapon / The Third Day, film.indavideo.hu – (hozzáférés: 2015. június 9.)
  15. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  16. ↑ Pillangó, Magyar Média Mecenatúra 2012 (hozzáférés: 2015. június 10.)
  17. ↑ Various – Légy Jó Mindhalálig, discogs.com (hozzáférés: 2016. június 5.)
  18. ↑ Pegazus istállója Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bartók Rádió, nava.hu - 2007. március 9.
  19. ↑ HangJátékTér Franz Kafka három novellája Bartók Rádió, nava.hu - 2010. április 11.
  20. ↑ Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya, Kossuth Rádió, nava.hu - 2015. december 29.
  21. ↑ Díszpolgárok, zuglo.hu – 2015. március 12.
  22. ↑ Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kormány.hu, MTI: Átadták a művészeti díjakat Archiválva 2016. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarteatrum.hu – 2013. március 22.
  23. ↑ Papageno: Átadták a Tolnay Klári-díjakat (magyar nyelven). Papageno, 2019. szeptember 14. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  24. ↑ https://kultura.hu/tizennyolc-alkotot-tuntetett-ki-iden-a-magyar-muveszeti-akademia/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy_Anna_(színművész)&oldid=27299087”