Sándor János (rendező)

Sándor János
Született	1937. március 21. (87 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Baráth Ibolya (h. 1967–)
Gyermekei	Sándor Emese (1968–) Sándor Attila (1973–)
Foglalkozása	színházi rendező szakíró
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958–1963)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1972) Jászai Mari-díj (1980) Magyarország Érdemes Művésze díj (1987)
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sándor János (Budapest, 1937. március 21. –) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája

Sándor János magánhivatalnok és Frumen Róza gyermekeként született. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között.

1963–1964 között Kaposvárott, 1964-től 1966-ig pedig Szegeden dolgozott rendezőként. 1966–1969 között a kaposvári, 1969–1972 között a békéscsabai, 1972-től 1975-ig a szegedi, 1975–1979 között pedig a debreceni színház főrendezője volt. 1979–1982 között a kecskeméti színház rendezője volt. 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője, 1988-tól rendezője. Litvániában, Grúziában, Jugoszláviában, Romániában és Franciaországban is rendezett. Színháztörténészként több könyv és különböző folyóiratokban mintegy kétszáz szakcikk szerzője.

Magánélete

1967-ben feleségül vette Baráth Ibolyát. Két gyermekük született; Emese (1968) és Attila (1973). Három unokája Gyula (1988), Eszter (1990) és András (2003). Dédunokái Olívia (2020) és Levente (2022).

Rendezései

• Puccini: Angelica nővér (1965)
• Farkas Ferenc: Bűvös szekrény (1966)
• Görgey Gábor: Rokokó háború (1967)
• Raffai Sarolta: Diplomások (1969)
• William Shakespeare: II. Richárd (1971); IV. Henrik (1972); V. Henrik (1973); VI. Henrik (1974); Hamlet (1978); Sok hűhó semmiért
• Görgey Gábor–Vörösmarty Mihály: Handa basa avagy a fátyol titkai (1973)
• Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1973); A nagy Romulus (1992)
• Witkiewicz: Anya (1975); Az őrült és az apáca (1987); Hőbörgő Mátyás János Károly (1990)
• Mozart: Varázsfuvola (1976); Cosí fan tutte (1991)
• Száraz György: Az élet vize (1977)
• Ryszard Latko: Édesapám, édesapám, kibújt ám a szög a zsákból (1980)
• Ördögh Szilveszter: Kapuk Thébában (1981)
• Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1983); Rozsdatemető
• Dumas–Sartre: Kean, a színész (1984); London királya
• Leonard Bernstein: West Side Story (1984)
• Vámos Miklós: Világszezon (1986)
• Jerry Bock–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn (1986)
• Galt MacDermot–James Rado–Gerome Ragni: Hair (1986)
• Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár (1987)
• Rossini: Egy olasz nő Algírban (1992)
• Illyés Gyula: Tűvétevők (1992), Kegyenc
• John Kander–Fred Ebb: Chicago (1995)
• de Falla: La vida breve (1995)
• Gyurkovics Tibor: Háború hármasban (2000)
• Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba: Bolygó király (2001)
• Jékely Zoltán: Az aranyszőrű bárány (2009)
• Weöres Sándor: Csalóka Péter (2010)
• Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága (2010)
• Hermann Broch: Zerline, a szobalány története (2012)
• Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem; Antipygmalion (2014)
• Csukás István–Nagy Imre: Szökevény csillagok (2014)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (2015)
• Donizetti: Don Pasquale (2017)

Díjai, elismerései

• Somogy megyei művészeti díj (1967)
• Jászai Mari-díj (1972, 1980)
• Juhász Gyula-díj (1972)
• Érdemes művész (1987)
• A Gyulai Várszínházért-díj (1992)
• Szeged Város Alkotói Díja (1993)
• Szegedért Emlékérem (1997)
• Dömötör Életműdíj (2003)

Publikációk

Szerzője

• 1995. Az elfeledett színigazgató. Szegedi Arcélek Szeged sorozat 4. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 261. ISBN 963-7581-87-1
• 1997. Igaz mesék a Szegedi Színházról. Szeged-könyvek 3. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 335. ISBN 963-7581-98-7
• 1998. Százados színházkrónika – Szegedi színházi és színészeti kataszter. Szeged, Ariadne Press, p. 358. ISBN 963-8588-71-3
• 2003. A szegedi színjátszás krónikája – A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, Bába Kiadó, p. 620. ISBN 963-9347-80-9
• Elektronikusan elérhető: [1]
• 2004. Mindhalálig Színház – Vitéz Bánki Róbert rehabilitációja. Szeged, Bába Kiadó, p. 187. ISBN 963-951-173-0
• 2007. A szegedi színjátszás krónikája – Theszpisz szekerén 1800-1883. Szeged, Bába és Társai, p. 607. ISBN 978-963-9717-45-9
• Zengerájtól a kabaréig. A szegedi kabaré kalandos története, 1881-1931; Bába, Szeged, 2010 ISBN 978-963-9881-86-0
• Thália örökös jegyese, Juhász Gyula; Bába, Szeged, 2012

Társszerzője

• 2008. Szeged Szívében – Százhuszonöt éves a város színháza 1883-2008. Szeged, Bába és Társai, p. 239. Színház Születik pp. 9–15; Az első hatvan év pp. 17–51; 125 év – 125 portré pp. 142–172; Visszfény pp. 218–237. ISBN 978-963-06-5953-6

További megjelenések

• 1996. Az elfeledett színidirektor – Száznegyven éve született Makó Lajos. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1993-1995. Szeged, Dugonics társaság. pp. 79–88. ISBN 963-04-2608-0
• 1998. Kell-e a színházban rendező.A Dugonics Társaság évkönyve 1995-1997. Szeged, Dugonics társaság.
• 2001. Hány öl a színészek világa? In: Gyurkovics Hetven, Budapest, Kairosz Könyvkiadó. pp. 201–208. ISBN 963-9302-99-6
• 2002. A Budai Karmelita Klastromtól a szegedi Szent György Templomig. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1997-2001. Szeged, Dugonics társaság. pp. 175–179. ISBN 963-04-2608-0
• 2007. "Magyarnak lenni: tudod mit jelent?" In: Erkölcs és Művészet törvényhozója – Kodály Zoltán és Szeged. Bába és Társai, pp. 94–97. ISBN 978-963-9717-79-4
• 2007. Az Új Nemzeti Játszó Társaság Szegeden. In: Hatvan – Tandi Lajos köszöntése, Szeged, Bába és Társai, pp. 270–279. ISBN 978-963-9717-30-5

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Sándor János

További információk

• Sándor János a PORT.hu-n (magyarul)