Nürnberg–Augsburg nagysebességű vasútvonal
Nürnberg–Augsburg
nagysebességű vasútvonal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
DB 111-es mozdony egy emeletes regionális vonattal a vasútvonalon | |||||||||
Vonalszám: | 900, 910, 970.1 | ||||||||
Vonal: | 5300 (Augsburg–Donauwörth) 5310 (Donauwörth–Treuchtlingen) 5320 (Treuchtlingen–Nürnberg) | ||||||||
Hossz: | 137,1 km | ||||||||
Nyomtávolság: | 1 435 mm | ||||||||
Feszültség: | 15 kV, 16,7 Hz ~ | ||||||||
Üzemeltető: | DB Netz (1994. január 1. – ) | ||||||||
Maximális emelkedés: | 7,1 ‰ | ||||||||
Maximális sebesség: | 200 km/h | ||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg–Augsburg nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||
|
A Nürnberg–Augsburg nagysebességű vasútvonal egy 137,1 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, kétvágányú nagysebességű vasútvonal Németországban Nürnberg és Augsburg között. Ez a vonal egyike Németország legrégebbi vonalainak. 1984 október 17-én egy DB 120-as mozdony 250 t tömegű háromkocsis szerelvényével 265 km/h sebességet ért el.[1] 1993-ban pedig egy ICE motorvonat egy teszt során 333 km/h sebességgel haladt.[2] Napjainkban mind távolsági, mind regionális vonatok használják a vonalat.
Története
[szerkesztés]Az Augsburg és Nürnberg közötti vasútvonal első tervei nem sokkal az első németországi vasútvonal, a Nürnberg-Fürth-vasútvonal 1835-ös megnyitása után készültek el. Augsburg környéki kereskedők részvénytársaságot alapítottak egy Augsburgból Donauwörthen és Treuchtlingenen keresztül Nürnbergbe vezető vonal építésére és üzemeltetésére. A társaságot 1841-ben feloszlatták, mert úgy vélték, hogy I. Lajos király államvasutat kíván építeni, és mert a társaság úgy döntött, hogy a Donauwörth és Treuchtlingen közötti nehéz földrajzi viszonyok (a frankalföldi Alb) lehetetlenné teszik a vasút gazdaságos megépítését és üzemeltetését.
A bajor tartományi kormány a frank Alb átkelésének problémáját úgy oldotta meg, hogy a Lajos Dél-Észak vasútvonalat a Nordlinger Ries mélyedésen keresztül vezette. Ezért csak az Augsburg-Donauwörth és a Pleinfeld-Nürnberg szakaszok voltak részei a Dél-Északi Vasútnak, amelyet 1843. augusztus 25-én engedélyezett a bajor parlament. A Treuchtlingen-Pleinfeld szakasz az Ingolstadt-Treuchtlingen vonal építésével összefüggésben épült, és 1869. október 2-án nyitották meg. A Donauwörth és Treuchtlingen közötti szakaszt csak 1906. október 1-jén fejezték be, amikor a korszerűbb gőzmozdonyok gazdaságosabbá tették a dombos vonal üzemeltetését.
1898. október 1-jén nyitották meg a különszintű csomópontot Nürnberg Eibach és Reichelsdorf külvárosai között, amely lehetővé tette a tehervonatok számára, hogy a nürnbergi rendezőpályaudvarra különszintű bejáratot létesítsenek. A vonal villamosítása 1933-ban kezdődött és 1935. május 10-én fejeződött be.
Az Augsburg-Oberhausen és Donauwörth közötti 36,5 km-es szakaszt 1978-ban és 1981-ben két szakaszban felújították, hogy a sebesség elérje a 200 km/h-t. Ez volt az egyik első olyan vonal Németországban, ahol ezt a sebességet engedélyezték.[3]
1994. június 29-én ünnepélyes alapkőletételen kezdték meg a Nürnbergi főpályaudvar és Roth közötti szakasz átépítését az S-Bahn-üzemre, amely 2001. június 9-én fejeződött be.
A vonal nagyrészt 1935-ből származó felsővezetékeit 2004 és 2006 között újították fel.
Irodalom
[szerkesztés]- Bufe, Siegfried. Eisenbahn in Mittelfranken (Railways in Middle Franconia (német nyelven). Munich: Bufe-Fachbuchverlag (1980)
- Bergsteiner, Leonhard. Eisenbahn im Altmühltal (Railways in Altmühltal} (német nyelven). Nordhorn: Verlag Kenning (1989)
- Hörstelm Eisenschink and Jürgen, Bernd. Bahnen in Süddeutschland (Railways in Southern Germany) (német nyelven). Zürich: Orell Füssli Verlag (1990)
- Frank, Jörg and Rolf. Eisenbahnkreuz Treuchtlingen (Treuchtlingen railway junction) (német nyelven). Egglham: Bufe-Fachbuchverlag (1989)
- Erhart, Ernst. Eisenbahnknoten Augsburg: Drehscheibe des Eisenbahnverkehrs (Augsburg railway junction: a rail transport hub) (német nyelven). Munich: Geramond-Verlag (2000)
- Dollinger, Andreas (2007). „Eine Lücke im System – 100 Jahre Bahnstrecke Treuchtlingen – Donauwörth (A gap in the system - 100 years of the Treuchtlingen - Donauwörth railway)” (német nyelven). LOK-Magazin, Munich (1), Kiadó: Geramond-Verlag.
További információk
[szerkesztés]- Streckenbeschreibung bei Nahverkehr Franken
- Beschreibung der Bahnlinie Treuchtlingen–Donauwörth, Abschrift von 1906
- Bahn in Nordschwaben
- Porträt des Bahnknotens Treuchtlingen
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (1984) „Präsentation der Lok BR 120 – Weltrekord von 265 km/h für Lokomotiven in Drehstromantriebstechnik (Presentation of locomotive BR 120 - world record of 265 km h for locomotives with AC drives” (német nyelven). Eisenbahntechnische Rundschau 33 (11), 861 f.. o.
- ↑ (1993) „ICE fährt luftgefedert (ICE air suspension)” (német nyelven). Die Deutsche Bahn (9/10), 725 f.. o.
- ↑ Block, Rüdiger (1991). „ICE-Rennbahn: Die Neubaustrecken” (német nyelven). Eisenbahn-Kurier (21: Special: "Hochgeschwindigkeitsverkehr (High-speed transport"), 36–45. o.