1962-ben Gyomán kezdte a labdarúgást, különféle korosztályos csapatokban, csatárként rúgta a labdát. Hamar a megyeszékhelyre került a helyi katonacsapathoz, a Honvéd Szalvai SE-hez. Ott figyeltek fel rá a Honvéd vezetői. 10-szer játszott a nagy csapatban, a Sipos Ferenc, Komora Imre, Tichy Lajos, Szendrei József, Tóth Kálmán fémjelezte gárdában. Békéscsabára került, ahol az NB I/B magyar bajnokság gólkirálya lett. Itt, a hazai közönség előtt ölthette magára az utánpótlás válogatott mezét, a Magyarország–Hollandia (3–1) találkozón, ahol góllal mutatkozott be. Lehetőséget kapott arra is, hogy 1969-ben a Békéscsaba NB I-es csapatában is kipróbálhassa játékos képességeit. Edzőjének elképzelése szerint, a tapasztalt játékost a csatár posztról visszavonta irányító középpályásnak, ahol remekül teljesített. Az aktív labdarúgást 1978-ban fejezte be. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezető Bizottságának válogatottjában folyamatosan szerepelt. NB I-es mérkőzéseinek száma: 101, góljainak száma: 18.
Játékvezetésből 1978-ban vizsgázott. Békés megyében különböző labdarúgó osztályaiban gyorsan megszerezte a szükséges tapasztalatokat, 1979-ben lett országos utánpótlás játékvezető, majd az év végén NB II-es, országos játékvezető kerettag. Az első NB-es mérkőzése 1980-ban a Ganz–MÁVAG–Budapesti VSC találkozó volt. A kitartó munka eredményeként 1981-ben csatlakozhatott az NB I-es játékvezetők csoportjához. Debütálásánál egyik segítő partbírója Győri László megyei kollégája volt. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1988/1989-es bajnoki idényben 14 mérkőzés vezetésére kapott megbízást. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1993-ban búcsúzott. NB. II-es mérkőzéseinek száma: 49. NB. I-es mérkőzéseinek száma: 152.
Mottója: A játékvezető kezében van a síp, ha igényli a helyzet, felül kell bírálnia az asszisztensét. Nem szabad dölyfösnek lennie, de igenis fel kell vállalni a nehéz döntéseket. Az asszisztenseknél a leshatár pontos követése a legfontosabb, mert csakis így maradnak hitelesek.* [forrás?]
A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) felterjesztése alapján 1983-ban lett nemzetközi (FIFA) játékvezető. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzésen volt játékvezető vagy működő társának segített partjelzőként. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 8. helyet foglalja el 5 találkozó szolgálatával. Az első nemzetek közötti mérkőzésén partbíró lehetett Łódźban, a Lengyelország–Spanyolország barátságos mérkőzésen, amit Jaczina Róbert vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1990-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 9.
A világbajnoki döntőhöz vezető úton Mexikóba a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságra és Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Az 5. magyar bíró, aki mérkőzésvezetésre kapott megbízást. 1986-ban a világbajnokságra való nevezésnek a sportdiplomácián túl dr. Szepesi Györgynek, a FIFA Végrehajtó Bizottsága tagjának is aktívan, meggyőző erővel kellett tevékenykednie. Az MLSZ JB által leadott két név közül Pádár Lászlónak kellett itthon maradnia. Mexikóban 36 játékvezetőnek a helyszínen Cooper tesztet kellett teljesíteni. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. 1986-ban két csoportmérkőzésen és az egyik elődöntőn 2. számú besorolást kapott. Az egyik nyolcad, illetve az egyik negyeddöntőn
egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. Csak a sportpolitikán múlott, hogy nem kapott több mérkőzésvezetést* [forrás?]. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 5 (partbíró).
1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság elnöke játékvezetői pályafutásának elismeréseként ezüstjelvény elismerésbe részesítette.
1986-ban az MLSZ JB és az MLSZ ellenőrei, valamint a Népsport osztályzatai alapján az első alkalommal felajánlott Aranyszemüveg díj versenyében az első helyen végzett.
