Hétévesen vitte le a papája focizni a Pestlőrinc csapatához. Az ifjúsági csapatból került az MTK, majd 1952-ben a Kinizsibe. Az év végéig 20 mérkőzésen, jobbösszekötőként lépett pályára (18 bajnoki), amelyeken két gólt lőtt. Játszott a SZAC és a Postás csapatokban. Szakmájához híven végül az Egyetértés csapatában kötött ki. 1957-ben az Egyetértés afrikai túrája után szegre akasztotta a futballcipőt.
1958-ban meglepő közleményt olvasott a Népsport-ban: Volt NB I-es játékosok, mint Bircsák, Kovács II., és Rábai – játékvezetőnek jelentkeztek! Utólag kiderült, hogy Pósa János NB I-es játékvezető barátja, beíratta egy játékvezetői-tanfolyamra. Kíváncsiságból, Budapesten elvégezte a tanfolyamot, a Játékvezető Bizottsága (JB) előtt vizsgázott. A Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) által üzemeltetett osztályokban kezdte szolgálatát. Az MLSZ JB minősítésével NB II-es, majd 1963-tól NB I-es bíró. A hetvenes évek egyik kimagaslóan felkészült, rendszeresen foglalkoztatott játékvezetője. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1970/1971-es bajnoki idényben 13 mérkőzést vezetett, az 1971/1972-es bajnoki idényben 17 találkozón dirigálhatott. A nemzeti játékvezetéstől 1973-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 105.