Ugrás a tartalomhoz

Muri Jolán Lujza lunai grófné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Muri Jolán Lujza lunai grófnő szócikkből átirányítva)
Muri Jolán Lujza
Albi Jolán Lujza
Albi Báróság bárónője
Violant Lluïsa
Uralkodási ideje
1415 – 1467
ElődjeAcard Pere de Mur
UtódjaPerellósi Elfa
Lunai Grófság grófnéja
Violante Luisa de Mur
Uralkodási ideje
1426 után – 1431. március 21.
ElődjeNavarrai Blanka
Utódja[[]]
Életrajzi adatok
UralkodóházMur család
Született1403 után
Katalónia
Elhunyt1467 (64 évesen)
Barcelona
NyughelyeSzent Klára kolostor (1954-től Montserrati Szent Benedek kolostor), Barcelona
ÉdesapjaAcard Pere de Mur, Albi bárója (–1415)
ÉdesanyjaElfa cardonai grófnő (–1420)
Házastársa1. Ponç de Perellós (–1426)
Házastársa2. Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelő (1400/2–1438)
Gyermekei1. férjétől:
1. Elfa (–1495)
2. férjétől:
2. N. (fiú) (megh. fiatalon)
Sablon • Wikidata • Segítség

Muri Jolán Lujza (Katalónia, 1403 után – Barcelona, 1467), katalánul: Violant Lluïsa de Mur, spanyolul: Violante Luisa de Mur, olaszul: Iolanda Luïsa di Mur, Albi bárónője,[1] Luna és Jérica (katalánul: Xèrica) grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb (spanyolul: Segorbe) úrnője. Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelő felesége, I. (Ifjú) Márton szicíliai király menye és Dalmau de Mur (1376–1456) zaragozai érsek unokahúga.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja Acard Pere de Mur (–1415), Albi bárója, valamint Cagliari és Gallura kormányzója volt Szardíniában. Édesanyja Cardonai Elfa (–1420) grófnő volt, aki I. Hugónak (1330–1400), Cardona grófjának és Luna Beatrixnak a lányaként jött a világra. Jolán Lujza az anyai nagyanyja, Luna Beatrix révén, aki Pedro Martínez de Luna, Pola és Almonacid de la Sierra ura és Aragóniai Elfa (1340–1380 után) jéricai bárónő házasságából származott, I. Jakab aragón király 7. leszármazottja volt. Aragóniai Elfa I. Péter (1302–1362) jéricai báró lányaként az aragón királyi ház ún. jéricai ágából származott, miután I. Péter báró I. Jakab aragón királynak és 3. feleségének, Teresa Gil de Vidaure úrnőnek, akit 2. felesége, Árpád-házi Jolán halála után titokban vett feleségül, volt a dédunokája. Jolán Lujza a szardíniai Arborea királyának (judex), II. Hugónak (–1335) a szépunokája (5. leszármazott) is volt, annak lánya, Arboreai Bonaventura (–1375/78) révén, aki I. Péter jéricai báróhoz ment feleségül 1331-ben, és az ő lányuk volt Aragóniai Elfa, Jolán Lujza dédanyja.

Jolán Lujza anyja, Cardonai Elfa két házasságot kötött. Első férje Aragóniai János (1375–1401), Empúries[2] grófja, IV. Péter aragón király lányának, Johanna aragón infánsnőnek (1344–1385) volt a fia, de házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor Acard Pere de Murhoz ment feleségül, akinek egy fiatalon meghalt fiút és két lányt szült. Idősebb lányuk Jolán Lujza, míg kisebbik lányuk Valentina volt, aki Carles de Guevara escalantei úr felesége lett. Apja halála után Jolán Lujza 1415-ben megörökölte az Albi báróságot Katalóniában. Első férje Ponç de Perellós (–1426), Tous várura volt,[3] akinek az anyja, Maria van Steenhoont, Bar Jolán aragóniai királyné udvarhölgyeként teljesített szolgálatot. Ebből a házasságából egy lánya született, Elfa de Perellós, aki unokatestvéréhez, Cardonai Hugóhoz (–1463), Bellpuig bárójához ment feleségül 1444-ben, és hat gyermekük született.

Jolán Lujza másodszor Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelőhöz, Ifjú Márton szicíliai király természetes fiához ment feleségül, de a házasságot titokban kötötték. Ebből a házasságból egy fia született, aki feltehetően meghalt a születése után nem sokkal, így férfi ágon nem folytatódott Idős Márton aragón király ága.

Frigyes viszonyt kezdett Jolán Lujza húgával, Valentinával, és mivel Frigyes 1430-ban egy V. Alfonz aragóniai király elleni lázadás részese lett, amelyet elfojtottak, így a szerelmesek Kasztíliába menekültek, ahol végül Frigyes 1438-ban meghalt. Jolán Lujza többé nem ment férjhez, és hosszú évekig özvegyen élt, de mivel nagyon szép asszony volt, a katalán költő, Francesc Oliver hozzá intézte szerelmes verseit, és miatta követett el öngyilkosságot 1464-ben, három évvel Jolán Lujza halála előtt, aki 1467-ben halt meg Barcelonában, és a barcelonai Szent Klára kolostorban nyugszik.[4]

Gyermekei

[szerkesztés]

Ősei

[szerkesztés]
Muri Jolán Lujza lunai grófné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
8. N. de Mur
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
4. Lluís de Mur
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18.
 
 
 
 
 
 
 
9. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19.
 
 
 
 
 
 
 
2. Acard Pere de Mur
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. N. Alemany de Cervelló
 
 
 
 
 
 
 
10. Ramón Alemany de Cervelló
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
5. Beatriu Alemany de Cervelló
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Pere de Queralt
 
 
 
 
 
 
 
11. Beatriu de Queralt
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Muri Jolán Lujza lunai grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. VI. Rajmund cardonai algróf
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Hugó cardonai algróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Harói Mária cardonai algrófné
 
 
 
 
 
 
 
6. I. Hugó cardonai gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. N. de Anglesola
 
 
 
 
 
 
 
13. Anglesolai Beatrix cardonai algrófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
3. Cardonai Elfa empúriesi grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Pedro Martinez de Luna
 
 
 
 
 
 
 
14. Luna Péter almonacidi úr
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Marchesa di Saluzzo
 
 
 
 
 
 
 
7. Luna Beatrix cardonai grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. I. Péter jéricai báró (I. Jakab aragóniai király dédunokája)
 
 
 
 
 
 
 
15. Aragóniai Elfa almonacidi úrnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Arboreai Bonaventura jéricai báróné (II. Hugó arboreai király lánya)
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az Albi Báróság névadó települése Katalóniában található, katalánul és hivatalosan: l'Albi, spanyolul: Albí.
  2. ↑ Spanyolul: Ampurias.
  3. ↑ Tous vára a katalóniai Sant Martí de Tous település része.
  4. ↑ Az 1236-ban alapított Szent Klára kolostor Montserrati Szent Benedek kolostor néven 1954-től egyesült az 1881-ben alapított Matarói Szent Benedek kolostorral.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Yeguas i Gassó, Joan. „El testament d'Elfa de Perellós i de Mur (1492)” (katalán nyelven). Quaderns de El Pregoner d'Urgell 2005 (18), 105–113. o. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.) 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]


Előző
Navarrai Blanka 		Luna grófnéja
1426 után – 1431 		Következő
[[]]
Előző
Acard Pere de Mur 		Albi bárónője
1415 – 1467 		Következő
Perellósi Elfa
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Muri_Jolán_Lujza_lunai_grófné&oldid=26233684”