Claude Monet
Claude Monet | |
1899-ben (Nadar fényképe) | |
Született | 1840. november 14. Párizs |
Meghalt | 1926. december 5. (86 évesen) Giverny |
Sírhely | Giverny Churchyard |
Nemzetisége | francia |
Stílusa | impresszionizmus |
Claude Monet aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Monet témájú médiaállományokat. |
Claude Oscar Monet (Párizs, 1840. november 14. – Giverny, 1926. december 5.) francia impresszionista festő.
Élete
[szerkesztés]Párizsban született, 1841. május 20-án keresztelték meg egy helyi párizsi templomban. Édesanyja énekesnő volt.
1845-ben a család a normandiai Le Havre-ba költözött. Bár édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, Claude Monet festő akart lenni. 1851. április 1-jén Monet elkezdte a művészeti középiskolát Le Havre-ban. Először szénrajzaival lett ismert, amiket tíz vagy húsz frankért adott el. Jacques-Francois Ochard-tól, aki maga Jacques-Louis David tanítványa volt, vette első leckéit. Normandia partjain 1856–1857-ben találkozott Eugéne Boudinnel, aki mentora lett, tanítva őt az olajfesték használatára és a plein air technikára.
1857-ben, 16 éves korában, anyja halála után, Párizsba költözött gyermektelen nagynénjéhez, Marie-Jeanne Lecadre-hoz.
A Louvre-ban látva, hogy egyes festők régi nagy mesterektől másolnak, maga is bevitte eszközeit és másolni kezdett. Párizsi évei alatt több festővel megismerkedett, köztük Édouard Manet-val és Pissarróval.
1861-ben Algériában sorkatonai szolgálatot kezdett, de hamarosan hastífuszt kapott, és ezután nagynénje kifizette a katonai szolgálat alóli mentesítés magas összegét. 1862-től Charles Gleyre tanítványa lett Párizsban, ahol találkozott Pierre-Auguste Renoirral, Frédéric Bazille-jal és Alfred Sisley-vel. Közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté.
Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille vagy A zöldruhás nő (La femme a la robe verte) címeken ismert festménye hozta meg 1866-ban. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Salon is elfogadta kiállításra. Modellje Camille Doncieux, későbbi felesége volt. 1868-ban megszületett fiuk, Jean.
Monet 1868-ban anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot kísérelt meg: a Szajnába vetette magát, de kimentették.
A porosz–francia háború kitörése után, 1870 szeptemberében Angliába menekült. Barátai, Manet és Bazille bevonultak, s Bazille hamarosan el is esett a fronton.
Monet londoni tartózkodása során főleg John Constable és William Turner műveit tanulmányozta, akiknek tájképei nagy hatással voltak saját újításaira a színek alkalmazásában. 1871 tavaszán megpróbálta bemutatni néhány festményét a Királyi Akadémia kiállításán, de képeit nem fogadták el. Májusban elhagyta Londont, és a hollandiai Zaandamban (Amszterdam mellett) telepedett meg. Itt 25 képet festett, közben a holland rendőrség forradalmi tevékenységgel gyanúsította.
1871 őszén visszatért Franciaországba, és 1878-ig Argenteuil-ben, egy Szajna melletti faluban élt, közel Párizshoz. Itt festette néhány legismertebb művét. 1873–74-ben rövid időre visszatért Hollandiába.
1872-ben festette a Impresszió, a felkelő nap című képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban. A címről Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott: „impresszionizmus”, amellyel lekicsinylő szándékozott lenni, ám az elnevezést az impresszionisták elfogadták a maguk számára.
Monet még 1870-ben feleségül vette Camille Doncieux-t, aki 1876-tól tüdőbajban szenvedett. 1878-ban második gyermekük, Michel születése után Vétheuilbe, támogatójuk, Ernest Hoschede gazdag áruháztulajdonos és művészetpártoló házába költöztek.
Hoschede 1878-ban csődbe ment és Belgiumba távozott. Monet felesége 1879-ben meghalt. Alice - Hoschede felesége - Monet-val maradt, és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke mellett. 1883 áprilisában Vernonba, majd Givernybe költöztek, ahol Monet egy nagy kertet épített, és azután ott festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hez.
1880-as–90-es években Monet elkezdte a „sorozatképeit”, amelyben a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta. Az első ilyen a Kazlak-sorozat, amelynek darabjait több szemszögből, más napszakokban készítette. 1891-ben e sorozat 15 képét állította ki a Durand-Ruel-ben, nagy sikert aratva. Később a Nyárfák, a Roueni katedrális, a Parlament, a Szajna reggel és a Tavirózsák sorozatát festette meg.
1883 és 1908 között több hosszabb utat tett mediterrán tájakon, ahol sok tájképet festett. Velencében és Angliában fontos sorozatokat készített. Felesége 1911-ben meghalt, majd idősebb fia, Jean is, akinek felesége Blanche, Alice egyik lánya volt. Ezután Blanche gondoskodott róla és a gyerekekről.
1926-ban befejezte a Tavirózsák 12 pannójának megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; azok az erre a célra átalakított Orangerie-ben kaptak állandó helyet. Szembetegség kínozta, általános egészségi állapota egyre romlott, 1926. december 5-én halt meg Givernyben.
Művészete
[szerkesztés]Halála után 1928-ban rendeztek munkásságából nagy retrospektív bemutatót. Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. A puszta optikai kép kifejezésére való törekvés, a szerkezet, a kép előformázásának feladása, művészetének tárgy nélkülivé váló tendenciája számos vonatkozásban az absztrakt művészet felé mutat. Számos modern absztrakt festő Monet művészetét előfutárának vallja.
Nevezetesebb képei
[szerkesztés]- 1861 : Un coin du studio
- 1865 : La Charrette
- 1865 : Le Chêne, forêt de Fontainebleau
- 1865 : Le Déjeuner sur l'herbe
- 1865 : Plage a Honfleur
- 1867 : Femmes au jardin
- 1867 : La Plage de Sainte-Adresse
- 1867 : Vitorlásverseny Sainte-Adresse-ben
- 1867 : Le Jardin des princesses
- 1867 : L’Église Saint-Germain L'auxerrois
- 1868 : La Pie, Musée d’Orsay, Párizs
- 1868 : Le Déjeuner
- 1868 : Au bord de l'eau
- 1869 : La Grenouillère
- 1869 : La Seine a Bougival le soir
- 1870 : Plage a Trouville
- 1870 : Hôtel des Roches Noires, Trouville
- 1871 : La Liseuse
- 1871 : La Tamise a Westminster
- 1872 : Impresszió, a felkelő nap, Musée Marmottan Monet, Párizs
- 1873 : Le Déjeuner
- 1873 : Les Coquelicots
- 1873 : Boulevard des Capucines
- 1874 : Bateaux quittant le port, Le Havre
- 1874 : Le Pont à Argenteuil
- 1875 : Régates à Argenteuil
- 1875 : Femme à l’ombrelle
- 1875 : La Promenade
- 1875 : Train dans la neige
- 1875 : Femme au métier
- 1876 : Le Bateau atelier
- 1876 : La Japonaise
- 1877 : La Gare Saint-Lazare
- 1877 : Cœur au soleil
- 1878 : La Seine a Vétheuil, Musée Malraux, Le Havre
- 1878 : La Rue Montorgueil
- 1880 : Les Falaises des Petites Dalles, Museum of Fine Arts, Boston
- 1881 : Jardin de l'artiste a Vétheuil
- 1883 : L’Arche d'Etretat
- 1884 : Les Falaises des Petites Dalles, Kreeger Museum, Washington, D.C.
- 1884 : La Corniche de Monaco
- 1884 : La Route rouge près de Menton
- 1884 : Les Villas à Bordighera
- 1885 : Étretat sziklái
- 1886 : Autoportrait
- 1886 : Belle-Île
- 1886 : Les Pyramides de Port Coton, Belle-Île-en-Mer
- 1886 : Les Rochers de Belle-Île
- 1886 : Rochers a Port-Goulphar, Belle-Île-en-Mer
- 1886 : Tempête, côte de Belle-Île
- 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la droite
- 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la gauche
- 1887 : La Barque, Musée Marmottan Monet, Paris
- 1890–1891 : Kazlak (sorozat)
- 1891 : Nyárfák (sorozat)
- 1892–1894 : Roueni katedrális (sorozat)
- 1897 : Les Falaises à Varengeville, Musée Malraux, Le Havre
- 1897 : Bras de Seine près de Giverny
- 1898-tól haláláig : Tavirózsák (sorozat)
- 1899–1905 : A londoni parlament (sorozat)
- 1903 : Waterloo Bridge, le soleil dans le brouillard
- 1905 : Les Nénuphars
- 1907 : Csendélet tojásokkal
- 1908 : Palace de Mula à Venise
- 1910 : Palais des Doges
- 1917 : Autoportrait
- 1918 : Le Pont japonais
- 1920 : Les Agapanthes
Korai festményeiből
[szerkesztés]-
Nő zöld ruhában (Camille Doncieux), 1866, Kunsthalle Bremen, Bremen
-
Le déjeuner sur l’herbe, 1865–1866, Puskin Képzőművészeti Múzeum, Moszkva
-
Virágoskert Sainte-Adresse-ben, 1866, Musée d’Orsay, Párizs
-
Nő a kertben, 1867, Ermitázs, Szentpétervár
-
Kert Sainte-Adresse-ben, 1867, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
-
La Grenouillére, 1869, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
-
A Szajna Argenteuil-nél, 1872, Musée d’Orsay, Párizs
-
Jean Monet a játéklován, 1872, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
-
A művész háza Argenteuil-ben, 1873, The Art Institute of Chicago
-
Pipacsvirágzás, 1873, Musée d’Orsay, Párizs
-
Madame Monet japán ruhában, 1875, Museum of Fine Arts, Boston
-
Nő napernyővel (Camille és Jean Monet), 1875, National Gallery of Art, Washington
-
Camille Monet munkában, 1875, Barnes Foundation, Merion, PA
-
Argenteuil, 1875, Musée de l’Orangerie, Párizs
-
A párizsi Saint Lazare pályaudvar, 1877, The Art Institute of Chicago
-
Rue Montorgueil, 1878, Musée d’Orsay, Párizs
-
Camille Monet a halálos ágyán, 1879, Musée d’Orsay, Párizs
-
Vétheuil ködben, 1879, Musée Marmottan-Monet, Párizs
-
Téli utca Vétheuil közelében, 1879
-
Lavacourt: Napsütés és hó, 1879–1880 National Gallery, London
Késői festményeiből
[szerkesztés]-
Halászkunyhó Varengeville szikláin, 1882, Museum of Fine Arts of Boston
-
Douaniers háza Varengeville-nél, 1882, Museum Boymans-van Beuningen, Rotterdam
-
Étretat sziklái, 1885, Clark Art Institute, Williamstown, Massachusetts
-
Csendélet szellőrózsákkal, 1885
-
Vitorlás esti fényben, 1885, Musése Marmottan Monet, Párizs
-
The Port Coton „Pyramids, 1886
-
Szénakazal (naplemente), 1890–1891, Museum of Fine Arts, Boston
-
Nyárfák (ősz), 1891, Philadelphia Museum of Art
-
A Roueni katedrális homlokzata naplemente idején, 1892–1894, Musée Marmottan-Monet, Párizs
-
A Szajna elágazása Giverny közelében, 1897
-
Híd a vízililiomok tava felett, 1899, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
-
Nyárfák az Epténél, 1900, National Gallery of Scotland, Edinburgh
-
Kerti út, 1902
-
A londoni Parlament, 1904, Musée Marmottan-Monet, Párizs
-
Vízililiomok, 1907, Bridgestone Museum of Art, Tokió
-
A velencei Mula palota, 1908, National Gallery of Art, Washington
-
Sárga íriszek, 1914, The National Museum of Western Art, Tokió
-
Vízililiomok, 1914–1917, Toledo Museum of Art, Toledo (Ohio)
-
Tavirózsák, 1916, Musée Marmottan-Monet, Párizs
-
Vízililiomok, 1916, The National Museum of Western Art, Tokió
-
Tavacska vízililiomokkal és szomorúfüzekkel, 1916–1919
-
Szomorúfűz 1918–1919, Kimball Art Museum, Fort Worth
-
Tavirózsák (Sárga nirvána), 1920, National Gallery (London)
Források és irodalom
[szerkesztés]- Chr. Heinrich: Monet – Taschen-Verlag, Köln, 2006 ISBN 3-8228-6368-8
- Szerk.: Művészlexikon 3. k. p. 461-464. – Corvina K., Bp., 1995 ISBN 963-13-3967-X
- Szerk.: Az impresszionizmus (Művészettörténet k.) Corvina K., Bp.
- Seemans Bilderkatalog - Seemans Verlag Leipzig, 1960 – Ag. 415/12/60/DDR
- Ch. Sterling: Die französische Malerei in der Ermitage – Henschel Verlag, Berlin, 1958 (kiváló képértékelésekkel)
- Pataky D.: Monet – Bp., 1964
- Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers. 2005
További információk
[szerkesztés]- (angolul) Biographie et plus de 500 peintures
- (franciául) Les rochers de Goulphar et les tableaux de Monet peints en 1886
- (franciául) Biographie[halott link]
- (franciául) Claude Monet : « Vous me bombardez d'un monstrueux caillou de lumiere... » par Marie-Annick Sékaly, Directrice du service culturel de Clio.
- (franciául) Fondation Claude Monet a Giverny
- (angolul) Claude Monet dans Arcyclopedia
- La vie de Monet, ses oeuvres et le mouvement impressionnisme
- sulinet
- (angolul) Famous Artists Gallery: Claude Monet
- (angolul) Monetalia: Biography of Oscar-Claude Monet Archiválva 2007. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Claude Monet festményei