Moly Tamás
| Moly Tamás | |
 | |
| Született | Leitner Mór[1] 1875. január 27. Budapest[2] |
| Elhunyt | 1957. március 16. (82 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (609-78)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moly Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Moly Tamás, született Leitner Mór (Budapest, 1875. január 27.[4] – Budapest, 1957. március 16.) író, újságíró, rendező, színházigazgató.
Élete
[szerkesztés]Leitner Albert bankhivatalnok és Koch Emma fia. Pályafutását mint újságíró kezdte, évekig Párizsban és Berlinben élt, majd hazaköltözött, és színházi szakemberként tevékenykedett. 1904-ben választmányi tagja lett a Thália Társaságnak, 1905 ősztől a kecskeméti színház igazgatója, majd három hónapig dolgozott Mohácson, mire fizetésképtelenné vált. 1907-ben rendezőként működött az Intim Színháznál. 1930 márciusában megpályázta a szegedi színház igazgatói posztját, ám nem járt sikerrel.
Szépíróként viszonylag későn lépett színre, az 1910-es években a Nyugat közölte novelláit, később több kötete megjelent, ám 1919-1920-tól átváltott a ponyvaregények írására. A legnagyobb sikert Vörösbegy-sorozata aratta, melynek hőse egy különleges átváltozó-képességgel rendelkező magyar származású, ám nemzetközi karriert befutó szélhámos.
Korai műveinek egyikét, A jöttment című elbeszélését Füst Milán és Hamvas Béla egyaránt remekműként értékelte. Számos művéhez az artista- és színészvilágból merített ötletet.
Házastársa Till Rozália (1863–1953) színésznő volt, akit 1911. február 7-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[5]
Művei
[szerkesztés]- Három novella - Egy mese, néhány levél és a kert, Az idegen hölgy, A szomszéd (Kner Izidor, 1917)
- Vörösbegy (Légrády Testvérek, 1918)
- Az igaz élet (Kner, 1918)
- Velencei kaland (Légrády Testvérek, 1918)
- A jöttment (Kner, 1918)
- Box - Tizenhét novella (Franklin Társulat, 1919)
- Kalandok és kalandorok (Franklin Társulat, 1919)
- Szegedi Emma, színésznő (Franklin Társulat, 1920)
- A mester - Vörösbegy kalandjai (regény, Hajnal kiadás, 1921)
- Álarcos játék - Vörösbegy kalandjai (detektívtörténet, Hajnal Kiadás, 1921)
- A szenzáció - Vörösbegy kalandjai (Hajnal Kiadás, 1921)
- Bluff! (regény, Singer és Wolfner, 1924)
- Karnevál Velencében (Franklin Társulat, 1925)
- A félszemű (Tolnai Világlapja, é.n.)
- Az idegen úr (Tolnai Világlapja, é.n.)
- A láthatatlan kéz (Tolnai Világlapja, é.n.)
- Az utolsó pillanatban - Vörösbegy újabb kalandjai (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., 1928)
- A fa odvában - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
- Álruhában - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
- Az égő erdőben - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
- Menekülés a kelepcéből - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
- Egy hölgy, aki bajban van (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
- A csodák szigete (regény, Kolozsvár, 1931)
- Az öt Ravo (Világvárosi regények, 1932)
- A Victoria Hotel rejtélye (színdarab, 1932)
- Játék a szerencsével (színdarab, 1933)
- Két plakát Birminghamben (színdarab, 1934)
- A zöld irattáska (regény, Általános Nyomda, 1935)
- Segíts magadon! (Általános Nyomda, 1936)
- A titokzatos repülő (Általános Nyomda, 1938)
- A kém megérkezik (Literária Kiadóvállalat, 1939)
- A könyörtelen árnyék (Szikra, é.n.)
- Csalétek: Speed és Coates munkában (Budapest, 1946)
- A szoborszép asszony (Budapest, 1947)
Fordításai
[szerkesztés]- G. B. Shaw: Hősök (1904)
- August Strindberg: Az apa (1904)
- Oscar Wilde: Az eszményi férj (1907)
- Maurice Leblanc: A szőke hölgy : Arsène Lupin sorozat (Budapest, 1918)
- Maurice Leblanc: Arséne Lupin kalandjai (Budapest, 1918)
- Maurice Leblanc: A piros hetes : Arsène Lupin újabb kalandjai (Budapest, 1918)
- Pierre Alexis de Ponson du Terrail: Ma-Eddin kincse (fantasztikus regény, Budapest, 1920)
- Anders Eje: Madagaszkár (regény, Budapest, 1921)
- Herman Heijermans: VII. parancsolat (1920)
- Honoré de Balzac: Egy homályos eset (192?)
- Honoré de Balzac: De Langeais hercegasszony (Budapest, 1920)
- Honoré de Balzac: Dráma a tengerparton (három kis regény, Budapest, 1921)
- Herman Heijermans: Lotte (1920)
- Samuel August Duse: A tőrösbot : detektív-regény (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A tolószék : detektív-regény (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A lila kesztyű : a Carmen-induló : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: Az ezernevű hölgy : az ellopott ház : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A három szoba : Asbjörn Krag halandjai (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A vijjogás : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A pók : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1920)
- Sven Elvestad: A bohóc : a titkos írás kulcsa : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1921)
- Sven Elvestad: Montrose : detektív-regény (Budapest, 1921)
- Sven Elvestad: Az ököl : Krag detektív kalandjai (Budapest, 1921)
- Sven Elvestad: A halálóra : Krag detektív kalandja (Budapest, 1922)
- Gustav Meyrink: A fehér dominikánus : egy láthatatlan valaki naplójából (Budapest, 1922)
- Nyikolaj Szemjonovics Leszkov: A rém (Budapest, 1928)
- Nyikolaj Szemjonovics Leszkov: Figura (Budapest, 1928)
- Nyikolaj Szemjonovics Leszkov: A gonosztevő (Budapest, 1929)
- Alexandre Dumas: Husz év multán I-II-III
- William Averill Stowell: A zümmögő falak titka (Budapest, 1928)
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Polikuska (regény, Budapest, 1928)
- Lev Tolsztoj: Luzern (regény, Budapest, 1929)
- Theodor Storm: Egy vallomás (Budapest, 1929)
- Arthur Benjamin Reeve: Amikor emberek eltűnnek (Budapest, 1929)
- Louis Joseph Vance: Az esztelen Maitland (Budapest, 1929)
- Alfred de Vigny: Renaud kapitány élete és halála (Budapest, 1929)
- Carolyn Wells: Titokzatos gyilkosság (regény, Budapest, 1929)
- Peter Bolt: Asszonynélküli város (Budapest, 1929?)
- Heinrich Zschokke: Rozmarin néni (regény, Budapest, 1929)
- Ernst Klein: Arany a tengerben (regény, Budapest, 1930)
- Fritz Mardicke: A boldogság szigete (Budapest, 1932)
- Claus Zehren: Napsugár feleség (Budapest, 1932)
- Ernst Klein: Szerelem és gyűlölet (Budapest, 1932)
- Ernst Klein: Egy modern nő sorsa (Budapest, 1932)
- Ottwell Binns: Az öt pálma szigete (regény, Budapest, 1941)
- Kenneth Robert Gordon Browne: Kutya van a kertben (vidám regény, Budapest, 1942)
- Gottfried Keller: Az előkelő utas (Budapest, 1948)
- Giacomo Casanova: Velence ólomkamráiban (Budapest, 1948)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 4.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 120/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 126/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 612. o. Online elérés
- Füst Milán: Moly Tamás
- Schöpflin Aladár: Vörösbegy
További információk
[szerkesztés]
Kategória:
- Magyar írók
- Magyar műfordítók
- Magyar újságírók
- Színigazgatók
- Magyar színházrendezők
- Budapesten született személyek
- 1875-ben született személyek
- 1957-ben elhunyt személyek
- A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők
- Családi nevüket magyarosított személyek
- Zsidó származású magyarok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek