Ugrás a tartalomhoz

Molibdén-trioxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molibdén-trioxid

3 dimenziós szerkezet

Molibdén-trioxid por
IUPAC-név molibdén-trioxid
Más nevek molibdit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1313-27-5
PubChem 14802
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet MoO3
Moláris tömeg 143,95 g/mol
Megjelenés sárga, vagy világoskék szilárd anyag
Szag szagtalan
Sűrűség 4,69 g/cm³
Olvadáspont 795 °C
Forráspont 1155 °C
Oldhatóság (vízben) 0,1066 g/100 ml (18 °C)
0,490 g/100 ml (28 °C)
2,055 g/100 ml (70 °C)
Mágneses szuszceptibilitás +3.0·10−6 cm³/mol
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet ortorombos
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−745,17 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
77,78 J K−1 mol−1
Veszélyek
EU osztályozás karcinogén (Carc. 3. kategória)
ártalmas (Xn)
irritatív (Xi)
R mondatok R36/37, R40
S mondatok (S2), S22, S36/37
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 2689 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Azonos anion króm-trioxid
volfrám-trioxid
Rokon vegyületek molibdén-dioxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A molibdén-trioxid egy szervetlen vegyület, a molibdén oxidja, kémiai képlete MoO3. Benne a molibdén oxidációs száma +6. A molibdén-trioxid a legnagyobb mennyiségben termelt molibdénvegyület. A természetben a ritka molibdit ásványban fordul elő. Elsősorban elemi molibdén kinyerésére, illetve oxidációs reakciókban katalizátorként használják.

Szerkezet

[szerkesztés]
A sarkokon kapcsolódó MoO6-oktaéderekből álló molibdén-trioxid lánc. Az elöl és hátul lévő oxigénatomok más láncokhoz kapcsolódva réteges szerkezetet alakítanak ki.[1]

Gázállapotban a molibdén-trioxid molekulájában három oxigén kettős kötésekkel kapcsolódik a központi molibdénatomhoz. A szilárd, vízmentes MoO3-ban, azonban torzult MoO6 oktaéderekből alakul ki réteges szerkezet. Az csúcsaikkal érintkező oktaéderekből láncok alakulnak ki, melyeket oxigénatomok kötnek össze, kialakítva ezzel a réteges szerkezetet. Az oktaéderben a más atomokhoz nem kapcsolódó oxigén és a molibdén közti kötés rövidebb, mint a többi kötés.[1][2]

Előállítás és reakciók

[szerkesztés]

A molibdén-trioxidot iparilag a molibdén elsődleges érce, a molibdén-diszulfid pörkölésével állítják elő:

2 MoS2 + 7 O2 → 2 MoO3 + 4 SO2

Laboratóriumban a nátrium-molibdát vizes oldatából állítják elő perklórsavval:[3]

Na2MoO4 + H2O + 2 HClO4 → MoO3(H2O)2 + 2 NaClO4

Ha a molibdén-trioxidot lúgban oldjuk, a kapott oldatban a tetraéderes MoO42- ionok fordulnak elő és belőle egyszerű molibdátok (pl. Na2MoO4) kristályosíthatók. Az oldatból savanyítás hatására az élénk sárga színű molibdénsav (MoO3·2H2O) nyerhető, mely hevítéssel monohidráttá alakítható.

Felhasználás

[szerkesztés]

A molibdén-trioxidot a molibdén gyártásának alapanyagaként használják, amit acélok és korrózióálló ötvözetek adalékaként használnak. A gyártáshoz a MoO3-ot magas hőmérsékleten hidrogénnel redukálják:

MoO3 + 3 H2 → Mo + 3 H2O

A molibdén-trioxidot az akrilnitril propénből és ammóniából történő előállításakor katalizátorként is használják. Javasolták lehetséges mikroba-elleni szerként például polimerekben, mert vízzel érintkezve H+ ionokat képez, amely hatékonyan pusztítja el a baktériumokat.[4]

Molibdit molibdeniten, Új-Mexikóban bányászva

Források

[szerkesztés]
  1. a b Molybdite Mineral Data
  2. Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.
  3. Yellow Molybdenum(VI) Oxide Dihydrate Inorganic Syntheses, 191. o.. DOI: 10.1002/9780470132555.ch56 (1986). ISBN 0-471-83441-6 
  4. (2012) „Antimicrobial activity of transition metal acid MoO3 prevents microbial growth on material surfaces”. Materials Science and Engineering: C 32, 47. o. DOI:10.1016/j.msec.2011.09.010. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Molybdenum trioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.