Perklórsav
Megjelenés
Perklórsav | |
IUPAC-név | Perklórsav |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7601-90-3 |
EINECS-szám | 231-512-4 |
RTECS szám | SC7500000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HClO4 |
Moláris tömeg | 100,46 g/mol |
Megjelenés | színtelen folyadék |
Sűrűség | 1,768 g/cm³ (20 °C)[1] |
Olvadáspont | ‒112 °C[1] |
Forráspont | 19 °C (15 mbar)[1] |
Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidáló (O) Maró (C)[1] |
EU Index | 017-006-00-4 |
NFPA 704 | |
R mondatok | R5, R8, R35[1] |
S mondatok | (S1/2), S23, S26, S36, S45[1] |
LD50 | 1100 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Rokon vegyületek | Sósav Hipoklórossav Klórossav Klórsav |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A perklórsav (HClO4) egyike a legerősebb egyértékű savaknak, vízben gyakorlatilag teljes a protolízise. Savmaradékionja a perklorátion (ClO−4), amely szabályos tetraéder alakú és delokalizált pi-elektronokat tartalmaz. A molekulában, illetve a savmaradékionban a Cl oxidációs száma +7. A perklórsavat a fémek nem redukálják, hanem hidrogénfejlődés közben oldódnak benne. Sói, a perklorátok állandóak, és vízben jól oldódnak.
Előállítása
[szerkesztés]A sóiból, a perklorátokból (például a kálium-perklorátból) perklórsav szabadítható fel:
Előállítható a klorátok (a klórsav sóinak) vizes oldatából elektrolízissel is. Ekkor a klorátionok és a hidroxidionok egyszerre semlegesítődnek, így perklórsav keletkezik:
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A Dunaújvárosi Gimnázium Matematika – Fizika Tagozat Kémiai Munkacsoportja Halogénelemek és vegyületeik című emelt szintű érettségi tétel kidolgozásából
- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975. 170-171. oldal