Los Angeles Lakers

Los Angeles Lakers
Adatok
Főcsoport	Nyugati
Csoport	Csendes-óceáni
Alapítva	1948
Története	Detroit Gems (1946–1947) Minneapolis Lakers (1947–1960) Los Angeles Lakers (1960–)
Stadion	Crypto.com Arena
Város	Los Angeles, Kalifornia
Csapatszínek	lila, arany és fehér
Visszavonultatott mezszám	15 (6, 8, 13, 16, 22, 24, 25, 32, 33, 34, 42, 44, 52, 99, Mikrofon),
Honlap	Honlap
Tulajdonos	Jeanie Buss
Vezérigazgató	Rob Pelinka
Vezetőedző	J. J. Redick
Sikerek
Bajnoki cím	NBL: 1 (1948) BAA/NBA: 17 (1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1972, 1980, 1982, 1985, 1987, 1988, 2000, 2001, 2002, 2009, 2010, 2020)
Főcsoportgyőztes	32 (1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1959, 1962, 1963, 1965, 1966, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1980, 1982, 1983, 1984, 1985, 1987, 1988, 1989, 1991, 2000, 2001, 2002, 2004, 2008, 2009, 2010, 2020)
Csoportgyőztes	NBL: 1 (1949) NBA: 34 (1950, 1951, 1953, 1954, 1962, 1963, 1965, 1966, 1969, 1971, 1972, 1973, 1974, 1977, 1980, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1998 2000, 2001, 2004, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2020)
Kupagyőztes	1 (2023)
Mezek
Hazai Idegenbeli
Jelenlegi szezon
2023–2024-es szezon
A Wikimédia Commons tartalmaz Los Angeles Lakers témájú médiaállományokat.

A Los Angeles Lakers Los Angeles és a világ egyik legismertebb profi kosárlabdacsapata, amely az NBA-ben szerepel. A csapat a Nyugati Konferencia, Csendes-óceáni csoportjában található. Tizenhétszeres bajnok, a 2019–20-as szezon győztese.

A Lakers hazai mérkőzéseit a Crypto.com Arenában játssza, amely otthont ad a helyi rivális, Los Angeles Clippersnek, az NHL-ben játszó Los Angeles Kingsnek és a WNBA-ben szereplő Los Angeles Sparksnak.

A Forbes Magazin 2019-es értékrangsora alapján az NBA második legdrágább kosárlabda klubja a Los Angeles Lakers, amelynek becsült értéke 3,3 milliárd dollár. A Lakers tartja az NBA történetének a leghosszabb győzelmi sorozatát (33 nyert mérkőzés), amit a csapat az 1971–72-es szezonban ért el.

Története

A kezdetek és a Minneapolisi dinasztia

A franchise kezdete 1947-re nyúlik vissza, amikor is az NBL ligában megszűnt Detroit Gems csapata a tízezer tó földjére, Minnesota államba költözött, itt vette fel a csapat a Lakers nevet és már a legelső évükben megnyerték a BAA-ligát.

A csapat még ebben az évben otthagyta a BAA bajnokságát, a két éve alakult NBA kedvéért. A siker az NBA-ben sem maradt el, a horvát származású George Mikan, a 208 cm magas, 111 kg-os középjátékos új irányt szabott a centerjáték fejlődésének, rendkívül ponterősen és sok lepattanót szedve játszott.

A Lakers George Mikan vezetésével Vern Mikkelsen, Jim Pollard és Slater Martin támogatásával kétszer egymás után megnyerték az NBA-bajnoki címét (1949, 1950), majd egy év kihagyással sorozatban három alkalommal lettek bajnokok (1952, 1953, 1954).

A csapat történetében a következő meghatározó játékos az 1958-as NBA drafton 1/1-esként kiválasztott bedobó Elgin Baylor lett, akivel a Lakers már a legelső évben az 1958-59-es szezonban bejutott az NBA-döntőjébe, ám ott alulmaradt a címvédő Boston Celtics csapatával szemben.

Los Angeles: Az ezüstkorszak és a Wilt Chamberlain-éra

A Lakers az 1959-1960-as szezon után költözött Minneapolisból Los Angeles városába. Nem sokkal a költözés előtt az 1960-as draft előkelő 1/2-es helyén választotta ki a Lakers a hátvéd Jerry Westet, aki a fiatal Elgin Baylor mellé kiváló választásnak bizonyult. A tehetséges Baylor-West duó 1968-ig összesen ötször juttatta be az NBA döntőjébe a Lakers csapatát, azonban a végső sikerhez, nagyon hiányzott egy kiemelkedő képességű középjátékos, aki felvehette volna a küzdelmet Bill Russel centermunkájával szemben, így a Lakers 1968-ig az NBA-döntőjében ötször vesztett a Boston Celtics ellen.

1968-as idény után érkezett a csapathoz a már akkoriban is NBA-legendának számító center, Wilt Chamberlain. Chamberlain érkezése ellenére sem 1969-ben, sem 1970-ben nem sikerült a végső győzelem, de 1972-ben minden korábbi sikertelenségért visszavágott a Lakers, ugyan Elgin Baylor ekkor már térdsérülésekkel bajlódott, de a Chamberlain–West duó és a ponterős Gail Goodrich hátvéd főszereplésével 1971/72-es szezonban a Lakers sorozatban 33 mérkőzést nyert, mely azóta is az NBA történetének a leghosszabb győzelmi sorozata. A Lakers a rájátszásban is visszavágott a korábbi évek sérelmeiért a riválisoknak és végül az NBA-döntőjében összesítésben 4-1-gyel diadalmaskodott a New York Knicks felett. Az arany után a végállomást az 1973-as szezon döntője jelentette, ahol a New York Knicks csapatától elszenvedett vereség után Wilt Chamberlain visszavonult.

Showtime

Egy jellemző kép a 80-as évekből: Lakers-Celtics döntő

A következő sikerszéria kulcsembere az 1975-ben a Milwaukee Bucks csapatából érkezett 218 cm magas Kareem Abdul-Jabbar center, valamint az 1979-es NBA-draft első számú kiválasztottja a 206 cm magas irányító, Earvin Magic Johnson volt. A Lakers már Magic újonc évében bekerült az NBA-döntőjébe, ahol a Lakers 3-2-es vezetést szerzett a Philadelphia Sixers elleni fináléban, Kareem Abdul-Jabbar azonban komolyabb bokasérülést szenvedett az ötödik találkozón, így a hatodik összecsapáson nem tudott részt venni. Magic Johnson a hatodik meccsen hátvédként, csatárként és centerként is játszott bizonyos szakaszokban, végül 42 ponttal, 15 pattanóval és 7 gólpasszal vezette bajnoki címig az együttest, így a döntő legértékesebb játékosának választották.

A fenti történeten túl a gyors támadásokra és a látványos passzokra épülő kosárlabdát játszó gárda a nyolcvanas évek emblematikus csapata lett. A „Showtime” Lakers az első alkalommal Paul Westhead, majd Pat Riley vezetésével az Kareem Abdul-Jabbar, Magic Johnson, James Worthy, Bryon Scott, Michael Cooper és Jaamal Wilkes főszereplésével alkotta csapat összesen öt ízben tudott bajnok lenni a nyolcvanas években (1980, 1982, 1985 1987, 1988). A sikeresen megvívott döntők mellett négyszer vereséget szenvedtek a siker kapujában, melynek egyik legemlékezetesebb momentuma az 1991-es volt, amikor a Magic Johnson vezette Lakers, végül a sikerre éhes Michael Jordan és csapata a Chicago Bulls ellen maradt alul az NBA-döntőjében.

A Kobe Bryant-éra

A fiatal dobóhátvéd Kobe Bryant megszerzése, valamint a tehetséges és gyors center Shaquille O’Neal szerződtetése új korszak kezdetét jelentette a Lakersnél 1996-ban. A bajnoki aranygyűrűhöz a hajdani Chicago Bulls sztáredzője Phil Jackson kellett, valamint olyan kiegészítő emberek, mint Glen Rice, Derek Fisher, Robert Horry és Rick Fox. A domináns Shaquille O’Neal és a tehetséges Kobe Bryant vezetésével három egymást követő évben NBA-bajnoki címig vezette a Los Angeles Lakers csapatát (2000, 2001, 2002). A 2003-2004-es esztendőre szerződtették a Utah Jazz és a Milwaukee Bucks veterán vezéreit, a 40 éves magas bedobó Karl Malonet és a 35 éves Gary Payton irányítót, akik egyértelműen az aranygyűrűért jöttek a Lakersbe, viszont a 2004-es NBA-döntőben ez is kevésnek bizonyult a Detroit Pistons csapatával szemben. A nyáron a csapatból ennek következményeként indulatoktól sem mentesen távozott Shaquille O’Neal, Derek Fisher, valamint Gary Payton. Karl Malone 2005 elején jelentette be a visszavonulását.

A Lakers egyedüli vezére Kobe Bryant lett, akinek egyéni sikerein és a 2006. januári 81 pontos mérkőzése ellenére 2008 februárjáig kellett várnia, hogy méltó társat kapjon a spanyol származású magas bedobó Pau Gasol személyében. Az átigazolás rövid időn belül jó döntésnek bizonyult, hiszen Kobe Bryant és Pau Gasol a 2008-as rájátszásban az NBA-döntőig vezette a csapatot. A hatmérkőzéses döntőt azonban elvesztették a rivális Boston Celtics csapatával szemben. A következő két évben, azonban sikerült Kobe Bryant irányításával a Lakersnek a csúcsra jutni, 2009-ben 4–1-gyel zárták az NBA-döntőjét az Orlando Magic ellen, míg 2010 júniusában a nagy rivális Boston Celtics csapatát múlták felül hét mérkőzés során a döntőben. A duplázáson (2009, 2010) túl nem jött össze a további győzelem, bár a csapat részéről voltak próbálkozások további sztárjátékosok megszerzésére, de a sikerek elmaradtak. Kobe Bryant érdemi karrierjét a 2013-as Achilles-szakadása zárta le, melyből ugyan vissza tudott térni, de játéka már nem volt ugyanaz, mint korábban. Huszadik szezonjának kezdetén egy versben jelentette be, hogy ez lesz az utolsó NBA-szezonja. 2016. április 13-án a Utah Jazz ellen lépett utoljára pályára. Búcsúmeccsén elképesztő 60 pontot dobott.

A LeBron James-éra

LeBron James a Lakers játékosaként 2018 végén

LeBron James, miután távozott a Cleveland Cavaliers együttesétől, 2018 július másodikán négyéves szerződést kötött a Los Angeles Lakers csapatával. A Lakers 2018-19-es szezonja kezdetben eredményesen indult, a jórészt veterán és fiatal játékosokból álló csapat számára, ám a címvédő Golden State Warriors elleni karácsonyi mérkőzésen megsérült LeBron James, így a kiélezett nyugati versengés és a csapat eredménytelensége miatt csakhamar el is úszott a rájátszás lehetősége. A 2018-19-es szezon sikertelensége okán a csapat a három fiatal játékosát Josh Hartot, Lonzo Ballt, Brandon Ingramet, továbbá három első körös draft cetlit küldött a New Orleans Pelicans csapatához, ahonnan cserébe a képzett magasember, Anthony Davis érkezett az arany-lila gárdához.

A 2019-20-as szezon jól indult, a Lakers hamar a nyugati főcsoport élére állt, ám Kobe Bryant január 26.-án bekövetkezett váratlan halála megviselte mind a játékosokat, mind a szurkolókat, így még a házi rangadónak számító Los Angeles Clippers elleni alapszakasz-mérkőzést is el kellett halasztani. Március 12.-én, azután, hogy pozitív lett a Utah Jazz centerének, Rudy Gobertnek a koronavírus tesztje, az NBA azonnali hatállyal felfüggesztette a szezont, melynek újranidulására, vagyis a szezon folytatására egészen július végéig kellett várni. Az egész tornának az Orlando városánál található Disneyland adott otthont, amely buborékként, vagy ha úgy tetszik, óriáskaranténként funkcionált a játékosok egészségének a megőrzése céljából. A nehézségek és az újraindulás ellenére a Lakers együttese nyerte az alapszakaszra vonatkozóan a nyugati főcsoportot, majd a rájátszásban mindhárom fordulóban, 4-1-gyel diadalmaskodott a nyugati riválisok felett, hogy aztán az NBA-döntőjében összesítésben 4-2-vel múlja felül a Miami Heat csapatát.

Riválisok

Boston Celtics

Az NBA történetének két legpatinásabb klubja a keleti konferenciában található Boston Celtics és a nyugati konferenciában található Los Angeles Lakers között zajló mérkőzések, illetve NBA-döntők nagy tradícióval és óriási médiaérdeklődéssel bírnak.

Az 1959-es és 1969-es szezon között a két csapat összesen hétszer találkozott NBA döntőjében, melyet mind a hétszer a Boston Celtics nyert meg (1959, 1962, 1963, 1965, 1966, 1968, 1969), igaz két esetben csupán a mindent eldöntő 7. mérkőzés (1966, 1969) döntött a bajnoki cím sorsáról.

A versengés a nyolcvanas évek közepétől folytatódott, amikor is összesen kétszer diadalmaskodott a Lakers (1985, 1987), míg egyszer a Celtics (1984). A nyolcvanas évek és a csapatok ikonjainak számító sztár játékosok, Magic Johnson és Larry Bird „párharca” a korszak meghatározó eseménye volt.

A versengés újjáéledt a kétezres évek végén, amikor is 2008-ban a Boston Celtics „nagy hármasával” szemben maradt alul a döntőben a Kobe Bryant vezette Los Angeles Lakers 4-2-vel, ám a 2010-es fináléban, mindent eldöntő hetedik mérkőzésen tudott diadalmaskodni a Los Angeles Lakers.

A két csapat nyerte el legtöbbször az NBA bajnoki címét, mind a Boston Celtics, mind a Los Angeles Lakers 17 alkalommal. Együtt a két csapat 34 bajnoki címet számlál.

Los Angeles Clippers

A Los Angeles Lakers és a Los Angeles Clippers közötti rivalizálás egyedülálló, hiszen hazai mérkőzéseit mind a két csapat a Los Angeles belvárosához közel található Crypto.com Arenában (korábban: Staples Center) arénában játssza 1999 óta, igaz a helyzet rövidesen változhat, ugyanis tervbe van a Los Angeles Clippers csapatának költözése Los Angeles Ingelwood városrészébe a 2020-as évek elején.

Két NBA csapat városon belüli elhelyezkedése és az ezzel járó rivalizálás, viszont nem egyedülálló, hiszen New York városa is két franchise-nak ad otthont, egyik a nagy múltú New York Knicks, míg a másik a Brooklyn Nets csapata.

A csapatnév eredete

Los Angeles térségére sok minden jellemző, de a sok-sok apró kis tavacska jelenléte éppenséggel nem. Természetesen nem is Kaliforniában ragadt rá a Lakers (lake=tó) név, hanem még Minneapolisban. Minnesota szövetségi állam közkeletű beceneve „a tízezer tó földje”, hiszen arrafelé valóban csak a kisebb-nagyobb szigetek szakítják meg az egységes vízfelületet. A tóvidék lelkes kirándulói, valamint a tavacskákon közlekedő, sekély merülésű kis hajócskák egyaránt a lakers névre hallgatnak. Az átköltözés után – meglepetésre – tovább élt a Lakers csapatnév. Így lett a tó nélküli Los Angeles a vízi életre utaló kosárklub otthona.

A csapat címere és a mezei

A Lakers színkombinációja a püspöklila az arany és a fehér. A csapat címere a „Los Angeles Lakers” névből áll, ami püspöklilával van felírva egy aranyszínű kosárlabda elé.

A Lakers tradicionális viselete a püspöklila színű mez és nadrág, amelyet az idegenben való pályára lépés esetén öltötték magukra a Lakers játékosai. Ugyancsak hagyományos viseletnek számít az aranyszínű ruha, melyet a hazai mérkőzések esetén viseltek. A csapat a 2000-es évektől abban az esetben viselt fehér mezt, hogyha vasárnap léptek pályára, illetve, ha a mérkőzés időpontjában ünnep volt (például karácsony).

A 2013-2014-es szezon elején egy "Hollywood Nights" elnevezésű mez került forgalomba, amely fekete színű, oldalt sárga csíkkal és a feliratok szintén sárgával szegélyezve püspöklila színűek.

A 2017-2018-as szezon kezdetén az új gyártó érkezésével megváltozott a korábbi elnevezése a mez és nadrág típusoknak, így az aranysárga egy szóval "Icon" lett, a püspöklila a "Statement" nevet kapta, míg a fehér az "Association" elnevezést.

Rekordok

A csapat 17 alkalommal nyerte meg az NBA bajnoki címét, míg 32 alkalommal nyerte meg a nyugati főcsoportot (mely cím biztosítja az NBA-döntőjében való részvételt). A nyolcvanas években 1982 és 1985 között sorozatban négyszer jutott be a Lakers az NBA-döntőjébe.

A csapat történetének legjobb mérlegét az 1971–72-es szezonban érte el 63 győzelemmel és 13 vereséggel, míg legrosszabb mérlegét a 2015–2016-os évadban, 17 győzelemmel és 65 vereséggel.

Hazai arénák

• Minneapolis Auditorium (1947–1959)
• Minneapolis Armory (1959–1960) (a csapat néhány meccset a későbbiekben is játszott az Auditoriumban; illetve néhányat, ugyancsak az 1959–60-as szezonban a St. Paul Auditoriumban játszott.)
• Los Angeles Memorial Sports Arena (1960–1967)
• The Forum (ismertebb nevén Nagy Nyugati Fórum 1988–1999) (1967–1999)
• Crypto.com Arena (korábban: Staples Center, 1999-től napjainkig)

• 
  A Forum, 1967 és 1999 között a Lakers csarnoka
• 
  A Crypto.com Arena, a Lakers jelenlegi otthona

Sztárok a pálya szélén

Hollywood közelsége és a Lakers sikerei mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak a pályán, hanem a nézőtéren is számos híresség foglaljon helyet, mi több, az Egyesült Államokban presztízskérdés egy-egy rangos kosárlabda meccsen megjelenni.

Bár a Lakersnek nincs kifejezett kabalája, ám az Oscar-díjas Jack Nicholson szinte már annak számít, ugyanis minden hazai mérkőzésen jelen van, egész éves bérlettel rendelkezik, és a csapat vezetése rendszeresen felkéri őt a promóciós eseményeken való részvételre is.

Jack Nicholson, a Lakers szurkolója

További híres Lakers-szurkolók:

• Will Smith
• David Beckham
• Dyan Cannon
• Flea (Michael Peter Balzary)
• Leonardo DiCaprio
• Andy García
• Arsenio Hall
• Phil Ivey
• Penny Marshall
• Denzel Washington
• Vanessa Hudgens
• Josh Hutcherson
• Kendra Wilkinson
• Hayden Panettiere
• Khloé Kardashian
• Ellen Pompeo
• Zac Efron
• Jay-Z
• Anthony Kiedis
• Emmanuelle Chirqui
• Snoop Dogg

Játékosok

Jelenlegi keret

Los Angeles Lakers játékoskeret
Játékosok	Edzők
P. # Nemz. Név Magasság Súly Honnan 4.5 F/C 14 USA  Castleton, Colin (TW) 83 6 ft 11 in (2.11 m) 250 lb (113 kg) Florida 1.5 G 12 USA  Christie, Max 78 6 ft 6 in (1.98 m) 190 lb (86 kg) Michigan State 4.5 F/C 3 USA  Davis, Anthony 82 6 ft 10 in (2.08 m) 253 lb (115 kg) Kentucky 4.5 F/C 20 USA  Giles, Harry III (FA) 83 6 ft 11 in (2.11 m) 240 lb (109 kg) Duke 3.5 F 8 JPN  Hacsimura Rui 80 6 ft 8 in (2.03 m) 230 lb (104 kg) Gonzaga 4.5 F/C 11 USA  Hayes, Jaxson 84 7 ft 0 in (2.13 m) 210 lb (95 kg) Texas 3.5 F 36 USA  Hinson, Blake (TW) 80 6 ft 8 in (2.03 m) 240 lb (109 kg) Pittsburgh 1.5 G 0 USA  Hood-Schifino, Jalen 78 6 ft 6 in (1.98 m) 215 lb (98 kg) Indiana 1.5 G 9 USA  James, Bronny 74 6 ft 2 in (1.88 m) 210 lb (95 kg) Southern California 3.5 F 6 USA  James, LeBron 81 6 ft 9 in (2.06 m) 250 lb (113 kg) St. Vincent–St. Mary 2.5 G/F 4 USA  Knecht, Dalton 77 6 ft 5 in (1.96 m) 213 lb (97 kg) Tenessee 1.5 G 21 USA  Lewis, Maxwell 75 6 ft 3 in (1.91 m) 195 lb (88 kg) Pepperdine 1.5 G - USA  Mays, Skylar (FA) 75 6 ft 3 in (1.91 m) 205 lb (93 kg) LSU 1.5 G 15 USA  Reaves, Austin 77 6 ft 5 in (1.96 m) 206 lb (93 kg) Oklahoma 2.5 G/F 5 USA  Reddish, Cameron 79 6 ft 7 in (2.01 m) 218 lb (99 kg) Duke 1.5 G 1 USA  Russell, D'Angelo 75 6 ft 3 in (1.91 m) 200 lb (91 kg) Ohio State 3.5 F 37 FRA  Traoré, Armel (TW) 80 6 ft 8 in (2.03 m) 210 lb (95 kg) France 3.5 F 2 USA  Vanderbilt, Jarred 80 6 ft 8 in (2.03 m) 214 lb (97 kg) Kentucky 1.5 G 7 NGR  Vincent, Gabe 74 6 ft 2 in (1.88 m) 195 lb (88 kg) UC Santa Barbara 1.5 G 35 USA  Wood, Cristian 80 6 ft 8 in (2.03 m) 223 lb (101 kg) UNLV	Vezetőedző Darvin Ham (Texas Tech) Segédedzők J. D. DuBois Phil Handy Chris Jent Jordan Ott Zach Peterson Schuyler Rimmer Jelmagyarázat (C) Csapatkapitány (DP) Szerződés nélküli draft választott (FA) Szabadügynök (TW) Kétirányú szerződés (IN) Inaktív (S) Felfüggesztett Sérült játékoskeret • tranzakciók Utolsó tranzakció: 2023-7-26

Halhatatlanok csarnokának tagjai

A halhatatlanok csarnokába huszonkettő, korábban Lakers mezt viselő játékost választottak be, míg további négy edzőt és egy segédedzőt választottak be azok közül, akik a Lakers csapatát irányították. A csapat egykori tulajdonosát 2010 áprilisában választották be a patinás szervezetbe.

• Jerry Buss, tulajdonos
• Phil Jackson, edző
• Tex Winter, segédedző
• Shaquille O'Neal, játékos
• Karl Malone, játékos
• Gary Payton, játékos
• Chick Hearn, tudósító
• Dennis Rodman, játékos
• Mitch Richmond, játékos
• Pat Riley, edző
• Magic Johnson, játékos
• James Worthy, játékos
• Kareem Abdul-Jabbar, játékos
• Jamaal Wilkes, játékos
• Bill Sharman, edző
• Bob McAdoo, játékos
• Adrian Dantley, játékos
• Gail Goodrich, játékos
• Connie Hawkins, játékos
• Jerry West, játékos
• Wilt Chamberlain, játékos
• Zelmo Beaty, játékos
• Spencer Haywood, játékos
• Vern Mikkelsen, játékos
• Clyde Lovellette, játékos
• Slater Martin, játékos
• John Kundla, edző
• Jim Pollard, játékos
• George Mikan, játékos

Visszavonultatott mezek

• 6 – Bill Russell, C (Nem játszott)
• 8 – Kobe Bryant, G (1996–2016)
• 13 – Wilt Chamberlain, C (1959–1973)
• 16 – Pau Gasol, C (2008–2014)
• 22 – Elgin Baylor, F (1958–1971)
• 24 – Kobe Bryant, G (1996–2016)
• 25 – Gail Goodrich, G (1965–1979)
• 32 – Magic Johnson, G/F (1979–1996)
• 33 – Kareem Abdul-Jabbar, C (1969–1989)
• 34 – Shaquille O'Neal, C (1992–2011)
• 42 – James Worthy, F (1982–1995)
• 44 – Jerry West, G (1960–1974)
• 52 – Jamaal Wilkes, F (1974–1985)
• 99 – George Mikan, C (1947–1954, 1956)
• mikrofon – Chick Hearn (1965–2001)

• 
  Visszavonultatott mezek a Lakers csarnokában
• 
  Visszavonultatott mezek és a bajnoki zászlók a Crypto.com Arenában.

Alapszakasz MVP címek

Négy Lakers játékos kapta meg az alapszakasz legértékesebbjének járó (MVP) díjat, összesen nyolc alkalommal: Kareem Abdul-Jabbar és Magic Johnson 3-3 esetben, míg Shaquille O’Neal és Kobe Bryant egyszer-egyszer.

• 
  Kareem Abdul-Jabbar, a Showtime Lakers centere.
• 
  Magic Johnson, a Showtime Lakers irányítója.
• 
  Shaquille O’Neal a kétezres évek domináns centere.
• 
  Kobe Bryant, a Lakers ikonja a kétezres években.

Draftok

A Lakers történetében három játékost draftolhatott 1/1-esként. Elgin Baylort 1958-ban, Magic Johnsont 1979-ben, valamint James Worthyt 1982-ben. A Lakers története során két játékost lottósorsolás folyamán választhatott ki. Eddie Jonest 1994-ben, tizedikként, míg Andrew Bynumot 2005-ben, ugyancsak tizedikként. A következő jól ismert játékosokat is a Lakers az NBA-drafton választotta ki: Jerry Westet és Gail Goodrichot a hatvanas években. Michael Coopert és Norm Nixont a hetvenes években. A. C. Greent és Vlade Divacot a nyolcvanas években. Elden Campbell, Nick Van Exel, Derek Fisher és Devean George kiválasztása a 90-es években történt. Luke Waltont, Sasha Vujačićot és Ronny Turiafot a 2000-es években választotta a Lakers. 2014-ben Julius Randlet az előkelő nyolcadik helyen, majd három egymást követő évben a második helyen választhatott az újoncok közül a csapat, 2015-ben D'Angelo Russelt, 2016-ban Brandon Ingramet és 2017-ben Lonzo Ballt választotta a Lakers.

Vezetőedzők

A Lakers történetének 27 edzője volt. Az alábbiakban a bajnoki címet és az év edzője címet elnyert edzők kerülnek bemutatásra: John Kundla edzőként még a Minneapolis Lakers csapatának volt az edzője. John Kundla tíz évig (1948 és 1958 között) volt a csapat edzője, ez idő alatt öt BAA/NBA bajnoki címet nyert a Lakers. Bill Sharman 1971-től 1976-ig volt a Los Angeles Lakers edzője, az 1971-72-es szezonban az év edzőjévé választották, ahogy a csapat is bajnok lett ebben az esztendőben. Paul Westhead 1979 és 1981 között Kareem Abdul-Jabbaral, illetve a fiatal Magic Johnsonal dolgozhatott együtt, ám az 1981-es bajnokság megnyerése után megvált edzői posztjától. Pat Riley kilenc éven keresztül volt a Lakers vezetője, a csapat irányítása alatt összesen négyszer tudott diadalmaskodni a nyolcvanas években. Pat Rileyt az 1989-90-es szezonban az év edzőjévé választották. Del Harris 1994 és 1999 között volt a Lakers edzője, akit az 1994-95-ös szezonban az év edzőjévé választottak. Phil Jackson 1999-2000-es alapszakasztól összesen öt szezonon keresztül volt a csapat vezetőedzője, ez idő alatt 4 bajnoki döntőn vett részt és három bajnoki címet el is nyert a Lakers. Phil Jackson a 2004-2005-ös szezon kihagyása után újra visszaült a Lakers kispadjára ahol a 2010-2011-es szezon végi visszavonulásáig három NBA döntőt és két bajnoki címet ünnepelhetett a Lakers. Az arany-lila gárda edzője 2019-től Frank Vogel volt, akivel 2020-ban bajnok is lett az arany-lila gárda. Őt Darvin Ham és J. J. Redick követte.

Források

• Los Angeles Lakers – Hivatalos oldal
• Los Angeles Lakers – Facebook oldal
• Los Angeles Lakers – Instagram oldal
• Staples Center – Hivatalos oldal

További információk

• Michael Arkush–Phil Jackson: Az utolsó szerzon. A 2003–2004-es Lakers rendkívüli idénye; ford. Szabó György András; G-Adam, Budapest, 2024