Golden State Warriors
Golden State Warriors | |||||
Adatok | |||||
Főcsoport | Nyugati | ||||
Csoport | Csendes-óceáni | ||||
Alapítva | 1946 | ||||
Története | Philadelphia Warriors (1946–1962) San Francisco Warriors (1962–1971) Golden State Warriors (1971–) | ||||
Stadion | Chase Center | ||||
Város | San Francisco, Kalifornia | ||||
Csapatszínek | éjfélkék, narancssárga, sárga, fehér | ||||
Kabala | Thunder | ||||
Visszavonultatott mezszám | 7 (6,[a] 13, 14, 16, 17, 24, 42) | ||||
Honlap | Honlap | ||||
Tulajdonos | Joe Lacob(többségi), Peter Guber | ||||
Vezérigazgató | Bob Myers | ||||
Vezetőedző | Steve Kerr | ||||
Sikerek | |||||
Bajnoki cím | BAA: 1 (1947) NBA: 6 (1956, 1975, 2015, 2017, 2018, 2022) | ||||
Főcsoportgyőztes | 11 (Kelet 3: 1947, 1948, 1956, Nyugat 8: 1964, 1967, 1975, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019) | ||||
Csoportgyőztes | 12 (1948, 1951, 1956, 1964, 1967, 1975, 1976, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019) | ||||
Mezek | |||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Golden State Warriors témájú médiaállományokat. |
A Golden State Warriors amerikai profi kosárlabdacsapat, amely az National Basketball Association-ben játszik. Székhelyük a kaliforniai San Francisco. A Warriors a nyugati főcsoportban szerepel, a csendes-óceáni csoportban. 1946-ban alapították Philadelphiában, a Warriors 1962-ben a San Francisco Bay Area-ba költözött és felvették a város nevét, mielőtt 1971-ben a Golden State névre változtatták volna. Hazai mérkőzéseiket a Chase Centerben játsszák.
A Warriors nyerte a Basketball Association of America első bajnoki címét 1947-ben, majd ismét győztesek lettek 1956-ben, Paul Arizin, Tom Gola és Neil Johnston vezetésével. Miután 1965 januárjában Wilt Chamberlaint Philadelphiába küldték, a csapat az 1964–1965-ös szezont az NBA legrosszabb csapataként zárta, mindössze 17 győzelemmel. Az újjáépítési időszakuk nagyon rövid volt, főleg Rick Barry draftolásának köszönhetően. 1975-ben Barry és Jamaal Wilkes vezetésével a Warriors elnyerte harmadik bajnoki címét, ami az egyik legnagyobb meglepetés volt az NBA történetében.
Az 1980-as években a csapat sikertelen volt, majd az évtizedforduló idején ismét folytonos szereplők voltak a rájátszásban, Tim Hardaway, Mitch Richmond és Chris Mullin vezetésével, amelyik hármasnak beceneve a Run TMC volt. A csapat következő bajnoki címét 2015-ben nyerte meg, Stephen Curry, Klay Thompson és Draymond Green vezetésével, a döntő legértékesebb játékosa Andre Iguodala lett. 2016-ban megdöntötték a rekordot a legtöbb alapszakaszban megnyert mérkőzésért 73-mal, mielőtt kikaptak a döntőben a LeBron James-vezette Cleveland Cavaliers csapatától (akik ellen sorozatban négyszer játszottak a döntőben). Miután leszerződtették az MVP Kevin Durantet, a csapat 2017-ben és 2018-ban is bajnok lett (Durant nyerte mindkét döntő legértékesebb játékosa díját). 2019-ben a súlyos sérülésekben szenvedő Warriors kikapott a Toronto Raptors ellen, amit követően Durant elhagyta a csapatot a nyáron. Miután sorozatban kétszer is ki kellett hagyniuk a rájátszást, a Warriors sztárhármasa teljes egészségben tért vissza 2022-ben, olyan játékosokkal kiegészülve, mint az All Star Andrew Wiggins és Jordan Poole. A döntőben megverték a Boston Celtics-et, elnyerve hetedik bajnoki címüket és Curry megkapta első döntő MVP díját. A „dinasztia” nyolc év alatt négy bajnoki címet nyert meg, illetve 2015 és 2019 között az összes, szám szerint öt döntőben szerepeltek (6 döntő 8 év alatt). Curry, Green, Thompson és Iguodala tagja voltak mind a négy bajnokcsapatnak a 21. században, míg Shaun Livingston és Kevon Looney háromszor diadalmaskodtak a Warriors tagjaként. A 2023-as rájátszásban a főcsoport-elődöntőben estek ki, ez volt az első alkalom 2014 óta, hogy nem jutottak el a döntőig, mikor szerepeltek a rájátszásban.
A Dubs (W’s) becenévre hallgató franchise[1][2] több NBA-rekordot is tart: a legjobb alapszakasz-teljesítmény, a legtöbb győzelem egy szezonban (alapszakasz és rájátszás együtt), illetve a legjobb rájátszás-teljesítményt is a Warriors érte el. Curryt és Thompsont minden idők egyik legjobb hátvédpárosának tekintik.[3][4] A harmadik legtöbb bajnoki címűk és döntő-szereplésük van, csak a Los Angeles Lakers és Boston Celtics előzi meg őket mindkét kategóriában. Wilt Chamberlain és Stephen Curry az egyetlen játékosok a csapat történetében, akik megkapták az MVP díjat, miközben a Warriors színeiben játszottak.
Története
[szerkesztés]1946–1962: első évek Philadelphiában
[szerkesztés]A csapatot 1946-ban alapították Philadelphiában, Philadelphia Warriors néven, a Basketball Association of America tagjaként. A tulajdonos Peter A. Tyrrell volt, aki az American Hockey League-ben szereplő Philadelphia Rockets-et is irányította.[5] A csapat edzőjének és igazgatójának Eddie Gottliebet nevezte ki.[5] A csapatot a korábban az American Basketball League-ben szereplő Philadelphia Warriors után nevezték el.[6]
Joe Fulks vezetésével a Warriors bajnok lett a liga első szezonjában, 1946–1947-ben, legyőzve a Chicago Stags csapatát 4–1-re. Az NBA, ami 1949-ben jött létre, a BAA-t tekinti elődjének, így a Warriors volt a liga történetének első bajnoka.[7] Gottlieb 1951-ben vette meg a csapatot.
A következő bajnokságukat az 1955–1956-os szezonban nyerték el, legyőzve a Fort Wayne Pistons-t 4–1-re. A csapat legjobb játékosai az érában a később hírességek csarnokába beválasztott Paul Arizin, Tom Gola és Neil Johnston voltak.
1959–1965: a Wilt Chamberlain-éra
[szerkesztés]1959-ben a csapat leszerződtette Wilt Chamberlaint. Hatszor volt a csapat legtöbb pontot szerző játékosa és folyamatosan NBA-rekordokat döntött. 1962. március 2-án egy semleges pályán játszott „hazai” mérkőzésen Chamberlain 100 pontot szerzett a New York Knicks ellen, ami a mai napig az NBA-rekord és amit a liga az egyik legjobb pillanatának tekint.[8]
1962-ben Franklin Mieuli megvásárolta a csapatot és a San Francisco Bay Area-ba költöztette a Warriors-t, átnevezve a csapatot San Francisco Warriors-ra. 1962 és 1964 között legtöbb hazai mérkőzésüket a Cow Palace-ban játszották Daly City-ben (az aréna nem messze, délre van San Franciscótól), majd az azt követő két évben a San Francisco Civic Auditoriumban. Ezek mellett pályára léptek néha Oaklandben és San Jose-ban, illetve a San Franciscó-i Egyetem arénájában is.[9]
Az 1963–1964-es szezon előtt a Warriors a drafton kiválasztotta Nate Thurmondot,[10] Chamberlain mellé. Abban az évben megnyerték a nyugati főcsoport bajnoki címét, de kikaptak a döntőben a Boston Celtics ellen.[11] A következő szezonban a Warriors a Philadelphia 76ers csapatába küldte Chamberlaint, Connie Dierkingért, Lee Shafferért, Paul Neumannért és 150 ezer dollárért cserébe.[12] Mindössze 17 mérkőzést tudott megnyerni a csapat.
1965–1978: Thurmond és Barry
[szerkesztés]1965-ben a csapat a drafton kiválasztotta Rick Barry-t az első fordulóban. A játékost megválasztották az év újoncának, majd az 1966–1967-es szezonban a döntőig vezette a csapatot, ahol kikaptak Chamberlain új csapata, a Warriors helyét Philadelphiában átvevő 76ers ellen.
Miután a csapat nem fizette ki a neki járó bónuszokat, Barry nem lépett pályára az 1967–1968-as szezonban és a következő szezonban leszerződött az American Basketball Association-ben szereplő Oakland Oaks csapatával. A négy szezonos szünet után visszatért a Warriors-hoz 1972-ben. Barry nélkül nem voltak bajnokesélyes csapat és a vezető személyiségek Nate Thurmond, Jeff Mullins és Rudy LaRusso lettek. Egyre többször kezdtek el játszani Oaklandben az Oakland Coliseum Arena 1966-os megnyitásával, majd az 1970–1971-es szezonban voltak utoljára a San Francisco Warriors.
A csapat az 1971–1972-es szezon előtt felvették a Golden State nevet, ami Kalifornia állam beceneve, az egész terület képviselői akartak lenni.[6] Szinte minden hazai meccsüket Oaklandben játszották, hat kivételével, amit San Diegóban rendeztek. 1971-től az Oakland Arena lett a csapat egyetlen otthona.
A Warriors 1971 és 1977 között (1974 kivételével) mindig bejutottak a rájátszásba és 1975-ben nyerték meg első bajnoki címüket, mióta a nyugati partra költöztek. Ez a győzelmük az egyik legnagyobb meglepetés volt az NBA történetében, megverték az esélyesnek tartott Washington Bullets csapatát, egyszer se kaptak ki. A Warriors edzője Al Attles volt, Barry lett a döntő MVP.[13]
Az 1975–1976-os szezonban ők voltak a legjobb csapat az alapszakaszban, de végül meglepetésre kiestek a Phoenix Suns ellen a főcsoportdöntőben.
1978–1985: a nehézségek időszaka
[szerkesztés]Azt követően, hogy olyan kulcsfontosságú játékosok elhagyták a csapatot, mint Barry, Wilkes és Thurmond, a Warriors nehezen tudott összeállítani egy versenyképes csapatot 1978 és 1987 között, miután az 1960-as és 1970-es évek egyik legdominánsabb csapata voltak. Az NBA-draft segítségével sikerült olyan játékosokat szerződtetniük, mint Purvis Short (1978), Joe Barry Carroll (1980) és Robert Parish (1976), akit 1980-ban a Boston Celtics csapatába küldtek egy draft választással együtt (amivel később Kevin McHale-t választotta a Celtics). 1983-ban a Warriors ugyanakkora ajánlatot adott Bernard Kingnek, mint a New York Knicks, de nem tudták kifizetni fizetését, így a Knicks-be küldték Micheal Ray Richardsonért, akit aztán elcseréltek a New Jersey-vel Eric Floydért és Mickey Johnsonért. Floyd egyszer a negyedik negyedben 29 pontot szerzett a Lakers ellen.
A csapatot megvásárolta Jim Fitzgerald és Dan Finane, majd kinevezték a Cleveland Cavaliers korábbi vezetőezdőjét, George Karlt 1986-ban. Az 1985-ös drafton Chris Mullint választották.
1985–1997: Chris Mullin és a Run TMC-éra
[szerkesztés]A sikertelen időszakot követően Karl alatt egy ideig jobb lett a Warriors, aminek csúcspontja az 1987-es főcsoport-elődöntő-szereplésük volt, a Magic Johnson vezette Los Angeles Lakers ellen, amit napjainkig az NBA történetének egyik legjobb mérkőzésének tekintik. Sleepy Floyd teljesítménye a második félidőben minden idők egyik legjobb rájátszás-szereplése volt, 29 pontot szerzett egy negyedben és 39-et egy félidőben. Vezetésével nyert a Warriors, 51 pontot szerzett.[14]
A „Sleepy Floyd-meccs” következtében az érdeklődés a San Franciscó-i kosárlabda iránt egyre nagyobb lett, amihez hozzá tett az is, hogy Don Nelson edző irányítása alatt az 1980-as évek végén és a következő évtized elején sikeres tudott lenni a csapat, Tim Hardaway, Mitch Richmond és Chris Mullin főszereplésével. A hármas elnevezése Run TMC volt, a Run–D.M.C. rapcsoport után. Mindössze két szezont játszottak együtt és csak egy sorozatig szerepeltek a rájátszásban. Nelson Richmondot a Sacramento Kings csapatába küldte Billy Owens újoncért cserébe, aki jobban illett az edző elképzeléseihez.[15] Nelsont Jim Fitzgerald szerződtette a Milwaukee Bucks-ból, aki 1986 és 1995 között volt a csapat társtulajdonosa Dan Finnane-nel. Az 1993–1994-es szezonban Chris Webber és Latrell Sprewell segítségével bejutottak a rájátszásba.[16]
A következő szezon elején Webber és Sprewell, illetve a korábbi és Nelson kapcsolata megromlott. Nem sokkal később mind hárman elhagyták a csapatot és a franchise összeomlott. Az 1994–1995-ös szezon volt az első Chris Cohan tulajdonában, aki kivásárolta Fitzgeraldot és Finnane-t.[17] A drafton kiválasztották Joe Smith erőcsatárt az első helyen és szerződtették Rick Adelmant, mint a csapat vezetőedzője. Elcserélték Tim Hardaway-t és Chris Gatling-t a Miami Heat csapatával, Kevin Willis-ért és Bimbo Coles-ért cserébe. Az 1996–1997-es szezonban hazai mérkőzéseiket a San Jose Arénában játszották.[18] A következő szezonban Mullin az Indiana Pacers játékosa lett.[19]
Arénák
[szerkesztés]- Philadelphia Aréna (1946–1962)
- Philadelphia Civic Center (1952–1962)
- Cow Palace (1962–1964, 1966–1971, és két mérkőzés 1975-ben NBA döntő)
- San Francisco Civic Auditorium (1964–1966)
- USF War Memorial Gymnasium (1964–1966)
- San Diego Sports Arena (1971–1972 – hat mérkőzés)
- San Jose Arena (1996–1997)
- Coliseum Arena/Az Aréna Oakland-ben/Oracle Arena (1966–1967, 1971–1996 és 1997–napjainkig)
- Chase Center (2019–)
Játékosok
[szerkesztés]Jelenlegi keret
[szerkesztés]Golden State Warriors játékoskeret
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Játékosok | Edzők | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
játékoskeret • tranzakciók |
Visszavonultatott mezszámok
[szerkesztés]Golden State Warriors visszavonultatott mezszámok | ||||
---|---|---|---|---|
Mezszám | Játékos | Pozíció | Időszak | Dátum |
6 | Bill Russell | Center | Nem játszott[a] | 2022. augusztus 11. |
13 | Wilt Chamberlain | Center | 1959–1965 | 1999. december 29. |
14 | Tom Meschery | Erőcsatár | 1961–1967 | 1967. október 13. |
16 | Al Attles | Irányító | 1960–1971 | 1977. február 10. |
17 | Chris Mullin | Irányító/Erőcsatár | 1985–1997
2000–2001 |
2012. március 12. |
24 | Rick Barry | Erőcsatár | 1965–1967
1972–1978 |
1988. március 18. |
42 | Nate Thurmond | Center | 1963–1974 | 1878. március 18. |
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ To make splash, Dubs must break up duo (angol nyelven). ESPN.com, 2014. június 20. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Williams, Kale: Warriors fans delirious after basking in historic night (amerikai angol nyelven). SFGATE, 2016. április 14. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Ranking 70 Greatest Backcourt Duos in NBA History (angol nyelven). www.nba.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Warriors’ Splash Brothers meet the Bad Boys in new TV special (amerikai angol nyelven). The Mercury News, 2018. december 21. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ a b The Official NBA basketball encyclopedia. Julius Erving–David Stern–Alex Sachare. 2nd edition, Revised. 1994. ISBN 0-679-43293-0 Hozzáférés: 2022. október 15.
- ↑ a b Behind The Name – Warriors (angol nyelven). www.nba.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ NBA Season Recaps: A look back at every season since 1946 (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Top Moments: Wilt Chamberlain scores 100 in 1962 game vs. Knicks (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ History of Golden State Warriors Franchise - Archived Information and Materials Pertaining to The Warriors Piers 30-32 Project | SFGOV. sfgov.org. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Nate Thurmond Stats. [2010. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Season Review: 1963-64 (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ This Date in NBA History (July 9): Philadelphia 76ers trade Wilt Chamberlain to the Los Angeles Lakers in 1968 and more (angol nyelven). www.sportingnews.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Legends profile: Rick Barry (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Griffen, Michael: Remembering the ‘Sleepy Floyd Game’ 30 years later (amerikai angol nyelven). Blue Man Hoop, 2017. május 10. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ nbatrades: The Sacramento Kings Deal Draft Pick Billy Owens to the Golden State Warriors for Mitch Richmond. Tumblr. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ 1993-94 Warriors season. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ ONE, Atma Brother: 16 Years of Chris Cohan Owning the Golden State Warriors: 10 of the Dumbest Moves (angol nyelven). Golden State Of Mind, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Golden State Warriors 2014–15 Media Guide. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Press, The Associated. „Warriors Trade Mullin to Pacers”, The New York Times, 1997. augusztus 12. (Hozzáférés: 2022. október 15.) (amerikai angol nyelvű)