Miklósy Gyula
Miklósy Gyula | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1838. december 27. Kaposvár |
Elhunyt | 1891. június 22. (52 évesen) Kézdivásárhely |
Származás | magyar |
Házastársa | Tettau Amália |
Gyermekei | |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1859 – 1891 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Miklósy Gyula, névváltozat: Miklóssy, Frankl Miklósy Miklós Gyula született Frankl Sámuel (Kaposvár, 1838. december 27.[1] – Kézdivásárhely, 1891. június 22.[2]) magyar színész, rendező, a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója.
Élete
[szerkesztés]Frankl Sámuel néven született Frankl Emánuel Somogy vármegyei izraelita kocsmáros és Schnitsler Száli gyermekeként. Tizennyolc évesen kitért a római katolikus vallásra.[3] Pesten tett érettségi vizsgát, ezt követően beiratkozott az egyetem orvostudományi karára. Azonban a színház jobban vonzotta, így egyetemi tanulmányait félbehagyta és színésznek szegődött. Karrierje 1859 októberében indult, Szabó József társulatával játszott Szabadkán.[2] Édesapja után örökségéből sikerült társulatot szerveznie 1864-ben, amellyel a rákövetkező hat esztendő folyamán megfordult Székesfehérvárott, Beregszászban, Munkácson, Szatmáron, Pécsett és Nagykanizsán.[2] 1868. július 23-án házasságot kötött Tettau Amáliával.[4] Miután Molnár György megbukott, 1870-ben átvette a Budai Népszínházat, de csak ideiglenesen. Miután anyagi javulás következett be, 1872. október 30-án nyitotta meg az István téri színházát (a mai Klauzál téren), amelyet nyaranta tervezett működtetni. Az intézmény nem volt hosszú életű, 1874. január 4-én a lángok martalékává vált. 1873-ban színkört épített a Városligetben is. A színház pusztulása anyagilag is tönkretette, így újból vidéki színigazgatóként dolgozott és játszott,[2] szerencse azonban nem kísérte útján. 1890-ig bejárta az egész országot, 1891-ben Erdélyben lépett színpadra. Az István téren játszotta Jókai Mór, Vahot Imre, Dobsa Lajos, Szigeti József, Szigligeti Ede, Katona József, Schiller műveit és az Offenbach-operetteket is. Tragikus színészként is sikeresek voltak alakításai. Fellépett a Nemzeti Színházban is 1869. december 19-én, Katona József: Bánk bán című művének címszerepében, hogy szerződtessék, ám a színészet helyett inkább az igazgatóság mellett döntött. A magyar színésztársadalom megszervezéséből jelentős részt vett ki, alelnöke volt az 1871-ben megrendezett első színészkongresszusnak, később vezetőségi tagja lett az Országos Színészegyesületnek. Cikkeit a Színészek Lapja közölte.
Családja
[szerkesztés]Felesége Tettau Amália (1848–1901) volt.
Gyermekei
- Gyula János (Dunaföldvár, 1869. július 10/13.?[5] – ?) Apja társulatánál lépett színpadra és nevét különösen mint kitűnő bérletgyűjtő tette ismertté a vidéki színészet szolgálatában. 1898. október 10-én a Magyar Színház szerződtette. Ezután színigazgató lett; mint ilyen 1923 július havában megülte 20 éves jubileumát.[6]
- Gábor (Máramarossziget, 1871. június 27. – Kiskunfélegyháza, 1925. október 30.) színész, színigazgató.
- Ilona (Pest, 1873. január 22. – Budapest, 1958. február 27.) színésznő, írónő.
- Elemér József (Sátoraljaújhely, 1875. szeptember 11.[7] –?)
- Margit (Keszthely, 1877. június 9. – Kolozsvár, 1940. december 26.) színésznő, operettszubrett.
- Aranka Kornélia (Gyöngyös, 1879. június 29.[8] – ?)
- Béla (Baja, 1881. november 28.[9] – ?)
- Irén Sarolta (Gyula, 1884. február 21.[10] – Bácsalmás, 1930. január 4.)[11]
- Aladár András József (Igló, 1886. október 17. – Budapest, 1945. március 21.) színész, rendező, színigazgató.
Unokái: Miklósy Imre (1901–1937, ifj. Miklósy Gyula fia) és Miklósy György (1925–2007, Miklósy Aladár fia).
Működési adatai
[szerkesztés]- 1860: Lenkei, majd Fehér Károly;
- 1861: Győr;
- 1862–64: Balogh Alajos.
Igazgatóként
[szerkesztés]- 1869: Székesfehérvár;
- 1870: Budai Népszínház, majd Máramaros,
- 1871: Beregszász, Munkács, Máramarossziget, Szatmár, Pécs;
- 1872: Nagykanizsa; Székesfehérvár, Budai Nyári Színkör;
- 1874: Szentendre, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó;
- 1875: Gyöngyös, Rozsnyó, Losonc, Nyíregyháza, Nagykálló; Sátoraljaújhely, Pécs;
- 1876: Szigetvár, Kaposvár;
- 1877: Keszthely, Nagykanizsa;
- 1878: Dombóvár, Szombathely, Sümeg, Miskolc;
- 1879: Eger, Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Miskolc;
- 1880: Eger, Nyíregyháza, Miskolc;
- 1881: Selmecbánya, Lőcse, Dunaföldvár, Baja;
- 1882: Szekszárd, Zenta, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét;
- 1883: Halas, Makó, Kecskemét, Orosháza, Mezőtúr,
- 1886: Szatmár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Selmecbánya;
- 1887: Korpona, Ipolyság, Selmecbánya, Tornalja, Abony, Karcag, Túrkeve, Kisvárda, Munkács;
- 1888: Huszt, Eger, Monor, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Mezőtúr, Marosvásárhely;
- 1889: Dés, Torda, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szászrégen, Brassó, Dés;
- 1890: Déva, Marosújvár, Berettyóújfalu, Mezőtúr, Lippa, Gyorok, Buzás, Nagykőrös, Cegléd, Selmecbánya, Hódmezővásárhely.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kaposvári izraelita hitközség születési anyakönyve 53/1838.
- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 518. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Miklósy, Gyula.szerk.: Rajnai Edit: Miklósy Gyula naplója 1886-1888. Országos Széchényi Könyvtár (2018). ISBN 978-963-200-684-0. Hozzáférés ideje: 2020. december 23.
- ↑ Miklósy Irén Sarolta keresztelési bejegyzése, Gyulai római katolikus egyházközség, 80/1884.
- ↑ Dunaföldvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 256/1869.
- ↑ Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- ↑ Sátoraljaújhelyi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 153/1875.
- ↑ Gyöngyösi sarlósboldogasszony római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 134/1879.
- ↑ Bajai-belvárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 574/1881.
- ↑ Miklósy Irén Sarolta születési bejegyzése a gyulai római katolikus keresztelési akv. 80/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Bácsalmási állami halotti anyakönyv 4/1930.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Keszthelyi életrajzi lexikon