Ugrás a tartalomhoz

Boldogasszony Iskolanővérek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek szócikkből átirányítva)
Boldogasszony Iskolanővérek
Alapítva1833. október 24.
SzékhelyeRóma
Boldogasszony Iskolanővérek (Róma)
Boldogasszony Iskolanővérek
Boldogasszony Iskolanővérek
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 06″, k. h. 12° 24′ 01″41.885022°N 12.400189°E
A Boldogasszony Iskolanővérek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogasszony Iskolanővérek témájú médiaállományokat.

A Boldogasszony Iskolanővérek (korábbi magyar nevén: Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, angolul: School Sisters of Notre Dame (SSND), németül: Arme Schulschwestern von Unserer Lieben Frau, latinul: Congregatio Pauperum Sororum Scholasticarum Dominae Nostrae) egy Boldog Gerhardinger Mária Terézia által 1833-ban, Münchenben alapított pápai jogú katolikus női szerzetesrend, melynek hivatása az oktatás-nevelés.

A rend magyarországi tartománya 2011-ben vette fel a Boldogasszony Iskolanővérek nevet.[1]

Története

[szerkesztés]

A rend 1833-ban kapott hivatalos engedélyt a működésre. Első szerzetesiskolájuk Neunburg vorm Waldban nyílt meg. A kongregáció a felvilágosodás utáni évtizedekben jött létre Bajorországban. Innen terjedt el Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, majd szinte az egész világon. Alapítójuk halálakor, 1879. május 9-én, a kongregáció 300 házában csaknem 2500 nővér szolgálta-nevelte a szegény gyermekeket.

Minden letelepüléskor ugyanaz a cél vezette Terézia anyát: „Az óvodák, népiskolák és internátusok átvételével elsősorban buzgó édesanyákat akarok nevelni; főként az alsó és középső társadalmi rétegekből, akik az előkelő intézményekbe nem juthatnak be, s ezért mindeddig nélkülözték az igazi keresztény nevelést.”

Az iskolanővérek jelenleg 30 országban működnek Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Óceániában.[2]

Az Iskolanővérek Kongregációja 1994-ben bekerült az ENSZ-be mint nem kormányzati képviselettel rendelkező szervezet (NGO).[3]

A magyar tartomány története

[szerkesztés]

Magyarországon 1858-tól működnek az Iskolanővérek.[4] Csajághy Sándor temesvári püspök kérésére ekkor hat nővér települt át Münchenből, hogy iskolát nyisson. A főleg német nyelvű vidéken szívesen fogadták őket. Terézia anya is szívén viselte ezt az alapítást, hatszor is ellátogatott Magyarországra.

Temesvárott a belvárosban nyílt meg az anyaház. Eleinte a háromosztályos elemi iskolában tanítottak növendékeket. Bajorországból az idők folyamán több mint száz nővér érkezett Magyarországra. 1922-ben 31 intézményben már 13 000 lányt neveltek. A kongregáció eredeti szellemének megfelelően elsősorban falvakban nyitottak elemi iskolákat, de nagy iskolakomplexumot hoztak létre Temesváron kívül Kolozsvárott, Szegeden és Debrecenben is. A városi iskolákban magasabb képzési formákat is bevezettek: ipariskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt nyitottak.

Az első világháború után magyar területen a 32 házból 10 maradt. A második világháború végére a tartomány már újra 23 házban működött. 1948-ban intézményeiket, két év múlva pedig házaikat is át kellett adniuk az államnak. Az 1950-es megállapodás értelmében az Iskolanővérek két iskolában folytathatták a gimnazista leányok oktatását és nevelését: Debrecenben és Budapesten. 1989 után a közösségen kívül élő nővéreknek lehetőségük nyílott arra, hogy visszatérjenek a közösségbe. Újra indult az iskolanővérek által vezetett oktatás Szegeden és Makón. 1994 óta a Szerbiában élő 14 nővér, akik korábban a Jugoszláv Tartományhoz tartoztak, a Magyar Tartományba integrálódtak. Az iskolanővérek meg vannak győződve arról, hogy a neveléssel, az ember alakításával megváltoztatható a társadalom, jobbá tehető a világ, s ehhez elsősorban jó édesanyákra van szükség.

Tartományfőnöknők[5]

[szerkesztés]

Temesvárott

Schenk M. Ludmilla 1858–1859
Pfaffenzeller M. Gabriella 1859–1869
Litschgi M. Abundantia 1869–1900
Henz M. Ágnes 1900–1902
Müller M. Berchmana 1902–1917
Szőnyi M. Paulina (1923-tól szintén Temesvár székhellyel a Romániai Tartomány főnöknője) 1917–1928

Szegeden

Serbőczy M. Amanda 1923–1929
Gyöngyösi M. Piroska 1929–1946
Wiedmann M. Kornélia 1947–1960
A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának tartományfőnöknői 1970-2014
A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának tartományfőnöknői 1970–2014

1950-től Budapesten

Gyöngyösi M. Piroska 1960–1967
Dési M. Margit 1967–1970
Kárpát M. Relindisz 1970–1981
Szobonya M. Jolánta 1981–1988
Bácsai M. Jozefina 1988–1997
Pekó M. Adrien 1997–2005
Ulrik M. Monika 2005–2013
Lobmayer M. Judit 2013–2021
Ivanics M. Andrea 2021–

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  2. SSND congregational website. [2021. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  3. School Sisters of Notre Dame at the United Nations. [2021. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  4. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  5. Rendi vezetés | Boldogasszony Iskolanővérek. (Hozzáférés: 2021. november 5.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]