Mester Gábor
Mester Gábor | |
Született | 1894. január 25. Parajd |
Elhunyt | 1971. december 5. (77 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Gyulai D. Aranka (h. 1923–1935)[1][2] Brandt Heléna (h. 1936–1970)[3] |
Foglalkozása | orvos, kórházigazgató |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mester Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mester Gábor (Parajd, 1894. január 15. – Kolozsvár, 1971. december 5.)[4] erdélyi magyar orvos, a kolozsvári református kórház főorvosa, 1937 és 1944 között igazgatója. Mester Zsolt orvos és író apja.
Életpályája
[szerkesztés]Iskoláit Parajdon kezdte, a székelyudvarhelyi református gimnáziumban végezte az I-VI. osztályt 1906 és 1912 között,[5] majd a szászvárosi református Kún-Kollégiumban folytatta, és érettségizett 1914-ben.[6] Orvosi tanulmányait Kolozsváron kezdte, de a világháború miatt abba kellett hagynia. 1914. október 30-a és 1918. november 1-je között katona volt, 1915 áprilisától az orosz fronton harcolt.[7] Tanulmányait a háború után Szegeden fejezte be 1922-ben a Kolozsvárról odamenekült Ferenc József Tudományegyetemen.
1923-tól 1928-ig Kolozsváron dolgozott mint a Vöröskereszt Szanatórium főorvosa. 1928 és 1933 között a marosvásárhelyi Magyar Egyházak Szanatóriumának a röntgenfőorvosa volt. Gyakran tartott népszerűsítő előadásokat egészségi problémákról, betegségekről.[8] Ugyanakkor részt vett a Magyar Párt helyi szervezetének tevékenységében.[9] 1932-ben részt vett a magyarországi orvoskongresszuson.[10]
1933-tól a kolozsvári Református Diakonissza Intézet (református kórház) főorvosa, 1937-től 1944-ig igazgatója.[11] A háború alatt a katonakórházban is dolgozott.
A kolozsvári református kórház 1944. június 2-án az amerikai repülőbombázáskor telitalálatot kapott, szinte teljesen megsemmisült. Mester Gáborék közeli lakását (Kálvin utca 9. sz.[12]) is találat érte, de lakható maradt. Két hónap múlva, augusztus 2-án Mester Gábornak is köszönhetően, már átadták a szomszédos Szucság községben a kórház új épületét.[13]
Élénk közéleti tevékenységet folytatott. Részt vett egyházi, nőegyleti, jótékonysági és sportrendezvényeken, gyakran tartott egészségügyi népszerűsítő előadásokat.[14] Tanított a kolozsvári református gimnáziumban egészségtant, és iskolaorvos is volt.[15] Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek.
A második világháború után, a berendezkedő új hatalom minden azelőtt fontos állású embert gyanakodva figyelt. Így Mester Gábort is a tisztogató bizottság döntése alapján „négyévi falusi közegészségügyi szolgálatra” Körösfőre küldték körorvosnak.[16] Később rövid időre vizsgálati fogságba is került. Szabadulása után Szilágysomlyón (ahonnan második felesége származott) magánrendelőt nyított, utána Gyümölcsénesen volt körorvos (újabb rövid vizsgálati fogság), majd a szilágybagosi újonnan alapított kórházat igazgatta nyugdíjazásáig.
Sírja a Házsongárdi temető II.b. parcellájában van.
Családja
[szerkesztés]Apja Mester Lőrinc,[17] anyja Biró Ilona. 1923-ban Marosvásárhelyen összeházasodott Gyulai D. Aranka Eszterrel (1899–1935).[2][18] 1929-ben megszületett fiuk, Zsolt, aki orvos lett és sikeres egykönyves író. Felesége 1935-ben betegségben elhunyt. Rá egy évre elvette feleségül a szilágysomlyói Brandt Heléna Blankát (1894–1970), aki szülővárosában nyugszik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Esküvői anyakönyvi kivonat másolata. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ a b Dr. Mester Gáborné meghalt. Ellenzék, 1935. május 30. 10. o.
- ↑ Esküvő, Ellenzék, 1936. június 4. 8. old. Brandt Ila úrasszony Simleul-Silvaniei és dr. Mester Gábor református kórházi főorvos Cluj, június hó 2-án házasságot kötöttek Simleul-Silvaniein. Online hozzáférés
- ↑ Gyászjelentés. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégium éves kiadványai Online hozzáférés
- ↑ A Szászvárosi Államilag Segélyezett Ref. Kún-Kollégium értesítője az 1913—1914-ik tanévről, 1914. (Arcanum)
- ↑ Deseő Lajos: Erdélyi ezredek a világháborúban (Budapest, 1941) II. rész. Tisztek és tisztjelöltek. 32. old. (elérhető az Arcanum adatbázisban)
- ↑ A Ma, 1931. november 27.; Az Ellenzék, 1932. április 12.
- ↑ Székely Napló, 1928. december 28.; Maros, 1929. március 27.
- ↑ Keleti Újság, 1932, június 12.
- ↑ Papp Annamária: Felújították a diakonisszák Házsongárdi sírkertjét, Szabadság, 2021. november 17. Online hozzáférés
- ↑ Ma Câmpeni utca. A kórház a Kálvin utca 2. szám alatt volt.
- ↑ Ellenzék, 1944, augusztus 4. Online hozzáférés
- ↑ Például: a) A kolozsvári Református Nőszövetség téli segélyező munkája javára szervezett templomi ünnepélyen alkalmi előadást tartott. Ellenzék, 1938. október 5. b) A Magyar Népközösség egészségügyi szakosztálya előadássorozata keretében a sportokról és a természetjárásról tartott érdekes előadást. Keleti Újság, 1940. április 6.
- ↑ A Kolozsvári Református Kollégium Évkönyve az 1941–42. iskolai évről, 1942. (Arcanum)
- ↑ Erélyes tisztogatás az orvosi karban, Világosság, 1945. január 20. Online hozzáférés. A család tulajdonában van egy 1944. december 23-i értesítés, amelyben három év szerepel.
- ↑ Apja foglalkozásaként a dokumentumokban szerepel: fogadós, földművelő, sőt földbirtokos is.
- ↑ Születési anyakönyvi kivonat. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
Források
[szerkesztés]- Keresztény magyar közéleti almanach. Harmadik kötet. Erdély (Az I. és II. kötet pótlásaival), Budapest, 1941. Online hozzáférés
- Komjátszegi Sándor: Reményik Sándor, a kolozsvári Református Diakonissza-kórház betege, Romániai Magyar Szó, 2000. május 27-28. Online hozzáférés
- Mester Zsolt: Koppantó, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979