Ugrás a tartalomhoz

Merőce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Merašice szócikkből átirányítva)
Merőce (Merašice)
Merőce zászlaja
Merőce zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1390
PolgármesterStanislav Michal
Irányítószám920 61
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség426 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület4,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°E
Merőce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Merőce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén.

Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1909-1956 között Káp tartozott hozzá.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Alsómerőce 124 lakosából 2 magyar, 18 német és 98 szlovák anyanyelvű, ebből 100 római katolikus, 20 izraelita és 4 evangélikus vallású, Felsőmerőce 94 lakosából 22 német, 69 szlovák anyanyelvű, ebből 90 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.

1890-ben 248 lakosából 2 magyar és 199 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 313 lakosából 2 magyar és 262 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 585 lakosából 41 magyar és 502 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 609 lakosából 7 magyar és 558 csehszlovák volt.

1930-ban 669 lakosából 5 magyar, 8 német, 19 zsidó, 635 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 644 római katolikus, 20 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.

1970-ben 475 lakosából 471 szlovák volt.

1980-ban 404 lakosából 401 szlovák volt.

1991-ben 367 lakosából 366 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 386 lakosából 1 magyar és 383 szlovák volt.

2011-ben 424 lakosából 1-1 magyar, lengyel és cseh, 414 szlovák és 7 ismeretlen nemzetiségű, ebből 373 római katolikus, 10 evangélikus, 26 ismeretlen vallású és 14 nem vallásos volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1917-ben Ľudovít Varga festőművész, antifasiszta harcos és mártír

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]