Megyei jogú város (USA)
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az Amerikai Egyesült Államok adminisztratív felosztása |
---|
Első szint |
Államok |
Második szint |
Harmadik szint |
Az Amerikai Egyesült Államokban azokat a városokat nevezik megyei jogú városnak, amelyek nem tartoznak egy megye fennhatósága alá sem. Az országban mindössze 41 megyei jogú város van (összehasonlításképpen az államok száma ötven, a megyéké több mint háromezer), és ezek közül 38 Virginiában található, ahol az állami alkotmány külön kategóriaként kezeli ezeket a közigazgatási egységeket. A Népszámlálási Hivatal a megyéket használja az adatgyűjtés alapegységeiként, így a megyei jogú városokat a megyékkel egyenértékű entitásként kezelik ezen tekintetben. Baltimore a legnagyobb megyei jogú város az Egyesült Államokban.
Virginia
[szerkesztés]Az USA 41 megyei jogú városából 38 Virginiában található.[1] A három további város Baltimore Marylandben, St. Louis Missouriban és Carson City Nevadában.
Történelem
[szerkesztés]Virginia államban minden település, amely mint „város” (city) rendelkezik önkormányzati joggal, megyei jogú városnak, más néven „szabad” vagy „független városnak” számít (angol megnevezésük is ez: „independent city”) 1871 óta, amikor egy alkotmánymódosítás, amit a polgárháború váltott ki, és azon területek elvesztése, amelyekből Nyugat-Virginia jött létre. Virginia 38 megyei jogú városa politikailag nem képezik részét egy megyének sem, annak ellenére, hogy földrajzilag teljesen körülzárhatja területüket egy-egy megye. Egy megyei jogú város Virginiában szolgálhat megyei központként, annak ellenére, hogy a város maga nem fekszik a megye szigorúan vett területén.[2] Néhány további virginiai település, annak ellenére, hogy esetenként népesebbek, mint a megyei jogú városok, csak önkormányzati jogú települési státuszt élveznek. Ezek a városok (town) minden esetben egy-egy megye részét képezik. Ezeknek az önkormányzati jogú városoknak csak limitált hatalma van. Általában osztoznak a bíráskodás és az iskolafenntartás jogán azzal a megyével, aminek a területén fekszenek.
Virginiában a városoknak két típusa van. Az elsőszámú különbség a bírósági szervezetben van. Az első osztályú városoknak (mint pl. Norfolk) saját bírósági körzete van.
Három régebbi virginiai megye, amelyek az eredeti, 1634-ben alapított nyolc shire-re mennek vissza, a nevükben tartalmazták a „city” (város) szót, annak ellenére, hogy politikailag megyék voltak. A megyei jogú városokat a kereskedelem és a jogi ügyek centralizációjára hozták létre, amikor a régi kereskedelmi rendszer, amiben kereskedő hajók közlekedtek az egyes ültetvények között, működésképtelenné vált. Virginia gyarmat fővárosa, Williamsburg ekkor létesült kikötőként a James-folyón. A másik két ilyen megye James City megye és Charles City megye. Mindkettő neve 1619-ben létrehozott gyarmati önkormányzati egységre vezethető vissza. Ebbe a sorba tartozott Elizabeth City megye is, amely 1952-ben szűnt meg, amikor egyesült Hampton és Phoebus városával, létrehozva a mai Hampton Roads megyei jogú városát.
Arlington megye
[szerkesztés]Arlington megye, hétköznapi megnevezéssel egyszerűen csak „Arlington”, nem megyei jogú város. Azonban általában városként (city) emlegetik, mert földrajzilag kis méretű és sűrűn lakott, teljesen urbanizált, és méretben közel áll a megyei jogú városokhoz Virginia területén, nincs másik város, vagy egyéb település a határain belül, és Virginia történetének egy hirtelen fordulata következtében, olyan magas szintű infrastruktúrával rendelkezik, mint a megyei jogú városok (ami pedig, Henrico megye kivételével, nem jellemző a virginiai megyékre). Kizárólagosan abból a területből áll, amelyet Virginia átengedett Washington D. C.-nek a 18. század végén, majd 1846-ban visszakapott. (Ma ezen terület nagy része Arlinton megye része, a többi pedig Alexandria városához tartozik.)
Korábbi városok
[szerkesztés]Korábban hosszú ideig megyei jogú városok:
- Clifton Forge, amely 2001-ben vesztette el városi jogállását, ma pedig önkormányzati jogú településként Alleghany megye része.
- Machaster, amelyet az 1910-es egyezmény beolvasztott Richmondba.
- South Boston, amely 1994-ben vesztette el városi jogállását, ma pedig önkormányzati jogú település Halifax megyében.
- South Norfolk, amely Norfolk megyével egyesülve létrehozta Chesapeake városát.
Két további megyei jogú város, amely csak rövid ideig létezett:
- Nansemond, amelyet a korábbi Nansemond megyéből hoztak létre 1972-ben. 1974-ben beolvadt a mai Suffolk városába.
- Warwick, amit a korábbi Warwick megyéből hoztak létre 1952-ben. 1958-ban egyesítették a frissen létrehozott Newport News városával.
Más államokban
[szerkesztés]Néhány más államban is létrehoztak megyei jogú városokat, hogy megoldják a speciális kormányzati működést ezekben a nagy városokban, vagy fővárosokban. Ezekre példák a következők:
- Baltimore 1851-ben vált ki Baltimore megyéből.
- Carson City 1969-ben egyesült Ormsby megyével, azonban a megyét ezzel egyidőben felszámolták.
- St. Louis 1876-ban vált ki St. Louis megyéből.
Egyéb, a megyei jogú városokhoz hasonló entitások
[szerkesztés]A megyei jogú város nem azonos a következőkkel:
- Összevont város-megye (pl. San Francisco, Philadelphia, Denver, Honolulu, Jacksonville, Indianapolis, Nashville, Louisville, New Orleans, vagy Anchorage), ahol a város és a megye (vagy Louisianában parish, Alaszkában borough) kormányzata egyesült. A különbség az, hogy az összevont város-megyén belül mind a megye, mind a város külön entitás, csak épp a kormányzatuk egyesült, míg a megyei jogú város területén nem létezik megye.
- Teljes mértékben urbanizált megye, mint pl. Arlington megye Virginiában.
- „Szövetségi” város-megye, amely egy magasabb szintű kormányzati forma, mint ami pl. Miami és Miami-Dade megye között fennáll.
- New York City, amely sui generis jogállással rendelkezik: A város öt borough-ból áll.
- Washington D. C., ami speciális státuszt élvez, mint az Egyesült Államok fővárosa. Nem része egy államnak sem. Ehelyett a District of Columbia az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa joghatósága alatt áll az alkotmány 1. bekezdésének 8. paragrafusa alapján. A területet eredetileg három megyei jogú városra és két megyére osztották. Alexandria megye (ma Arlington megye Virginiában) és Alexandria városa visszakerült Virginiához 1846-ban. A három fennmaradó entitás (Washington városa, Georgetown és Washington megye) összeolvadt egy közös kormányzatba az 1871-es District of Columbia Organic Act alapján. A kongresszus felállított egy helyi törvényrendet a városnak, bár ezt ő maga felülírhatja. A gyakorlatban a város leginkább megyei jogú városként működik, bár ennek nincs jogi megalapozása.
- Az új-angliai városok hagyományosan erős kormányzattal rendelkeznek, míg a megyéknek kisebb a jelentősége. Napjainkban a legtöbb megye Dél-Új-Angliában (Connecticut, Rhode Island és Massachusetts területén) nem rendelkezik kormányzati rendszerrel (azon kívül, hogy bírósági körzetként is működik). Bizonyos tekintetben olyanok mint a ceremoniális megyék Angliában. A városok ezen a területen nem válnak el jogilag a megyéktől, eltekintve Nantucket városától, ami gyakorlatilag azonos a megyéjével, és Boston, ami maga irányítja Suffolk megyét is, aminek a területén fekszik, habár a megye területén még van két kisebb város (city) és egy egyéb település (town) is.
Források
[szerkesztés]- ↑ Counties and Equivalent Entities of the United States, Its Possessions, and Associated Areas; Change Notice No. 7, 2001. [2013. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 27.)
- ↑ http://www.virginiaplaces.org/vacities/index.html