Malatin Antal
| Malatin Antal | |
| Született | 1822. február 28. Gödöllő |
| Elhunyt | 1905. október 6. (83 évesen) Kalocsa |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | nyomdász |
| Sírhelye | Kalocsa (XX. parcella 30.)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Malatin Antal (Gödöllő, 1822. február 28.[2] – Kalocsa, 1905. október 6.)[3] nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója.
Életpályája
[szerkesztés]Malatin (Malladin) Mátyás és Majer Terézia gyermekeként született.[2] Pesten a piaristáknál járt gimnáziumba, majd 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1835-ben került a nyomdába Holmeyer Ferenc, Malatin későbbi üzlettársa. Miután felszabadult, külföldi vándorútra indult. 1841-ben tért vissza Pestre, ahol szedőként a Landerer nyomdában helyezkedett el. Szoros barátság kötötte Kossuth Lajoshoz, aki a Landerer nyomda épületében lakott. Malatin keze alól került ki Kossuth Lajos Pesti Hírlap című időszakija, valamint a Frankenburg Adolf által szerkesztett Életképek. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, Holmeyer Ferenc irányításával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Követte a kormányt 1849 januárjában Debrecenbe, május végén vissza Pestre, majd 1849. július 1-jén Szegedre. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában. Haynau haditörvényszék elé állíttatta, de felmentették. A Landerer nyomdában dolgozott a szabadságharc bukását követően is. 1856. december 15-én önállósult Landerertől. 1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát, amelyet később a Malom utcában levő emeletes épületbe költöztettek. 1882 nyarán megszüntették az üzletközösséget. Holmeyer Ferenc tulajdonában maradt a Malom utcai ház a nyomdával, Malatin Antal pedig új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn. Amikor Malatin 1898 januárjában nyugalomba vonult, a nyomdáját eladta Holmeyer Ferenc vejének, Werner Ferencnek. Werner ezt a nyomdát összevonta az apósától örökölt Úri (ma Hunyadi) utcai nyomdával. Felesége Wagner Auguszta volt.[3]
Emlékezete
[szerkesztés]- Malatin Antal síremléke a kalocsai temetőben található.
- 1948. február 17-én Kalocsán az Ipartestület előtti Szent János teret Malatin térnek, a Hunyadi utca végén lévő Szent György teret Holmeyer térnek nevezték el (az utóbbinak a nevét 1971-ben Obermayer térre változtatták.) A Malatin tér ma is megvan.
- 1948 márciusában a kalocsai Ipartestület nagytermének falán elhelyezték a két kalocsai nyomdász alábbi szövegű, közös emléktábláját:
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Malatin Antal Holmeyer Ferenc
1820-1905 1823-1889
Negyvennyolc idusán Malatin s Holmeyer, a társ,
ők szedték a szabad sajtónak első kiadását.
Centenárjukat hálával őrzi e márvány.
A magyar nyomdai munkásság
Kalocsa és járása iparosai
Kalocsa város közönsége
Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Kalocsa történeti kronológiája. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
- A kalocsai könyvnyomtatás története 1765-1950. A Viski Károly Múzeum időszaki kiállítása 1995. máj. 30. - dec. 31. Rend. Romsics Imre.
- Malatin Antal kalocsai nyomdász életéből. In: Kalocsai Néplap. 1905. okt. 15. 2-3. p.
- Tímár Kálmán: 1848 két nyomdászhőse. In: Kalocsa és Járása. 1948. febr. 28. 1. p. Tímár Kálmán: Kossuth Lajos és Malatin Antal. In: Kalocsa és Járása. 1948. jan. 31. 4. p.
- Utcanév-kutatások. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
- V. I.: A legöregebb élő magyar nyomdász. In: Kalocsai Néplap. 1901. jan. 27. 6. p.