Malánta

	Malánta (Malanta)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Rang	községrész (major)
Első írásos említés	1113 (Molunta)
Irányítószám	951 01
Körzethívószám	037
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsó- és Felső Malánta (szlovákul Dolná Malanta) egykor önálló település, ma Nyitragerencsér településrésze. Tulajdonosa a Szlovák Gazdasági Minisztérium.

Fekvése

Nyitrától 5 km-re északkeletre, Nyitragerencsértől 1 km-re keletre fekszik. A Szelenec-patak folyik köztük.

Története

A község határához tartoznak a Zobor déli lejtői, ahol már a 10. században szőlőt telepítettek. Hallstatt kori és szláv földvármaradványok is előkerültek. A Zobor hegyen, a 9. században Szent Hippolit-féle Benedek-rendi kolostort alapítottak, mely jelentős középkori kultúrközpont volt.

Malántát 1113-ban említik először Molunta néven,^[1] amely a Nyitrai káptalan és a Zoborhegyi apátság tulajdonában volt. 1156-ban a Molenta nevű faluban plébániát említenek.^[2] 1246-ban a Ludányiak birtoka, 1284-ben is,^[3] 1344-ben a Gímesi uradalom része. A 14. században a falu szétvált Alsó és Felső Molentára, mindkét település a Nyitrai káptalan tulajdonát képezte. A török háborúk alatt mindkettő elpusztult, az adóösszeírásokban sem szerepelnek. A birtokot a Nyitrai káptalan elcserélte Nagyemőkére a Nyitrai püspökséggel.

Alsómalánta a 18. században a Majthényiak és az Addák birtoka lett. A 19. században a Zerdahelyieké, azután az Ocskayaké, majd később Zamoyszkyéké és rokonságuké egészen 1947-ig. 1710-ben 34 lakos élt itt, 1843-ban 49. 1923-ban a mezőgazdasági dolgozók fellázadtak. 1971-ben sertésfarmot létesített itt az Agrokomplex, ma struccokat tenyésztenek.

Felsőmalánta 1553-tól az esztergomi érsek birtokai közé tartozott, a 18. század közepén egy ideig mindkét település Tormoshoz tartozott. 1710-ben 12 lakos élt itt, 1843-ig számuk 44-re gyarapodott. Egészen 1948-ig a nyitrai püspökség birtoka volt, állítólag kovácsok lakták.

Vályi András szerint "MALANTA. Belső, és Felső Malanta. Két elegyes faluk Nyitra Várm. földes Urai az Esztergomi Érsekség, lakosaik katolikusok, fekszik Alsó Malanta, Pogányhoz nem meszsze, amaz pedig Gerencsérhez közel, mellynek filiáji, határbéli földgyeik középszerűek."^[4]

Híres emberek

Lásd: Nyitragerencsér

Ocskay Ignác

Irodalom

Stupka F.: Stručné dejiny osady Dolná Malanta za posledných 200 rokov, Nitra 1990.
Stanislav, J. 1948: Slovenský juh v stredoveku 2, 330.
Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 28.
Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 75-76.

Jegyzetek

↑ Fejérpataky, L. 1892: Kálmán király oklevelei. Budapest, 60.
↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ Lukačka 2015, 76-77.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Források

Nyitragerencsér honlapja
Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Fejérpataky, L. 1892: Kálmán király oklevelei. Budapest, 60.

[2] A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[3] Lukačka 2015, 76-77.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]

[3]

[4]