Mahamat Idriss Déby
| Mahamat Idriss Déby | |
 | |
| Született | 1984. április 4. (40 éves)[1][2] N’Djamena |
| Beceneve | Kaka[3] |
| Állampolgársága | csádi |
| Nemzetisége | zaghawa[3] |
| Házastársa | Aisha Mahamat Idriss Deby Itno |
| Szülei | Idriss Déby |
| Foglalkozása | hivatásos katona |
| Tisztsége | President of Chad (2021. április 20. – ) |
| Csád Átmeneti Katonai Tanácsának elnöke | |
| Hivatali idő 2021. április 20. – 2022. október 10. | |
| Előd | Idriss Déby (mint elnök) |
| Utód | önmaga, mint ideiglenes elnök |
| Csád ideiglenes elnöke | |
| Hivatali idő 2022. október 10. – 2024. május 23. | |
| Előd | önmaga, mint az Átmeneti Katonai Tanács elnöke |
| Utód | önmaga, mint elnök |
| Csád elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2024. május 23. | |
| Előd | önmaga, mint ideiglenes elnök |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Hazafias Megmentési Front |
| Katonai pályafutása | |
| Ország | Csád |
| Fegyvernem | szárazföldi erők |
| Rendfokozata | marsall |
| Egysége | Elnöki Gárda |
| Háborúi, csatái | csádi polgárháború |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mahamat Idriss Déby témájú médiaállományokat. | |
Mahamat Idriss Déby Into (N’Djamena, 1984. április 4.[3] –) csádi hivatásos katona, politikus, az ország elnöke (2024-től).[4]
Életpályája
[szerkesztés]1984-ben született, hat évvel az előtt, hogy apja, Idriss Déby puccsal magához ragadta a hatalmat, véget vetve Hissène Habré diktatúrájának. Az ország fővárosában, N’Djamenában nőtt fel, ahol apai nagyanyja nevelte. Muszlimként három nőt is feleségül vett. Első arája a zaghawa törzsből származik – ahogy az apja is –, második asszonya a Közép-afrikai Köztársaságból való, akitől öt gyermeke született. A harmadik felesége a sharan goran etnikai csoporthoz tartozik, és aki médiatanácsadóként előbb apósa, Idriss Déby mellet dolgozott, majd férjét segítette a munkájában.[5]
Már fiatalon katonai pályára lépett. Az alapképzés után a dél-franciaországi Aix-en-Provence katonai középiskolájába küldték, de pár hónap elteltével hazatért. A tisztképzőt végül a fővárosban fejezte be, és ezt követően az elnöki gárdához csatlakozott. Gyorsan emelkedett a ranglétrán,[6] első harci tapasztalatát 2006-ban szerezte,[3] három évvel később pedig már nemzeti hősként tisztelték a Szudán által támogatott lázadókkal szembeni harcokban elért győzelmei miatt.[5] 2013-ban Maliban, a felkelők ellen harcoló csádi különleges erők parancsnok-helyettesévé nevezték ki. Küldetése során részt vett a lázadók elleni ifoghasi és tigharghari csatában.[3] Fiatalon, 25 évesen már tábornokká léptették elő.[5]
2021. április 20-án életét vesztette – az ország északi részén – az iszlamista lázadókkal vívott harcban – az 1990-től folyamatosan újraválasztott – apja,[7] ekkor 37 évesen – immár négycsillagos tábornokként,[5] mint az elnöki gárda parancsnoka[8] – átvette az afrikai ország vezetését egy katonai junta élén, csakúgy mint annak idején keménykezű apja.[7] Mint az irányítást ideiglenesen átvevő katonai tanács elnöke azonnal menesztette a nem lojális főtiszteket[5] és másfél éves átmeneti időszak után szabad választásokat ígért, amit annak lejártával meghosszabbították.[7] A „nemzeti párbeszéd” meghirdetése ellenére erőteljesen fojtotta el a 2022-es ellenzéki tüntetéseket.[5] 2022 októberében az Átmeneti Katonai Tanácsot feloszlatták, őt pedig megválasztották az ország ideiglenes elnökévé, egy – a választásokig tartó, nem megújítható – kétéves, átmeneti időszakra.[9]
A 2024. május 6-án megtartott elnökválasztáson a leadott szavazatok 61,3%-át szerezte meg, míg legközelebbi kihívja, Succès Masra miniszterelnök 18,53%-al zárt.[4] Ezzel a csádi junta lett az első a puccs sújtotta nyugat- és közép-afrikai országok közül, amely szavazás útján valósította meg az alkotmányos rendhez való visszatérést. Az ellenzék által vitatott eredmények egy nehéz választási időszakot zártak le,[10] mivel a szavazás előtt megölték a legfőbb riválisát, majd másik három jelölt visszavonta az indulását. Az év végén tartott parlamenti választással lezárult a „demokratikus átmenet”, annak ellenére, hogy az ellenzék bojkottálta a voksolást.[5]
2024 szeptemberben Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc, a védelmi területen folytatandó tapasztalat- és tudáscsere, valamint a kölcsönös kiképzések és közös műveletek lehetőségéről.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://presidence.td/portrait/, 2021. április 21.
- ↑ https://www.bbc.com/afrique/region-54538735, 2021. április 21.
- ↑ a b c d e Zuber, David: Mahamat Idriss Déby Into (1984- ) bio (angol nyelven). blackpast.org, 2022. március 9. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ a b Armstrong, Kathryn–Njie, Paul: Chad’s military ruler wins presidential poll (angol nyelven). bbc.com, 2024. május 10. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ a b c d e f g Keresztes Imre: Kontúr. Mahamat Déby, Csád rejtélyes ura. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/2. (2374.) szám, 30. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Who is Mahamat Deby, Chad’s new leader? (angol nyelven). trtworld.com. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ a b c Ezt üzente Orbán Viktor a csádi elnökválasztás győztesének (magyar nyelven). magyarnemzet.hu, 2024. május 12. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ Siposhegyi Zoltan: Fia veszi át a teljhatalmat a harcokban elesett csádi elnöktől (magyar nyelven). euronews.com, 2024. április 21. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ Tasamba, James: Mahamat Idriss Deby Itno named Chad’s transitional president (angol nyelven). aa.com, 2024. október 9. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ Bózsó Péter: „Fontos lépést” tett a demokrácia felé Csád, de miért nem mennek oda a magyar katonák? (magyar nyelven). privatbankar.hu, 2024. május 14. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ Németh Márton Sándor: A rejtélyes katonai misszió, amelyről Orbán Viktor tárgyalhatott (magyar nyelven). Index, 2024. szeptember 10. (Hozzáférés: 2025. január 12.)
