Román stílusú építészet Magyarországon

A jáki templom, a legismertebb román stílusú épület Magyarországon

Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől a tatárjárásig virágzott. A stílust az uralkodók és a klérus változó külföldi kapcsolatai szerint a különböző országokból behívott mesterek honosították meg.^[1]

A 11. század első felében indult meg Magyarországon a nagy arányú egyházi építészet. Szent István király elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.^[2] Megindult az általa szervezett egyházmegyék püspöki székesegyházainak építése is. Hazai szakmunkások híján ezeken túlnyomórészt észak-itáliai és dalmát kőfaragók dolgoztak.^[1]

Magyarország román stílusú építészete az 1241-1242. évi tatárjárással lényegében lezárult.^[1] Utána az építő tevékenység főként a megrongálódott épületek helyreállítására, egyben IV. Béla intézkedésére várak építésére összpontosult. Egyik legkorábbi és legjelentősebb ezek közül a részben még román stílusú visegrádi Salamon-torony.

Falusi templomok

Román stílusú falusi templomaink általában egyszerű megjelenésű, kisméretű, egyhajós épületek, a hajónál keskenyebb, többnyire félkörösek voltak.^[1] A koraiak néha patkóívesek, a 13. századiak ciszterci hatásra gyakrabban egyenes záródású szentéllyel.^[1] Torony nélkül vagy – jobbára nyugati – toronnyal épültek. Ez a hajó nyugati vége fölött a végfalon emelkedett, vagy a nyugati fal elé részben vagy teljesen kiugrott.^[1]

A bejárat – gyakran gazdag kereteléssel, és a nyílás fölötti ívmezőben domborművel – többnyire a déli vagy a nyugati homlokzaton, esetenként a torony alján nyílik.^[1]

A belső teret általában csak a hajó déli oldalfalában magasan elhelyezett – gyakran három – és a szentély záródásán nyíló ablak világítja meg. Ezek többségükben keskeny, lőrésszerű nyílások.^[1]

A hajót általában fagerendás síkmennyezet fedte, a félkör-záródású, diadalívvel kapcsolódó, íves alaprajzú szentélyt negyedgömb, az egyenes záródásúakat dongaboltozat.^[1]

A falusi templomaink legjobban megőrzött, legszebb román stílusú példái a 13. század eleji nagybörzsönyi Szent István-templom és a hasonló korú csempeszkopácsi templom, a jáki és lébényi templom és az egregyi templom.

Egyenesen záródó szentélyű templomok példái a korai típust képviselő, 12. századi egyházasdengelegi templom és a rakacaszendi mai református templom.

Centrális templomok

Viszonylag sok centrális templom épült. Ezek részben korai királyi vagy nemzetségfői szállások kápolnái vagy temető-, illetve keresztelőkápolnák voltak. ^[1]

Ismeretesek egyszerű vagy kiugró szentélyapszissal bővített kör alaprajzú, belül félkörös fülkékkel növelt terű, kerek tömegű, kívül négyszögű és belül kör alaprajzú, továbbá három- és többkaréjos típusaik.

Néhány kisebb méretű körtemplomhoz utóbb nyugati oldalukat kibontva, mint szentélyhez hosszházat építettek. Kiemelkedő példái ennek a karcsai és a szalonnai mai református templomok. ^[1]

Példák

A román stílusú építészet példái Magyarországon:

Dunántúl

A Dunától keletre

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Szentkirályi-Détshy
↑ Szent István egyházi törvényei

Források

↑ Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.

Kapcsolódó szócikkek

[Szentkirályi-Détshy_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Szentkirályi-Détshy

[2] Szent István egyházi törvényei

[1]

[2]