Magyar kultúra

Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető. Nagyfokú vándorlás miatt ez nem csak a Magyarország területén gyakorolt kulturális univerzálékat jelenti, hanem az egész világon megtalálható. A magyar kultúra a kereszténységben gyökerezik, amelyet erős családi értékei, történelmi hagyományai és jól megőrzött népi gyakorlatai hangsúlyoznak. A magyar néphagyományok közé tartozik a tánc, a zene, a hímzés, a díszített fazekasság, a mesék és a mitológia. A magyar népzene szerves része a magyarországi zenei kultúrának. A hagyományos népi hangszerek közé tartozik a citera, cimbalom, doromb, duda, kanászkürt, koboz, mandolin, tambura, tekerő, töröksip és ütőgardon.

József Attila szobra A Dunánál című versének ihletésére a Parlament mellett, Marton László alkotása

Játék

A magyar játék formái kapcsolódnak a természethez, az életmódhoz. Ez főleg kisgyermekek játékszereinél figyelhető meg.

A kisgyermekek hagyományos magyar játékszerei elsősorban Magyarországon őshonos növényekből készülnek, különösen népszerűek a több kemény héjú termésből, magból – mint például bab, csonthéjasok – készült zenélő játékok, amelyek a társas játékoknak is eszközei. „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”. A felnőttek közt egyértelműen legnépszerűbbek a kártyajátékok, mint például a főleg Magyarországon gyártott, Schiller Tell Vilmos drámájának szereplőit ábrázoló Tell-kártyával (magyar kártya) játszott alsós kaláber, és talonmáriás, amit a Jókai-tarokkból is ismert egyik legnépszerűbb bemondásáról ultimónak, de általában csak ultinak neveznek, a kártyajátékokat sokan versenyszinten űzik.

Művészet

A magyar kultúra gyökereit a népművészetre vezetjük vissza. Legősibbek a magyar népzene, népmese, néptánc és népköltészet emlékeink.

Zeneművészet

Bővebben: Magyar népzene

Bővebben: Magyar klasszikus zene

Bővebben: Magyar könnyűzene

A magyar zeneművészet legrégebbi emlékei a régi típusú magyar népdalok és gyermekdalok. Ezek a kvintkör kis részét használják, általában legfeljebb pentaton hangsorúak, a versszakok, a mondatokhoz hasonlóan többnyire ereszkedő szerkezetűek, zenetudományi kutatások utalnak arra, hogy ez az utóbbi tulajdonság a népvándorlás során fokozódott, a szerelem gyakori témája ezeknek a daloknak.

Híres zeneszerzőink sora Bakfark Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén nevével kezdődik, majd a Sáry László Tyukodi pajtásáig ható Rákóczi-dallamkör (további példák: Ó, mely sok hal; Zöld erdőben) és az Esterházy-család munkája - Harmonia Caelestis - és támogatása gazdagította a magyar zeneművészetet.

Liszt Ferenc: 2. magyar rapszódia

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Liszt Ferenc, Bartók Béla, Ligeti György

A XIX. századtól, Liszt Ferenc munkássága olyan csúcsra repítette a magyar zeneművészetet, ami az egyetemes kultúrában a mai napig a leghíresebben képviseli Magyarország, a magyarok egész művészeti életét.

A XX. és XXI. században Bartók Béla és Ligeti György folytatták a világhírű sort.^[1]

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és intézményei

Bővebben: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A magyar zeneművészeti felsőoktatás világviszonylatban is rendkívül jelentős, mintegy másfél évszázados múlttal rendelkezik. Létesítését először 1875-ben mondta ki a törvény. A mai egyetem elődje ekkor Liszt Ferenc lakásán jött létre, majd előbb, mint Zene- és Színművészeti akadémia a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épületben, 1907-től pedig szintén Budapest klasszikus kulturális centrumában, a ma világhírű Liszt Ferenc-téri épületben nyerte el központját.

Első gyűjtőútja után már az új épületben lett zongoratanár Bartók Béla, aki A csodálatos mandarin után a 20-as évektől kezdett nemzetközileg is ismert lenni. A hangszeres tanszakok nagyon széles körűvé váltak, többek között ennek köszönhetők olyan csodák, hogy a francia zeneművészet csúcsáról a világhírű Rácz Aladár a vészkorszak ellenére hazaköltözött tanítani.

A zeneszerzés szakon Ligeti György, a zongora szakon Cziffra György (zongoraművész) vagy Fischer Annie karrierje is innen indult. Az egyetem épületeinek többsége a budapesti Nagykörút közelében van, a legújabb épület a Wesselényi utca 52-ben ("W52") Ligeti György zeneszerzőről kapta a nevét.

Táncművészet

SAPP csoport, a magyar utcai táncművészet legismertebb előadócsoportja

A magyar táncművészet hagyománya a vidékenként változatos néptánc. A körtáncok közül leginkább ismert a karikázó, melyet nők adnak elő, a páros táncok közül a csárdás, a szólótáncok között pedig a legényes, a legnagyobb hagyományok Erdélyben, a népviseletéről is híres Kalotaszeg, Torockó környékén vannak.

Az államalapítás után kialakult nemzetközi kapcsolatok is több elemmel gazdagították a magyar táncéletet, de főleg a reneszánsztól új táncművészeti műfajok is létrejöttek, mint például az ungaresca vagy a hajdútánc.

A XIX.-XX. század fordulóján számos kezdeményezés indult a kortárs magyar táncművészet elindítására, ennek legelső nagy eredménye Bartók Béla két balettje A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Ezek a XXI. században is nagy hatásúak, az utóbbi alapján készült, 2015. december 31-éig csak némán, Mandarin címen játszott kortárstánc-darab, a Közép-Európa Táncszínház egyik leghíresebb előadása, a Harangozó Gyula-díjas Horváth Csaba rendezésében. E mellett ma a kortárs táncok szintén számos esetben megjelennek nyílt tereken, akár utcákon is.

Színpadi és utcai performansz művészek

Bővebben: Performansz

A táncművészet irányából érkező magyar alkotók gyakran mutatnak be különleges, szokatlan mozdulatokat is tartalmazó performanszokat. Ez megvalósulhat színpadi, akár táncszínház szerű körülmények között vagy akár közterületen.

Magyarországon több közösségi hely teret ad kortárstánc irányából érkező alkotók speciális mozdulat-, mozgáselemeket tartalmazó színpadi performanszainak, ilyen például Budapesten a MüSzi. Olyan előadók, mint például Buday Enikő vagy Vass Imre többször élő zenei elemeket is felhasználva lépnek fel ezeken a helyeken, míg egyes művészek az utcán sétálóperformanszokat is adnak.

Szépirodalom

A magyar szépirodalom alapjai a népmesék és más népköltészeti műfajok, például az Egyszer egy királyfi népballada, melyet Arany László és Gyulai Pál gyűjtöttek össze a Kisfaludy Károly alapította Kisfaludy Társaság megbízásából.^[2] A magyar népmesék sokszor szólnak a vándorlásról. Aprócska mag méretű kisfiúk, kislányok, legkisebb szegénylegények, vagy annak látszó álruhás királyfik, tündérek, öreganyák, öregapók, indák, erdők, griffek, sárkányok, táltosparipák és más lények népesítik be. A verses népköltészetben leginkább egyes mondókák maradtak meg kivételesen dallam nélkül, a többi automatikusan a zeneművészeti alkotásokhoz kapcsolódik. A népköltészetből ma is rengeteg alkotás alapja, ez is szájhagyomány útján terjed szabadon: "Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra".

A szűkebb értelemben vett magyar irodalomtörténet legelső emlékei a Halotti beszéd és könyörgés és a magyar verstörténet kezdete az Ómagyar Mária-siralom.

A középkor nagy hatású (ám szórványosan megtalált) művei után az anyanyelvű magyar szépirodalom első igazán nagy korszaka a reneszánszban Balassi Bálint, majd Bornemisza Péter költészetével és Heltai Gáspár prózájával kezdődik.

A török után, a XVIII. század magyar irodalma lassan talált magára, ezután viszont a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítás adta meg a máig tartó lendületet. A lírai költészet mellett felemelkedett a színházi műfajok közül a dráma, valamint az eposz és regény, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Madách Imre nemzetközileg is ismertté váltak.

Modern magyar irodalom

Bővebben: Magyar irodalomtörténet#Modern_magyar_irodalom

Vajda János és Ady Endre törekvései nagy hatással voltak arra, hogy a XX. század elején Osvát Ernő megalapította az 1941-ig, Babits Mihály haláláig létező Nyugat folyóiratot, ami a legnagyobb hatású volt a korszak magyar szépirodalmának történetében, többek közt az első jelentős írónő, Kaffka Margit is itt lett ismert, de teret kapott József Attila és Radnóti Miklós költészete, Szerb Antal munkássága és a korszak szinte minden jelentős szépírójának művei is.

Polgár Judit, Jung Attila és Zemlényi-Kovács Barnabás (ének, gitár, szavalat) József Attila Eszmélet című versére rögtönöznek a Budapesten a Szabadságszínpadon.

1945 után

A náci majd szovjet megszállás után a magyar szépirodalom jórészt az anyaországon kívül élők munkái és kapcsolatai által minden korábbinál nemzetközibbé vált, a legismertebb költő Pilinszky János, prózában pedig Kertész Imre a Nobel-díj és hazai elismerései által egyaránt.

Az 1970-es évektől az erősen állampárt-felügyelt írószövetségen belül működött először Fiatal Írók József Attila Köre - FIJAK -, majd 1981-1982-től máig már szélesebben József Attila Kör néven kiemelten fiatal írókat is tömörítő szervezet. Bár ma már több hasonló nívós társaság létezik, a JAK a JAK-füzetek és ma már más önálló egyesületi tevékenységei révén még mindig a fiatal magyar költészet és próza egyik legfontosabb közvetítője, ajánlásai alapján több szerző is József Attila-díjas elismerésben részesült.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Fotó- és filmművészet

XX. századi úttörők

Részlet Garas Márton (1881-1930) 3 hét című filmjéből (1917)

1906-tól a Magyar Fényképezők Országos Szövetsége célul tűzi ki, majd meg is valósítja az első szakiskolai szervezett fotóstanfolyamokat. Az oktatás egyik vezetője Mai Manó, aki haláláig (1917) vezette a Fény című lapot a fényképészetet, mint szakmát ismertette el.

A fotó- és filmszakmát művészi szinten elismertető úttörők idősebb és ifjabb Uher Ödön voltak. Idősebb Uher Ödön (1859-1931) már 1912-től készített némafilmeket, amiket Garas Márton (1881-1930) munkái követtek. (Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan magyar filmművészeti alkotás, amelyből a magyar hatóságok által igazoltan jogszerűen akár csak egy rövid mozgókép részlet is megjeleníthető a Wikimédia Commonson)

Bővebben: Magyar filmművészet

Analóg technológiával

A fotó- és filmművészet mint önálló magasművészeti ágak kifejlődéséhez meg kell érteni, hogy a fényképek és filmek kezdetben drága nyersanyagra készültek. Jóllehet, főleg a fotózásnál, már az 1920-as években a Kassák-kör körül, Hevesy Iván és Kálmán Kata fotóinál már elindultak az iparművészeti törekvések, elsősorban a szociofotó területén, témaválasztásában egészen az 1970-es évekig ez volt Magyarországon a fotóművészet egyik legfőbb területe. A film területén az 1930-as évektől Székely István komolyabb, főleg klasszikus irodalmi filmjei, majd új, például Balázs Béla által írt forgatókönyvekkel elsőként többek között Szőts István, Radványi Géza, Fábri Zoltán juttatták a magyar filmet a nemzetközileg is elismert legmagasabb művészi szintre.

A magyar fotó- és filmművészet fejlődése szempontjából jót tett egyrészt az 1963 utáni (legalábbis az '56-hoz képest mérhető) csekély politikai enyhülés, másrészt a technológia is kissé olcsóbb vált. Több művész, például Dárday István, Szalai Györgyi, Jancsó Miklós, Ország Lili, a fotó- és filmművészetben egyaránt jelentőset alkottak, az absztrakció fontos jellemzője volt ennek a korszaknak és általában meggyökeresedett egy szabadabb stiláris gondolkozás.

1970 után üstökösként robbant be és a korszak egyik legjelentősebb alkotója lett a FIPRESCI életműdíjjal is kitüntetett Bódy Gábor, aki kultuszfilmekké vált kísérleti filmeket rendezett, az egyik legismertebb ilyen például a Weöres Sándor-alapján többek között Pilinszky János szerepeltetésével készült Nárcisz és Psyché.

A film 1980-ban közpénzből készült (finanszírozás aránya: 100%), ennek ellenére 2015-ig nem volt egyetlenegy más, közpénzt felhasználó mozgóképi művészeti alkotásból a közösségnek visszaadott egyetlen képkocka sem.

Így az 1980-as évek elejére elérkezik egy olyan korszak, mely a magyarországi összművészetben (v. ö. pl.: '180-as Csoport), így a fotó- és filmművészetben, elhoz egy elég nagyfokú autonómiát, a filmművészetben sok más jelentős művész mellett például Jeles András és Tarr Béla indítanak az analóg korszak végéig mélyreható változásokat, de a digitális korszak művészetére is van hatásuk, mely nagyjából 2010-re Magyarországon is a fotó- és filmművészetben egyazon mód elfogadott technológiává válik.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Digitális korszak

2006 után a digitális filmtechnika elérte a filmművészeti elfogadottság szintjét, ezt az is mutatja, hogy az Európai Unió elkezdte támogatni a digitális vetítéseket. Ez a technika a kultúra természetéhez hasonlóan jó lehetőséget ad a remixelésre is, amint azt megmutatja például Pálfi György: Final cut című filmje is.

A digitális film- és fotóművészetnek számos szabad kulturális tere nyílt, a legismertebb ezek közül talán a Wikimédia Commons. Ezek a terek nagyon jól kereshetők is, így egyre digitális fotóművész jelenik meg rajtuk, mint például Kémenes Bernadette, Györfi Rita, Dankaházi Lóránt, Fekete Attila és mások.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Háború utáni jelentősebb európai játékfilm díjak

Jancsó Miklós: Szegénylegények, Locarno - FIPRESCI
Jancsó Miklós: Még kér a nép, Cannes - legjobb rendezés
Szabó István: Mephisto, Cannes - FIPRESCI (Oscar-díj Rofusz Ferenc: A légy című rajzfilmje után)
Mundruczó Kornél: Delta, Cannes - FIPRESCI
Szász János: A nagy füzet, Karlovy Vary - a legjobb filmért a fesztivál Fődíja
Nemes Jeles László: Saul fia, Cannes - FIPRESCI és Nagydíj (2016-ban Oscar-díjat is kapott)
Enyedi Ildikó: Testről és lélekről - Arany Medve - Berlin

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szabadművészet

A XXI. században a magyar kultúrában is elindult a szabad kulturális forradalom, és ezen belül a magyar művészetben is.

A magyar szabad művészek közül már több zenész, költő, képzőművész, színész tette közzé szabadon 1-1 művét vagy arról készült felvételt, egyszerű reprodukciót a Wikimédia Commonson vagy más helyeken valamely Creative Commons vagy más, néhány jogot visszaadó licenc alatt, így a szabadművészet a művészeti mozgalmak között fontossá vált Magyarországon is.

Művészeti közösségek

Egy rövid, szabad mozgóképsor a 8. kerületi Gólyát bemutató filmből

A magyar művészeknek szerte a világon több közössége van. A nemzetközi kapcsolatot tartók általában valamilyen erős autoritás alatt állnak, kivéve az olyan, hálózati alapon szerveződőket, mint például a Magyar szabad művészek.

Ugyanakkor helyi csoportok is vannak, melyek a művészeti tevékenység fenntartását más, önfenntartó módokon egészítik ki, ilyen például Budapest 8. kerületében, az Auróra, Gólya vagy Müszi.

Építészet

Magyarország építészete

Városi

Budapest (1990 után)

Népi

Történelmi

Tudomány

Orvostudomány

A magyar orvostudomány több világhírű orvost adott a világnak.

Semmelweis Ignác az anyák megmentője az aszepszis módszerének feltalálója. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos izolálta a 30-as évek elején a C vitamint. Pető András mozgásterepeuta, a világhírű nemzetközi Pető Intézet alapítója.

Matematika

A magyar tudomány leghíresebb területei közé tartozik a matematika is.

Bolyai János világhírű matematikusunk a modern fizika számára nélkülözhetetlen nem-euklédeszi geometriát alkotta meg. Neumann János példát mutatott a világnak azzal, hogy a szellemi monopóliumokat elutasítva leginkább a Shannon-féle elvek kibontakoztatásával és továbbfejlesztésével megalapozta az információs társadalmat létrehozó kultúrtörténeti fordulatot a világ számára.

Nobel-díjasok

**Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok**
Év	Személy	Terület	Megjegyzések
1905	Lénárd Fülöp	fizikai
1914	Bárány Róbert	orvosi	magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925	Zsigmondy Richárd	kémiai	magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937	Szent-Györgyi Albert	orvosi
1943	Hevesy György	kémiai
1961	Békésy György	orvosi
1963	Wigner Jenő	fizikai (megosztva)
1971	Gábor Dénes	fizikai
1976	Daniel Carleton Gajdusek	matematikai	szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976	Milton Friedman	közgazdasági	magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986	Elie Wiesel	béke	Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.
1986	Polányi János	kémiai (megosztva)	Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994	Harsányi János	közgazdasági (megosztva)
1994	Oláh György	kémiai
2002	Kertész Imre	irodalmi
2004	Herskó Ferenc	kémiai (megosztva)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szórakoztatóipar

A magyar szórakoztatóipar leginkább a vigalmi – részben varieté – műfajokból fejlődött ki. Ide tartoznak például:

a kocsmai vagy sok esetben általánosabban vendéglátós, mulatós zene, a magyar nótától és sanzonoktól a slágerdalokig. A XXI. században a magyar zeneipar nemzetközi szinten nem jelentős. A XX. században egy-két operetten kívül egyedül a Szomorú vasárnap sláger ért el nemzetközi ismertséget;
konferanszié és egyéb dumák, bohózatok. Utóbbiak közt Rejtő Jenő is alkotott, Molnár Ferenc egy-két könnyed vígjátéka pedig eljutott az USA-ba is;
látványos táncelemekkel tarkított revüszerű produkciók, ilyenek állandóan is megtekinthetők az olyan helyeken, mint például a Budapesten a Moulin Rouge előadásai, heti egyszer-kétszer, mint például az Orfeumclubban, vagy többnyire alkalmanként egyes művelődési befogadó központokban, mint például a MüSzi;
alternatív helyek, romkocsmák, hajók stb. ide tartozott/tartozik pl. a Tilos az Á, az A38 Hajó, a Kobuci, az Old Man's Music Pub, a New Orleans Music Club; stb.

Galéria

Művészet

Halmos Béla - népzenész, Zagyi Lajos fényképe
Liszt koncertteremben - Theodor Hosemann 1842-ben készült rajza
József Attila szobra A Dunánál című versének ihletésére a Parlament mellett, Marton László alkotása
Bartók Béla szobra
Részlet Garas Márton (1881-1930) 3 hét című filmjéből (1917)
Rácz Aladár a Franciaországban nősült, de a vészkorszakban hazájába visszatelepült világhírű cimbalomművész
Ligeti György világhírű zeneszerző 1984-ben
Dankaházi Lóránt Busó portré című fotóalkotása
SAPP csoport, a magyar utcai táncművészet legismertebb előadócsoportja
Jelenet a magyar cirkuszszínház világából, a Hottentotta című előadásból
Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché
Fiatal költőnők dedikálnak a Liszt Ferenc téren a 2015-ös könyvhéten

Videók

Tánc és performansz

Az SAPP társulat BDPST in Move című előadásából
Egy videó Buday Enikő és Ingrid Schmoliner Jazzaj extra esti performanszából
Részlet Fenyves Márk egy orkesztika előadásából 2015 májusában
Részlet Czap Gábor Shoji című színpadi performanszából
A Persona című kortárs táncművészeti előadás próbája az Auróra kultúrközösségi térben