Magyar Lajos (újságíró)
Magyar Lajos | |
Magyar Lajos 1919-ben | |
Született | 1891. november 25.[1] Istvándi |
Elhunyt | 1937. november 2. (45 évesen)[2][3] |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Péchy Blanka |
Foglalkozása | újságíró |
Tisztsége | a Magyar Nemzeti Tanács tagja (1918–1919) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyar Lajos (1908-ig Milhofer,[5] írói álnevein: Nemo, Hunor) (Istvándi, 1891. november 25. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1937. november 2.)[6] magyar kommunista újságíró, Péchy Blanka színésznő férje.[7]
Életrajza
[szerkesztés]Milhofer Ignác és Beck Lujza gyermekeként született zsidó családban.[8] 1910–11-ben a Pécsi Hírlap, majd 7 évig a Világ munkatársa.[9] A Szellemi Termékek Országos Tanácsa sajtóbizottságának a vezetője volt 1919-ben.[9] 1919 júniusában Az Ember című lapban közzétett Szabó István az ellenforradalom publicistája című cikke miatt sajtó útján elkövetett rágalmazás vádjával került bíróság elé.[10] A Magyarországi Tanácsköztársaságban játszott szerepéért tíz évi börtönre ítélték, de 1922-ben a szovjet–magyar fogolycsere-akciónak köszönhetően a Szovjetunióba távozott, ahol belépett a kommunista pártba.[11]
1922-től 1926-ig a TASZSZ és a Pravda munkatársa volt. 1926-27-ben Kínában dolgozott diplomataként. Ő irányította a védekezést a sanghaji szovjet főkonzulátus elleni 1927. november 7-ei fegyveres támadás során.[12]
Moszkvába visszatérve kutatóként és egyetemi előadóként helyezkedett el. Az ázsiai országok szocioökonómiai problémáival foglalkozott. 1935-ben a Kirov elleni merényletben való részvétel vádjával letartóztatták. 1937. november 2-án a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma bűnösnek találta és halálra ítélte, 1940. július 17-én kivégezték, 1956. június 30-án rehabilitálták.[13]
Emlékezete
[szerkesztés]Pécsett utca viseli a nevét.[14] Felesége, Péchy Blanka 1986-ban díjat alapított az emlékére újságírók számára.[7]
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Háborús Balkán (Bölöni Györggyel, Bp., 1912)
- A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán (Bp., 1919)
- „Mária Nosztra”. Riportsorozat apácabörtönőrökről és kommunista rabnőkről (New York, é. n., de 1925 előtt)[15][16]
- The world economic crisis and the end of capitalist stabilisation (New York, é. n.)
- Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewistischen Gefängnisse (Berlin, 1924)
- Ocserki po ekonomike Kitaja (Moszkva, 1930)
- Késői tudósítások (Sajtó alá rendezte, bevezette Péchy Blanka, Bp., 1966)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. november 1., PIM63842
- ↑ https://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=24957
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1908. évi 6521. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 31. oldal 15. sor.
- ↑ https://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=24957
- ↑ a b Péchy Blanka. kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2011. február 19.) [Tiltott forrás?]
- ↑ HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 313
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 476. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ HU BFL VII.5.c 8221 - 1919
- ↑ Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 548. oldal
- ↑ Polonyi Péter. Az országnyi város, Sanghaj, Kína (nagyútikönyv-sorozat), 415. oldal. Budapest: Panoráma (1986). ISBN 963 243 256 8
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia - Lajos Magyar
- ↑ Magyar Lajos utca, Pécs. Google Maps
- ↑ http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/60160 Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1925. jan. 30.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar Lajos. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 397–398. o. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció (Bp., 1990)
- Magyar újságírók
- Zsidó származású magyarok
- A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők
- Magyar sinológusok
- 1891-ben született személyek
- 1937-ben elhunyt személyek
- Családi nevüket magyarosított személyek
- Az MSZDP korábbi tagjai
- KMP-tagok
- A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei
- Butovóban kivégzett személyek