Ugrás a tartalomhoz

Maskófalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mašková szócikkből átirányítva)
Maskófalva (Mašková)
Maskófalvai evangélikus templom
Maskófalvai evangélikus templom
Maskófalva zászlaja
Maskófalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterBronislava Brablecová
Irányítószám985 11
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség325 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület9,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 01″, k. h. 19° 33′ 49″48.333611°N 19.563611°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 01″, k. h. 19° 33′ 49″48.333611°N 19.563611°E
Maskófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maskófalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maskófalva (1899-ig Maskova, szlovákul: Mašková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 10 km-re nyugatra, a Losonci-medence nyugati részén, a Maskófalvi-patak partján, 210 m magasságban fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén ősidők óta élnek emberek. Határában a pilinyi kultúra, a korai bronzkor emberének települését tárták fel.

Maskófalvát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék "Moscvilla" néven említi először. 1385-ben "Maskfalu et Lehota" néven említi oklevél. Szlovák nevén 1786-ban Maschkova alakban szerepel először. A gácsi uradalomhoz tartozott. A 16. században vlach pásztorok települtek ide. 1828-ban 64 házában 518 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással foglalkoztak.

Vályi András szerint "MASKOVA. Tót falu Nográd Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai többfélék, fekszik Gácsfalvához nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Gergelyfalváé."[2]

Fényes Elek szerint "Maskfalva vagy Maskova, tót falu, Nógrád vgyében, egy ágyulövésnyire a gácsi vártól, 13 kath., 583 evang. lak. Evang. anyatemplom. Földe elég, de nem igen termékeny, s inkább szereti a tavaszit, mint az őszit. F. u. gr. Forgách család."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 437, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 297 lakosából 292 szlovák volt.

2011-ben 325 lakosából 299 szlovák volt.

2021-ben 325 lakosából 322 (+1) szlovák, 1 (+27) cigány, 1 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt szolgált Koloman Banšell (1850-1887) evangélikus lelkipásztor, szlovák költő, irodalomtudományi teoretikus, író és újságíró.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]