Ugrás a tartalomhoz

Méhtánc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.

A méhtánc kifejezést a méhészetben és az etológiában használják, a házi méh (Apis mellifera) egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kaptárba visszatérő felderítő méh a tánc segítségével tudatja fajtársaival az általa talált táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Tehát a méhtánc kommunikatív aktus, és mint ilyen, a társas viselkedésformák egyike. Habár már Arisztotelész is leírta, csak Spitzner német pap magyarázta meg 1788-ban, miután üvegfalú kaptár segítségével tanulmányozta a méhek viselkedését. A méhtánc jelenségét Karl von Frisch osztrák etológus fejtette meg újra több évtizedes munkával, és részletes, döntő fontosságú kísérleteket végzett, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és Niko Tinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel-díjban részesült. Kezdetben azt feltételezték, hogy a méhek két eltérő táncformát – a kerektáncot („körkörös”) és a rezgőtáncot („potrohrázó”) – használnak, amelyek a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. További kutatások kiderítették, hogy a körtánc megegyezik a rezgőtánccal.

A méhtánc típusai

[szerkesztés]

A méhek táncát alapvetően kétféle típusba sorolta Frisch:

  • mikor a talált táplálék 100 m-en belül található, a felderítő egyed kerektáncot vagy körtáncot végez, melynek során körbe-körbe szaladgál a kaptárban. Eközben a többi méh a felderítő egyed által hozott nektármintából értesül a talált virág minőségéről.
  • ha a táplálék messzebb van, annak távolságáról és irányáról a rezgőtánc tudósít. Ennek során az egyed nyolcas alakban táncol, a körívek közötti egyenes szakaszon a potrohát rázva. Egyes fajok szabad területen, vízszintes felületen táncolnak, ekkor a nyolcas egyenes szakasza a táplálék irányába mutat. Az egyenes szakasz hossza, a teljes nyolcas megtételének ideje, és a potrohrázás intenzitása a táplálék távolságát jelzi. Más fajok a kaptár belső falán táncolnak. Ekkor a nyolcas egyenes szakasza a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. Mivel a Nap folyamatosan halad az égbolton, ezért az irány pontos megadása érdekében a felderítő egyed a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a Nap aktuális helyzetéhez igazodik. A házi méh által kibocsátott hang 240–260 Hz-en szól, és maximális hangereje 110 dB, de csak néhány centiméternyire hallható, mivel inkább vízszintes irányban lenne nagyobb a hangerő, de a viasz elnyeli a nagy részét, így ereje gyorsan, a távolság harmadik hatványával arányosan csökken. A hangot a repülőizmok keltik. A tánc alatt a méh trikozánt, pentakozánt, (Z)-9-trikozént és (Z)-9-pentakozént bocsát ki.[1] Egy 2008-as kísérlet szerint a házi méhek és az indiai méhek tudtak alkalmazkodni, és jól megértették egymást.[2]

A további kutatások során kiderült, hogy a kerektánc tulajdonképpen csak nagyon rövid rezgő szakaszú rezgőtánc. Az egyes fajok tánca hasonló, de fajtánként és alfajonként is eltér, hogy milyen távolság számít messzinek. Az olasz méheknek csak 15 m-ig tart a közel; 35 m-ig átmeneti formát táncolnak, azon túl pedig a távolit. A felderítők táncát a mozgás mellett más eszközök egészítik ki; a többiek érzik a látogatott virág szagát, de kóstolót is kaphatnak a hozott virágporból vagy a mézgyomor tartalmából. Hasonlóan táncolnak a vízhordók, a víz forrásának helyét jelölve meg. Az információ pontossága csökken, ha a felderítő nem tudta kialudni magát.[3] Alkoholfogyasztás után csökken a riszáló táncra való hajlandóság, és a méh rezgőtáncra tér át.[4] A távolság azt adja meg, hogy mennyit kell repülni az adott anyag forrásához; magasságot nem közöl. A táplálékforrás kiadósságára a tánc intenzitása utal. A gyűjtőméhek 5%-a felderítő; az adott helyről visszatérők 10%-a továbbadja a helyet. A kanadai Ontarióban található Hamilton városbeli McMaster Egyetem munkatársai, Kevin Abbott és Reuven Dukas kísérletei szerint, ha a méhek egy virágon halott méhet találnak, akkor kevesebb rezgőtáncot járnak. A tánc ismétlésének ritkasága veszélyre hívja fel a figyelmet.[5][6]

Mozgás közben módosul a méh körüli elektromos erőtér. Coulomb törvénye szerint a körben álló méhek csápja is mozgásba jön. Ezt a Johnston-szerv észleli, és idegek közvetítik a méh agyába. Egyes elméletek szerint ez szintén támogatja a tánc által közvetített információkat.[7]

A remegőtáncot szintén Karl von Frisch írta le, de nem tudta, hogy mi célt szolgál. 1993-ban Wolfgang Kirschner fedezte fel, hogy a remegőtánc következtében a közeli munkások nem szállnak ki nektárt gyűjteni, hanem segítenek a már begyűjtött nektár feldolgozásában.[8] Ezzel a tánccal a gyűjtőméh arra kéri társait, hogy vegyék már át tőle a begyűjtött nektárt.

A gyantát hozók borbélytáncot járnak. Tisztogató mozdulatokat tesznek, ezzel hívják fel magukra a figyelmet. A táncos helyben maradva potrohát erősen rázza, és lábával kefélgeti magát. A tisztogató rágójával és nyelvével tisztítja meg. Hasonlóan táncolnak azok a méhek is, akik toruk hátoldalát vagy a tor és a potroh közötti derekukat akarják megtisztíttatni. A borbélytáncot először Kremnitzkyné Fröhlich Ilona írta le és értelmezte helyesen 1911-ben. Azóta többször felfedezték.

Rajzáskor a méhek lehetséges méhlakások után kutatnak. Ezeket több más dolgozó is felkeresi a nap különböző szakaszaiban, és táncukkal szavaznak a legjobb lakóhelyre. Többszöri látogatás és szavazás után a helyek száma egyre csökken, amíg meg nem állapodnak egy helyben. Ehhez nem kell teljes egyetértés; elég, hogy a méhek körülbelül 80%-a ugyanarra a helyre szavazzon. A kutatók szerint a rezgőtáncnak eredetileg csak rajzáskor volt szerepe. Mivel a helyet nem lehet más könnyen megjegyezhető inger alapján felismerni, ezért szükség volt a minél pontosabb helymeghatározásra. Csak ezután kezdték el a táplálékkereséshez is felhasználni.

A herék táncát Őrösi Pál Zoltán megfigyelte 1949-ben, de még 1968-ban sem tudta, hogy mit közölnek egymással.

A tánc leírása

[szerkesztés]

A méhek tánca során 1-100 vagy még több, nyolcas formájú kört tehetnek meg, amelyek mindegyike két részből áll: a rezgőrész és a visszatérő rész. A felderítő először egyenesen megy valamilyen irányba, és közben rázza a potrohát, majd tesz egy félkört jobbra, megint egyenesen megy és rázza a potrohát, majd tesz egy félkört balra. A következő körök során ezt a figurát ismétli a felderítő méh, amit a társai előbb megfigyelnek, majd maguk is átvesznek és eltáncolnak, mielőtt kirepülnének.

A rezgőrész iránya és hossza közvetlen összefüggésben áll a táplálékforrás irányával és távolságával. Ha tehát pontosan a nap irányába kell repülni, a méh függőlegesen felfelé kezdi a táncot, ha azzal pont ellentétesen, akkor függőlegesen lefelé. Bármilyen eltérés a függőlegestől azt jelzi, hogy a méheknek milyen irányban kell eltérni a naptól. A kastól mért távolságot a rezgőrész hossza jelzi: minél tovább tart, annál tovább kell repülni. A tánc során kb. 75 ezredmásodperc felel meg 100 méternek.

A rezgőtánc során a felderítő méh a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a nap aktuális helyzetéhez igazodik. Ennek segítségével a táncot követő méhek mindig pontosan megtalálják a lelőhelyet még akkor is, ha a nap helyzete megváltozott az égbolton. A Nap helyét borult időben is látják a sarkított fénynek vagy az ibolyántúli fénynek köszönhetően.

A tánc két formája között átmenet van. Ezt sarlós táncnak nevezik. Nyolcas helyett két sarló alakban hajlott keskeny hurkot találunk, az egyenes érintkezővonal eltűnik, a sarlók egyik végükön csatlakoznak egymáshoz. A méh a sarlók homorú oldalán riszálja potrohát.

A jelenlegi elképzelések szerint a méhtánc azokból az izgatott mozgásokból jött létre, amiket a hazatérő ősi méhek végeztek. Ebben már volt szaladgálás, zümmögés, potrohrázás, de még társaiba is beleütközött az adott egyed. Hasonló táncok találhatók a többi hártyásszárnyúnál, fullánktalan méheknél, darazsaknál, de még hangyáknál is.[9]

Hatékonyság

[szerkesztés]

Egyes méhek még 50 forduló után sem gyűjtenek eredményesen, míg mások 5 után már eredményesen gyűjtenek.[9] A házi méhek csak az idejük 10%-ában használják fel az így szerzett információkat.[10][11] Az egyén által megfigyelt és a társadalmi kommunikáció konfliktusba kerül. Ebből arra következtethetünk, hogy az így szerzett információ követése sok esetben költségesebb, mint önállóan kutatni.[10][11] Sokkal inkább figyelembe veszik az illatot, mint a többit, és inkább emlékezetükre hagyatkoznak, mint a táncos által átadott többi adatra.[10][11]

Bizonyos környezetben vagy bizonyos körülmények között felértékelődik a táncos által átadott információ. Az időjárás, más beporzók, vagy a táplálék elérhetőségének megváltozása maga után vonhatja a méhtánc iránti figyelem csökkenését,[12] és a gyűjtők inkább a megszokott helyen keresnek táplálékot, és csak a kezdő gyűjtők figyelnek jobban. Ha az élelemforrások szűkösek, akkor a méhtánc felértékelődik.[13] Mérsékelt éghajlaton a táncnak kisebb a szerepe, mert jellemzően egyszerre egy nagyobb terület borul virágba, és hosszabb ideig tart a virágzás, mint a trópusokon, ahol a nektár és a virágpor szétszórtan elhelyezkedő, rövid ideig virágzó fákról származik. Itt elég nehezen boldogultak a gyűjtők a felderítőktől kapott információk nélkül.[14]

A méhtánc alkalmazása egyéb kutatásokban

[szerkesztés]

A mesterséges intelligenciára irányuló kutatások során az egyéb, szociális viselkedést és csoportszerveződést mutató állatfajok viselkedését felhasználták, és ennek mintájára a méhek táncát is tanulmányozták a hibatűrő hálózatok kifejlesztésére irányuló kutatások során.[15] Wedde, Farooq és Zhang (2004) kutatásaik során megállapították:[16]

A publikációban bemutatjuk az általunk kifejlesztett és BeeHive névre keresztelt útkereső algoritmust, amely a házi méhek kommunikációs és értékelési módszerein alapul. Az algoritmus működése során „méh” ágensek járják be a hálózat „méhlegelőnek” keresztelt zónáit. Útjuk során a hálózat állapotát rögzítő információkat összegyűjtik és ezzel frissítik a útválasztó táblázatokat. A BeeHive hibatűrő, skálázható és teljes mértékben helyi vagy regionális hálózati információktól függ. A részletes szimulációk során kimutattuk, hogy a BeeHive hasonló vagy jobb teljesítményt ér el, mint az ugyanerre a feladatra kifejlesztett legmodernebb keresőalgoritmusok.

Nem a méhek táncát, hanem a méhkolónia működését vette alapul a stigmergikus számítástechnika egyik ága, a méhkolónia-optimizáció, amelyet az internetes szerverek működésének optimalizálására dolgoztak ki.[17][18][19]

Egyéb

[szerkesztés]
  • A „méhek tánca”, azaz angolul a "Waggle Dance" a neve egy angol sörfajtának, amelyet a Wells and Young's Brewery gyárt. A gyártás során mézet adnak a sörléhez, amitől a sörnek kellemes, édeskés íze lesz.[20]
  • Méhek tánca – 2007-es magyar tévéfilm, Kertész Ákos regénye alapján.[21][22]

Források

[szerkesztés]

Örösi Pál Zoltán: Méhek között

További olvasmányok

[szerkesztés]
  • Gould JL (1975). "Honey bee recruitment: the dance-language controversy". Science 189:685−693.
  • Riley JR, Greggers U, Smith AD, Reynolds DR, Menzel R (2005). "The flight paths of honeybees recruited by the waggle dance". Nature 435:205-207.
  • Seeley TD (1995). "The Wisdom of the Hive". Cambridge, MA: Harvard University Press.
  • von Frisch K (1967). "The Dance Language and Orientation of Bees". Cambridge, MA: Harvard University Press.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2007) „The scent of the waggle dance”. PLoS Biology 5 (9), e228. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0050228. PMID 17713987. PMC 1994260.  
  2. ↑ (2008) „East learns from West: Asiatic honeybees can understand dance language of European honeybees”. PLoS ONE 3 (6), e2365. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002365. PMID 18523550. PMC 2391287.  
  3. ↑ Barrett A. Klein, Arno Klein, Margaret K. Wray, Ulrich G. Mueller, Thomas D. Seeley: Sleep deprivation impairs precision of waggle dance signaling in honey bees. In: Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. Bd. 107, Nr. 52, December 28, 2010, ISSN 0027-8424, S. 22705–22709, doi:10.1073/pnas.1009439108, PMID 21156830.
  4. ↑ (2006) „Reduced ability of ethanol drinkers for social communication in honeybees (Apis mellifera carnica Poll.)”. Alcohol (Fayetteville, N.Y.) 38 (3), 179–183. o. DOI:10.1016/j.alcohol.2006.01.005. PMID 16905444.  
  5. ↑ „Honeybees warn of Risky Flowers”, BBC Earth News , 2009. július 31. (Hozzáférés: 2010. január 18.) 
  6. ↑ (2009) „Honeybees consider flower danger in their waggle dance”. Animal Behaviour 78 (3), 633. o. DOI:10.1016/j.anbehav.2009.05.029.  
  7. ↑ Greggers, Uwe (2013. március 1.). „Reception and learning of electric fields”. Proceedings of the Royal Society B 280, 20130528. o. DOI:10.1098/rspb.2013.0528.  
  8. ↑ Kirchner, Wolfgang H. (September 1993) Vibrational signals in the tremble dance of the honeybee, Apis mellifera. Behavioral Ecology and Sociobiology. Vol. 33, Number 3. pp. 169-172.
  9. ↑ a b (2009) „The honeybee waggle dance: can we follow the steps?”. Trends in ecology & evolution (Personal edition) 24 (5), 242–247. o. DOI:10.1016/j.tree.2008.12.007. PMID 19307042.  
  10. ↑ a b c (2014. november 2.) „Why do honey bees dance?”. Behavioral Ecology & Sociobiology 55, 395-401. o.  
  11. ↑ a b c (2008. november 2.) „. Informational conflicts created by the waggle dance”. Proceedings of the Royal Society B-Biological Sciences 275, 1321–1327. o. DOI:10.1098/rspb.2008.0186. PMID 18331980. PMC 2602683.  
  12. ↑ (2009. november 2.) „The honeybee waggle dance: can we follow the steps?”. Trends in Ecology & Evolution 24, 242–247. o. DOI:10.1016/j.tree.2008.12.007. PMID 19307042.  
  13. ↑ name="tle=Persistence to unrewarding feeding locations by honeybee foragers (Apis mellifera): the effects of experience, resource profitability and season"
  14. ↑ (2004) „Why do honey bees dance?”. Behavioral Ecology and Sociobiology 55 (4), 395. o. DOI:10.1007/s00265-003-0726-9.  
  15. ↑ Crina, Grosan; Abraham Ajith. (2006) Stigmergic Optimization: Inspiration, Technologies and Perspectives. Studies in Computational Intelligence. Vol. 31. pp. 1-24. Springer Berlin / Heidelberg. ISBN 978-3-540-34689-0
  16. ↑ Wedde HF, Farooq M, Zhang Y (2004). „BeeHive: An Efficient Fault-Tolerant Routing Algorithm Inspired by Honey Bee Behavior”. Lecture Notes in Computer Science 3172, 83–94. o.  
  17. ↑ Nakrani, S. and C. Tovey, (2004) "On Honey Bees and Dynamic Server Allocation in Internet Hosting Centers". Adaptive Behaviour. Vol. 12, Issues 3-4. pp.223-240.
  18. ↑ C. Tovey, (2004) "The Honey Bee Algorithm: A Biological Inspired Approach to Internet Server Optimization". Engineering Enterprise. Spring 2004, pp.13-15.
  19. ↑ Méhek tánca a szerverhálózatban
  20. ↑ Wells Waggle Dance. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
  21. ↑ Méhek tánca (2007) (TV)
  22. ↑ Méhek tánca - Mispál Attila tévéfilmje. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méhtánc&oldid=27474649”