Ugrás a tartalomhoz

Kecskedarázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskedarázs
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Redősszárnyú darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Vespinae
Nem: Vespula
Alnem: Paravespula
Faj: V. vulgaris
Tudományos név
Vespula vulgaris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Vespula rufosignata Eck, 1998
  • Vespa vulgaris Linnaeus, 1758
  • Vespa sexcincta Panzer, 1799
  • Vespa westwoodii Shipp, 1893
  • Vespa westwoodi Dalla Torre, 1904
  • Vespa vulgaris var. pseudogermanica Stolfa, 1932
  • Vespula vulgaris vetus Eck, 1999
  • Paravespula vulgaris (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskedarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskedarázs témájú médiaállományokat és Kecskedarázs témájú kategóriát.

A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

A Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, mely 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona Fabó András agárdi evangélikus lelkész ajándékaként.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő. A mérsékelt övi területeken található meg.

Megjelenése

[szerkesztés]

A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.

Életmódja

[szerkesztés]

A kecskedarázs a valódi társas rovarok – ilyen a darázs- és méhfajok egy része, illetve valamennyi hangya és termesz – közé tartozik. Társadalmi szerveződésük a rovarállam (azaz családközösség), amit általában egyetlen ivaros nőstény és utódai alakítanak ki.[2]

Fénykedvelő, a nyílt növénytársulásokat kedveli. Lárváit a zsákmányolt feldarabolt rovarokkal (például hernyó, légy, fátyolka stb.) táplálja, míg maga az imágó édes nedveket, rovarok, gyümölcsök és döghús levét, nektárt, mézharmatot fogyaszt.[3][2]

Egynemzedékes. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszak ősszel van.

Ezután a leendő királynő téli rejtekhelyére vonul. Tavasszal fészkeléshez alkalmas védett hely után néz (a német darázshoz hasonlóan gyakran házak környékén), mely előkészítése után hozzálát az építéshez. A több sorban egymás alatt sorakozó lépeket kívülről papír védőburok veszi körül és gyakran focilabdányi méretű is lehet. Általában a föld alá épít.[2]

Nyár derekán a királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vas Zoltán szerk. (Mocsáry Sándor 1902 és Móczár László 1967 gyűjteménytörténeti publikációi, illetve Móczár László, Papp Jenő, Zombori Lajos és Csősz Sándor személyes közlései alapján: A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2015. április 23.
  2. a b c Jókuthy Emese, Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye): Amazonok a szomszédban, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2016 november
  3. Jermy Tibor - Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 5. - A növényvédelmi állattan kézikönyve 5., Akadémiai Kiadó - 1994.
  4. a b c Képes darázshatározó. 5+1 ismertetőjegy, Magyar Természettudományi Múzeum Blog - 2019. május 8.

Források

[szerkesztés]
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Baranek, B., Kuba, K., Bauder, J. & Krenn, H. 2018. Mouthpart dimorphism in male and female wasps of Vespula vulgaris and Vespula germanica (Vespidae, Hymenoptera). Deutsche Entomologische Zeitschrift 65(1): 65–74. doi: 10.3897/dez.65.23593. Reference page.
  • Carpenter, J.M. 2009: Vespula rufosignata Eck, a synonym of Vespula vulgaris (Linnaeus) (Hymenoptera: Vespidae, Vespinae). Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa, (45): 292. Full article (PDF) on Academia.edu reference page
  • Carpenter, J.M.; Glare, T.R. 2010: Misidentification of Vespula alascensis as V. vulgaris in North America (Hymenoptera: Vespidae; Vespinae). American Museum novitates, (3690) doi: 10.1206/706.1 reference page