Kecskedarázs
Kecskedarázs | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Vespula vulgaris (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kecskedarázs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskedarázs témájú médiaállományokat és Kecskedarázs témájú kategóriát. |
A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.
A Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, mely 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona Fabó András agárdi evangélikus lelkész ajándékaként.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő. A mérsékelt övi területeken található meg.
Megjelenése
[szerkesztés]A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.
Életmódja
[szerkesztés]A kecskedarázs a valódi társas rovarok – ilyen a darázs- és méhfajok egy része, illetve valamennyi hangya és termesz – közé tartozik. Társadalmi szerveződésük a rovarállam (azaz családközösség), amit általában egyetlen ivaros nőstény és utódai alakítanak ki.[2]
Fénykedvelő, a nyílt növénytársulásokat kedveli. Lárváit a zsákmányolt feldarabolt rovarokkal (például hernyó, légy, fátyolka stb.) táplálja, míg maga az imágó édes nedveket, rovarok, gyümölcsök és döghús levét, nektárt, mézharmatot fogyaszt.[3][2]
Egynemzedékes. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzási időszak ősszel van.
Ezután a leendő királynő téli rejtekhelyére vonul. Tavasszal fészkeléshez alkalmas védett hely után néz (a német darázshoz hasonlóan gyakran házak környékén), mely előkészítése után hozzálát az építéshez. A több sorban egymás alatt sorakozó lépeket kívülről papír védőburok veszi körül és gyakran focilabdányi méretű is lehet. Általában a föld alá épít.[2]
Nyár derekán a királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.
Képek
[szerkesztés]-
az első hátlemez vízszintes részén széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú fekete mintázat van[4]
-
a potroh eleje, vagyis az első hátlemez hirtelen lecsapottan, meredeken csatlakozik a "torhoz"[4]
-
a fejpajzson sárga alapon egyetlen hosszanti, lefelé szélesedő fekete folt látható (a német darázsra jellemző három petty helyett)[4]
-
hím (♂) -
királynő fészeképítés közben
-
földalatti fészek bejárata
-
a többlépes fészek, ami egy mozgássérült elektromos kocsi ülése alá épült, ezért fehér porral ártalmatlanították a felnőtt darazsakat, a külső burok egy részét eltávolították
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vas Zoltán szerk. (Mocsáry Sándor 1902 és Móczár László 1967 gyűjteménytörténeti publikációi, illetve Móczár László, Papp Jenő, Zombori Lajos és Csősz Sándor személyes közlései alapján: A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2015. április 23.
- ↑ a b c Jókuthy Emese, Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye): Amazonok a szomszédban, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2016 november
- ↑ Jermy Tibor - Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 5. - A növényvédelmi állattan kézikönyve 5., Akadémiai Kiadó - 1994.
- ↑ a b c Képes darázshatározó. 5+1 ismertetőjegy, Magyar Természettudományi Múzeum Blog - 2019. május 8.
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Baranek, B., Kuba, K., Bauder, J. & Krenn, H. 2018. Mouthpart dimorphism in male and female wasps of Vespula vulgaris and Vespula germanica (Vespidae, Hymenoptera). Deutsche Entomologische Zeitschrift 65(1): 65–74. doi: 10.3897/dez.65.23593. Reference page.
- Carpenter, J.M. 2009: Vespula rufosignata Eck, a synonym of Vespula vulgaris (Linnaeus) (Hymenoptera: Vespidae, Vespinae). Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa, (45): 292. Full article (PDF) on Academia.edu reference page
- Carpenter, J.M.; Glare, T.R. 2010: Misidentification of Vespula alascensis as V. vulgaris in North America (Hymenoptera: Vespidae; Vespinae). American Museum novitates, (3690) doi: 10.1206/706.1 reference page