Mózes ötödik könyve
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Mózes ötödik könyve az Ószövetség egyik könyve, amelyet Második Törvénykönyvnek is neveznek, rendszerezi és alkalmazza mindazokat a törvényeket, amiket Mózes második, harmadik és negyedik könyve tartalmaz. Mindez a Kánaánba való letelepedés előtt vált fontossá, hogy Mózes még utoljára átadja Isten üzenetét.
Elnevezései
[szerkesztés]A protestáns kánonban Mózes ötödik könyve, a katolikusban Második Törvénykönyv (Deuteronomium), a héber elnevezés "debarim" (jelentése: a könyv kezdőszava, "szavak"). Hasonlatként az "Ószövetség szívének" is nevezik.
Szerzője és keletkezése
[szerkesztés]Mivel Mózes beszédeiből áll a könyv, neki tulajdonították. De tudni kell, hogy Mózes nem írhatta meg saját halálát. Ma már mindenki elismeri, hogy Jozija király idejében talált törvénykönyv lett a magva a Mózes ötödik könyvének. Azt a könyvet a jeruzsálemi templom javítási munkálatai közben találták (2Kir 22.8) Kr. e. 622ben. Így erre a könyvre úgy kell tekinteni, hogy folyamatosan bővült az idők során. Nagy valószínűséggel az ország északi részén keletkezett az Illés és Elizeus próféták utáni korszakban, legalábbis stílusa erre utal. A könyvre azonban nem korabeli hamisításként tekintenek a kutatók, hanem Mózes tekintélye mögött meghúzódó szerény szerzők, leviták műveként.
Szerkezete
[szerkesztés]
- I. Elbeszélő, majd buzdító jellegű bevezető értekezés
- II. Törvények, majd liturgikus rész
- III. Buzdító befejező rész
- IV. Mózes halálának körülményei
Tartalma
[szerkesztés]Időrendi
[szerkesztés]Kr. e. 1260 körül az izraeliták bevonultak Kánaánba. Mózes nem lép erre a földre, hanem még előtte búcsúbeszédet tart a népnek, átadja Isten üzenetét.
Teológiai
[szerkesztés]A Sinai szövetség megerősítése ez a könyv. Isten kiválasztotta a zsidó népet, és megajándékozta szövetségével. Mózes a törvények ismertetésével intelmekkel fordul a néphez, a várható következményeket a nép elé tárja az isteni engedelmesség vagy engedetlenség következményét, azaz az élet vagy halál választását. Az ország, Izrael birtoklása szorosan összefügg Jahve iránti odaadó hűséggel. Minden nemzedéknek rá kell szolgálnia a szövetség ajándékára, az országra, a mózesi törvények betartásával.
Mózes átkai, ha a nép nem tartja meg a törvényeket:
- Rendkívüli csapások, betegségek, az egyiptomi csapások megismétlődése, amíg ki nem pusztul a nép. Az Úr Egyiptomba viszi, ahol rabszolga lesz és senki sem veszi meg.
Mózes buzdításai, áldásai, ha hűségesen hallgat a nép az Úr szavára:
- Áldott a városban, határban
- Méhed gyümölcse, földed termése
- Áldott ha jössz, ha mész
- Legyőzi az Úr ellenségeidet
- A föld népei fölé emel
- Szent néppé tesz
- Az Úr fejjé tesz, nem farokká
Források
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Mózes V. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php
