A bölcsesség könyve
| A bölcsesség könyve | |
 | |
| XII. századi kódex.-ben a bölcsessség könyvének eleje | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A bölcsesség könyve témájú médiaállományokat. |
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.[1]
A szerzője
[szerkesztés]A szerző egyszer sem nevezi meg Salamon zsidó királyt, de alakját pontosan leírja. Egyes szám első személyben ír, mint a király. A szerző görög nyelven beszélő, hitéhez és népéhez hű zsidó. Ez a szerző az Ószövetséget görög nyelven olvasta.
Keletkezése
[szerkesztés]A mű görög nyelven íródott. Szófordulatai a görög retorikai alakzatok, filozófiai és erkölcstan szókincséből kölcsönzött szófordulatok eleve kizárják, hogy a munka arámi vagy héber fordítás lenne. Kutatók a keletkezését az i. e. 1. századra datálják[2]
A könyv tartalma
[szerkesztés]Három részből áll:
- A bölcsesség útja ellentétes az istentelenekével.
- a bölcsesség mibenléte, a bölcsesség eredete és megszerzésének módja.
- a bölcsesség tettei a történelemben.
Bölcsességek
[szerkesztés]- Kerüljétek hát a hasztalan zúgolódást, óvjátok nyelveteket a rágalmazástól, mert a titkos beszéd sem marad büntetlen, s a száj, amely hazudik, megöli a lelket.
Teológia
[szerkesztés]A könyvet nem mindegyik keresztény egyház tartja a Biblia részének.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szócikk részben vagy egészében a Bibliában található: Bevezetés a Bölcsesség könyvéhez fejezet segítségével készült, Szent István Társulat 2007.
- ↑ Jennifer Mary Dines. The Septuagint. A&C Black, 46. o. (2004. június 8.). ISBN 978-0-567-08464-4 „usually assigned to the late-first century BCE”
