Sirák fia könyve
| Sirák fia könyve | |
 | |
| Jörg Breu: Jézus Sirák, a Geheimes Ehrenbuch der Fugger című mű illusztrációja | |
| Szerző | Ben Sira |
| Műfaj | wisdom literature |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sirák fia könyve témájú médiaállományokat. | |
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek is nevezik.[1] [2] Bár hosszú időn át csak a görög nyelvű eredetik voltak ismertek, később bebizonyosodott, hogy Sirák fiának könyvét eredetileg héberül írhatták. 1896-ban a kairói zsinagóga egyik tárolójában, ahol elhasznált tekercseket tartottak, felfedezték a könyv öt kézzel másolt töredékét a 11.-12. századból. Ennél régebbi szövegrészek kerültek elő Kumránból 1946-ban. 1964-ben a Masszáda erődben találtak egy hiányos tekercset Sirák fiának könyvéből, ami az erődben magukat elsáncolt zelótáké lehetett. Ezekből a töredékekből a könyv mintegy kétharmadát rekonstruálták.
A szerző
[szerkesztés]Sirák így nevezi magát, a görög nyelven írt szövegben: "Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája, Jeruzsálemből". A könyv eredetileg héber nyelven keletkezett, a szerző unokája fordította görögre
Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.
A könyv nevei
[szerkesztés]A könyv a zsidó hagyományban Ben Szira néven ismert. A latin nyelven beszélő keresztény egyházakban az Ecclesiasticus (Egyházi könyv) nevet adták. Modern szóhasználatban Ben Szirának, vagy a görög Szirák után Sziracidának nevezik.
A könyv tartalma
[szerkesztés]- Előszó, bemutatkozás.[3]
Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja
Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.
- Tanítás főként a családról és házasságról
- Tanítás a társadalmi életről
Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.
- Hálaadás Istennek, a bölcsesség keresése[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az ószövetségi kánon keletkezése és az apokrifek
- ↑ Deuterokanonikus bibliai könyvek. Kálvin Kiadó (1999)
- ↑ Jézusnak, Sirák fiának könyve, szentiras.hu
- ↑ A szócikk részben vagy egészében a Bibliában található: Bevezetés Sirák Fia könyvéhez fejezet segítségével készült, Szent István Társulat 2007.
Források
[szerkesztés]- Sirák fia könyve, lexikon.katolikus.hu
- A IESUS Sirah konyue Magyar Nyeluen, RMK I 26. Helthai Gaspar es Gyorgy Hoffgreff, Colosvarba, 1551
