Héberek evangéliuma
| Héberek evangéliuma | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | 2. század ? |
| Nyelv | arám–szír |
| Témakör | Jézus tettei |
| Műfaj | evangélium |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | pl. Héberek szerint evangélium (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-X, 284–293. o. |
A Héberek evangéliuma, Héberek szerinti evangélium, vagy a Zsidók evangéliuma (ógörögül: τὸ καθ' Ἑβραίους εὐαγγέλιον) egy újszövetségi apokrif irat. Nevét arról kapta, hogy valószínűleg zsidókból lett korai keresztények között volt elterjedt olvasmány.
Keletkezése, tartalma
[szerkesztés]Keletkezési idejét a 2. századra teszik, nyelve arám–szír dialektus. A művet már Hégészipposz és Antiochiai Szent Ignác is ismerte. A későbbi időkben Alexandriai Szent Kelemen, Órigenész, Kaiszareiai Euszebiosz, Jeruzsálemi Szent Cirill, Sztikometriai Niképhorosz, Szidei Fülöp, Theodorétosz emlékezik meg az írásról. Szent Jeromos szerint (Epifanio, pan XXIX 7.7) a művet a bereai zsidó-keresztények olvasták. Evangéliumukat Máté evangélistáig és Hierapoliszi Szent Papiasz Logionjára vezették vissza.[1]
A mű valójában egy ortodox tanításokat nyújtó evangélium és az azt követő gnosztikus szinezetű írás. Lehetséges, hogy Máté targumáról van itt szó.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Magyar nyelvű fordítás
[szerkesztés]A mű két magyar nyelvű is fordítással rendelkezik:
- Héberek szerint evangélium (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-X, 284–293. o.
- A nazoreusok evangéliuma (ford. Rugási Gyula) IN: Hubai Péter (szerk.): Jézus rejtett szavai, Holnap Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-345-025-X, 87–99. o.
Források
[szerkesztés]- Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)
