Ugrás a tartalomhoz

Liu Hszie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liu Hszie
Élete
Születettkb. 465.
Csencsiang (a mai Santung tartomány, Kína)
Elhunytkb. 522.
Ting-lin-kolostor (a mai Sanhszi tartomány, Kína)
Nemzetiségkínai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)irodalomelmélet, esztétika
Fontosabb műveiAz irodalom szíve és faragott sárkányai


Liu Hszie (hagyományos kínai: 劉勰; egyszerűsített kínai: 刘勰; pinjin hangsúlyjelekkel: Liú Xié, magyar népszerű: Liu Hszie; más néven: Jen-ho 彦和) (kb. 465 – kb. 522) kínai író, tudós, buddhista az 5. század idején. Az első kínai esztétika mű, Az irodalom szíve és faragott sárkányai (Ven-hszin tiao-lung 文心雕龍 / 文心雕龙) című mű szerzője.

Élete

[szerkesztés]

Liu Hszie életrajza a Liang su 梁書 / 梁书 50. fejezetében olvasható, azonban életének jó néhány adata ezzel együtt is bizonytalan vagy pontatlan.[m 1] Az életrajza szerint a Tungkuan-beli 东莞 / 東莞 Csüből 莒 származott.[m 2] Korán árvaságra jutott, s hiába szeretett volna tanulni, családja nem engedhette meg magának a fiú iskoláztatását. Jobb híján rábízták egy buddhista papra, bizonyos Szeng-jura 僧祐 (445–518), akinél tíz éven keresztül élt. Ezalatt az idő alatt megismerkedett a buddhista szútrákkal és vitairatokkal, amelyek másolása, osztályozása és elrendezése is az ő feladata volt. Az életrajz szerint a Ting-lin 定林 kolostor (sze 寺) szútragyűjteményét ő hozta létre.[1]
A Liang-házbeli 梁 Vu 武 császár (ur. 502-549) trónra lépését követő időkben karrierje ívelni kezdett: udvari címet kapott. Több magasabb rangú hivatal betöltése után, 507-ben vagy 508-ban végül Tajmo elöljárója lett. 511-től 516-ig, vagy 517-ig Nankang 南康 herceg, Hsziao Csi 蕭紀 (508 – 553) titkáraként tevékenykedett, majd a trónörökösi palotában töltött be hasonló titkári hivatalt. Az irodalombarát trónörökös, Csao-ming 昭明, más néven: Hsziao Tung 蕭統 (501–531) és Liu Hszie között mély szellemi barátság alakult ki. A trónörökös kora legnagyobb, mintegy harmincezer kötetet tartalmazó könyvtárát gyűjtötte össze.[2]
Később császári parancsot kapott, hogy egy Huj-csen nevű buddhista pappal együtt újra szerkessze a szútrákat a Ting-lin kolostorban. Amikor végzett a feladatával, kérelmezte, hogy felhagyva udvari szolgálatával, buddhista szerzetesként élhessen tovább. A császár hozzájárult ehhez, Liu Hszie pedig letette a szerzetesi fogadalmát, a nevét Huj-tira 慧地 változtatta, de alig egy hónap múlva meghalt.[3]

Munkássága

[szerkesztés]

Liu Hszie írói munkássága akkor vette kezdetét, amikor Szeng-ju (445-518) buddhista szerzetes felügyelete mellett, a Ting-lin-kolostorban nevelkedett és tevékenykedett, feltehetően 483 és 493 között. Ekkor ugyanis nem csak, a buddhista iratok rendezését végezte, de abba saját írásai is bekerültek. A Hung-min csi 弘明集 című első nagy kínai buddhista vitairat-gyűjtemény 8. fejezetében található Mie-huo lun 滅惑論 / 灭惑论 című apologetikus művecske szerzőjeként Liu Hszie van feltüntetve.[4]
Életrajza szerint több jelentős beadványt fogalmazott meg, és kora elismert emléktábla-felirat (pej-csi) szerzője volt, előszeretettel kérték fel, hogy a főváros kolostorai és pagodái számára ő készítse el a híres szerzetesek emléktábláinak feliratait.[5]
Fő műve azonban Az irodalom szíve és faragott sárkányai (Ven-hszin tiao-lung 文心雕龍 / 文心雕龙), amely a kínai irodalomesztétika klasszikus fő műve.[6] Műve máig érvényes módon foglalja össze, amit a régi kínaiak a művészet forrásáról, a költészet kifejező eszközeiről, a hangzás törvényeiről, és általában az írásművészetről tartottak.[7]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Tőkei Ferenc szerint kb. 465-ben született és 522-ben hunyt el. Ezt azonban nem semmilyen forrással nem támasztja alá. A kínai irodalomtörténeti munkák születése dátumaként a 464-es, vagy 465-ös esztendőt szokták megjelölni, halának dátumaként pedig legtöbbször az 520-as, 522-es vagy 539-es dátum bukkan fel.
  2. A mai Santung tartományban található Zsicsao 日照 város Csü, 莒 járása.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Tőkei 1967 76. o.
  2. Tőkei 1967 77. o.
  3. Tőkei 1967 78. o.
  4. Tőkei 1967 263. o.
  5. Tőkei 1967 77. o.
  6. Tőkei-Miklós 1960 78. o.
  7. Tőkei 1984 356. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]