Licsakivi temető
| Licsakivi temető | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Település | Lviv |
| Létrejötte | 1786 |
| Korábbi nevei | Lützenhofer Friedhof |
| Híres halottak | A Licsakivi temetőben eltemetett személyek |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 400 000 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Licsakivi temető
Pozíció Lviv térképén
| |
 é. sz. 49° 49′ 57″, k. h. 24° 03′ 22″49.832500°N 24.056111°EKoordináták: é. sz. 49° 49′ 57″, k. h. 24° 03′ 22″49.832500°N 24.056111°E | |
| Licsakivi temető weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Licsakivi temető témájú médiaállományokat. | |
A Licsakivi temető (ukránul: Личаківський цвинтар, lengyelül: Cmentarz Łyczakowski, németül: Lützenhofer Friedhof) a legrégebbi temető Lvivben. Nevét a keleti városrészről, a Licsakivi kerületről kapta. Festői dombok között fekszik, sétányai mentén gondosan ápolt öreg fák állnak. Számos lengyel és ukrán művész, tudós és politikus nyugszik itt, ahogy a művészi értékű, különféle stílusú obeliszkek, aediculák, sírkápolnák, szobrok és egyéb síremlékek száma is jelentős.
Története
[szerkesztés]A mai nekropolisz helyén már a 16. században létezett egy olyan nyughely, ahová pestiseket temettek. Más elhunytakat egészen II. József idejéig a városok határain belül, a templomok mellett hantoltak el. Lengyelország három felosztása után Lviv osztrák uralom alá került. Egy 1783-ban kibocsátott osztrák császári pátens a városi temetők felszámolását és új, városokon kívüli temetők létrehozását rendelte el. Később Lviv valamennyi kerületének saját temetője lett, bár időközben néhányat felszámoltak közülük.
A temetőt 1786-ban nyitották meg, így ez ma az egyik legrégebbi temető Európában. (A varsói Powązki temető 1790-ben, a vilniusi Rasos temető 1801-ben, a krakkói Rakowicki temető és a párizsi Père-Lachaise temető 1803-ban nyitott.) A temetőt a város keresztény felekezetei használták, a római katolikus keresztények mellett a keleti katolikus egyházak, a protestánsok és az ortodoxok, illetve az értelmiség, a középosztály és az elit. A város másik nagy temetőjébe, a Janowski temetőbe a munkásosztály temetkezett.
A második világháború után a lengyel népesség jó részét deportálták Lvivből. Mivel a sírok családi látogatását és gondozását akadályozták, ezért számos közülük tönkrement vagy felszámolás alá került. Az utóbbi években azonban ismét lehetőség nyílt a sírok ápolására, és a családok, valamint a lengyel hatóságok több történelmi jelentőségű sírkövet felújítottak.
A Licsakivi temető napjainkban múzeumi státusszal rendelkezik. Új temetésre csak a temető kezelőjének külön engedélyével van lehetőség.
Leírás
[szerkesztés]A sírkert területe 40 hektár, 86 parcelláját számos út és sétány köti össze. Jelenlegi arculatát 1855-ben nyerte el előbb Karol Bauer, majd Tytus Tchórzewski tervei alapján. Mintegy 300 000 elhunyt nyugszik a sírokban. A jelentősebb síremlékek száma 2000, a sírkápolnáké 23, a szobroké és domborműveké pedig 500.
A nevezetes személyek sírjai a főút mellett találhatók, ami elliptikus alakban fut körbe a temetőben. A legrégebbi sírkövek a 18. századból valók. A megmaradt néhány klasszicista és empire stílusú alkotás osztrák mesterek – Anton, Jan és Leopold Schimser, valamint Hartmann Witwer – munkája. Az újabb síremlékeket Tomasz Dykas, Abel Marie Périer, Leonard Marconi, Julian Zachariewicz, Parys Filippi, Cyprian Godebski, Tadeusz Barącz, B. Victor, St. R. Lewandowski, St. K. Ostrowski, Julian Markowski és mások készítették.
Híres elhunytak
[szerkesztés]- Ivan Franko író, költő
- Stefan Banach matematikus
- August Bielowski író
- Ilku Marion József ukrajnai magyar festő, grafikus
- Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka opera-énekesnő
- Franciszek Niżałowski hadbíró
- Franciszek Jan Smolka politikus
- Gabriela Zapolska írónő
- Miroszlav Szkorik zeneszerző[1]
Lásd még: A Licsakivi temetőben eltemetett személyek (kategórialap)Galéria
[szerkesztés]-
Gabriela Zapolska színész- és írónő sírja -
Stefan Banach matematikus síremléke -
A magyar származású Gyurkovich család sírja -
A kozák Niżałowski család sírboltja -
-
A Józef Baczewski likőrgyáros építette Baczewski-sírkápolna -
Az ukrán SS emlékműve
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ У Львові поховали композитора Мирослава Скорика. www.ukrinform.ua (2020. június 5.) (Hozzáférés: 2023. március 20.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cmentarz Łyczakowski we Lwowie című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.