Ugrás a tartalomhoz

Szörényi Éva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lersch Elvira szócikkből átirányítva)
Szörényi Éva
SzületettSchwáb Elvira
1917. május 26.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt2009. december 1. (92 évesen)[4][1][2]
Studio City[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaÖrményi István
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek19352008

A Wikimédia Commons tartalmaz Szörényi Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Pupu Tera: Szörényi Éva, Kati: Somogyi Erzsi, Kisjankó Bori: Eőry Kató

Szörényi Éva, született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest, 1917. május 26.Los Angeles, 2009. december 1.[5]) Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Anyai nagyapja, Lers Vilmos nemzetközi jogi író, államtitkár volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Schwáb Károly banktisztviselő és szepesbélai báró Lers Hortenzia gyermekeként született. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház tagja lett (ösztöndíjasként már korábban is játszott ott). Még abban az évben alakította élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében, amely Csiky Gergely művéből készült. (A nagymamát Csathóné Aczél Ilona, Mártát – az unokáját – Szörényi Éva alakította. Örkényi Báró Toronyi L. Imre, Ernő pedig Perényi László volt.) A film nagy sikert aratott, és további hasonlóak követték az ő főszereplésével: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938), Fűszer és csemege (1940), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Madách – Egy ember tragédiája (1944). A Nemzeti Színház tagja maradt 1956-ig.

1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, majd Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel külföldre (Ausztriába) távozott, 1957-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Haláláig ott élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándornak, a híres magyar írónak, valamint több 1956-os emigráns írónak-költőnek, például Tollas Tibornak is.

Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek a nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. A Magyar Rádió több emlékezetes előadást rögzített a közreműködésével. Csaknem 30 filmben is játszott.

Több mint 50 évig a magyar nyelv és kultúra erősítésének meghatározó személyisége volt Amerikában. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban az amerikai megemlékezések főszervezője és fővédnöke volt. 2006. október 29-én a Fehér Házban részt vett azon a zártkörű díszvacsorán, amelyen George W. Bush elnök részvételével levetítették a Szabadság, szerelem című, 1956-ról szóló filmet.

90. születésnapján a Duna Televízió ünnepi műsorral köszöntötte. 2007. május 26-án az 1997-ben készült „Egy lány elindul… – Szörényi Éva portré” című portréfilmet tűzte műsorra (Cselényi László, a Duna TV elnöke készítette), másnap a Fűszer és csemege című filmje volt látható, majd a Szüts Mara házassága, a Beáta és az ördög, az Igen vagy nem, a Régi keringő, a Tavaszi szonáta, a Jelmezbál, majd utolsóként A Tanítónő került műsorra.

2007. október 23-ára Szörényi Éva meghívta Arnold Schwarzeneggert a Los Angeles-i Mindszenty térre, az emlékünnepségre. A kormányzó elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, de üzenetben köszöntötte Szörényi Évát, és méltatta az ötvenhatos forradalmat: „Csodálatos dolog látni, hogy évtizedekkel később, a világ másik felén még mindig megemlékezünk azoknak a férfiaknak és nőknek a bátorságáról és áldozatáról, akik e küzdelemben a szabadságért felkeltek. (…) Én is osztom az Ön csodálatát és nagyrabecsülését azok iránt, akik részt vettek Magyarország történelmi szabadságharcában.” Megemlékezett Szörényi Éváról is: „folyamatos és egyedülálló tevékenységet végez e fontos esemény emlékének a világtörténelemben való megőrzése érdekében”.

A Mindszenty Társaság döntése értelmében a Mindszenty-emlékérmet 2008-ban Kühár Ede bencés szerzetes mellett, ő kapta. Soós Viktor Attila, a társaság elnöke a díj átadásakor, 2008. március 29-én Esztergomban így indokolta az elismerést: „Szörényi Éva (…) a tengerentúlon számos előadásával öregbítette Mindszenty József hírnevét”.

2008 tavaszán ünnepelték 75 éves színészi jubileumát. Az ünnepi előadást „Színészdal” címmel a hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották. A művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Wass Albert verseit adta elő. Több más jeles művész is fellépett az ünnepi előadáson, köztük Vizin Viktória operaénekesnő és a művésznő egyik fia is. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi levélben köszöntötte, melyben így fogalmazott: Szörényi Éva életútja „kultúrtörténetünk részévé vált”. Bokor Balázs főkonzul így méltatta: „Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richárd Lady Annája és oly sok színházi-, filmszerep megformálója, az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét.”

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]
Szörényi Éva családfája[6][7][8]
Szörényi Éva
született Schwáb Elvira
1921-től b. Lers Elvira
(Budapest, 1917. máj. 26.–
Los Angeles, 2009. dec. 1.)
színésznő
Apja:
Schwáb Károly[9]
(Budapest, 1890, okt. 9.–
?)
banktisztviselő
Apai nagyapja:
Schwáb Antal
(Morvaország, 1846. jún. 3.–
?)
vendéglős
Apai nagyapai dédapja:
Schwáb János
Apai nagyapai dédanyja:
Schlegl Cecília
Apai nagyanyja:
Tyúkos Janka[10]

(Pest, 1854. febr. 3.–
Budapest, 1899. okt. 19.)

Apai nagyanyai dédapja:
Tyúkos József
Apai nagyanyai dédanyja:
Mandl Johanna
Anyja:
szepesbélai b. Lers Hortenzia
(Budapest, 1896. okt. 3.–
?)
Anyai nagyapja:
b. Lers Vilmos
(Buda, 1869. máj. 4.–
Budapest, 1923. márc. 3.)
politikus
Anyai nagyapai dédapja:
Lers Jakab Pál
(Szepesbéla, 1818. jan. 28.–
Budapest, 1894. jún. 5.)
főmérnök
Anyai nagyapai dédanyja:
Herqui Mária
(Buda, 1843. aug. 15.–
Budapest, 1913)
Anyai nagyanyja:
szörényi Reischl Elvira
1884-től Szörényi Elvira
(Szentendre, 1870. okt. 13.–
Budapest, 1948. jan. 6.)
Anyai nagyanyai dédapja:
szörényi Reischl Károly
1884-től Szörényi Károly
(Buda, 1842. márc. 20.–
Budapest, 1908. jan. 15.)
királyi műszaki tanácsos, róm. kat.
Anyai nagyanyai dédanyja:
Schäffer Mária[11]

(Szentendre, 1844 –
Budapest, 1925. november 26.)

Lers Vilmos 1921-ben örökbe fogadta nővére, Lers Hortenzia és Schwáb Károly gyermekeit.

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. a b Freebase-adatdump. Google
  4. http://www.hirado.hu/Hirek/2009/12/02/06/Elhunyt_Szorenyi_Eva.aspx
  5. Elhunyt Szörényi Éva. [2010. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  6. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993., 172–173. o. ISBN 963-8178-00-0
  7. Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 485. o. ISBN 963-547-414-8  
  8. OSZK gyászjelentések
  9. Schwáb Károly és Lers Hortenzia házasságkötése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 875/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  10. Tyúkos Janka halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1842/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  11. Reisch Károlyné halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2435/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  12. Archivált másolat. [2014. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  13. Színészdal. museum.hu. (Hozzáférés: 2017. május 25.)

Források

[szerkesztés]