Faust (Goethe)

Faust
Az 1808-as kiadás címlapja
Szerző	Johann Wolfgang von Goethe
Eredeti cím	Faust
Ország	Németország
Nyelv	német
Műfaj	lírai dráma
Előző	Urfaust Faust. A fragment
Kiadás
Kiadó	Cotta’sche Verlagsbuchhandlung, Tübingen
Kiadás dátuma	1832
Magyar kiadó	Engel Mandello és Walzel
Magyar kiadás dátuma	1860
Fordító	Nagy István (1860), Dóczy Lajos (1873), Váradi Antal (1887), Szabó Mihály (1888), Kozma Andor (1924), Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán (1941) (ős-faust), Sárközi György (1947), Tordai Ferenc (1951), Kálnoky László (1956) (második rész), Franyó Zoltán (1958), Márton László (1994)
Média típusa	könyv
Oldalak száma	308 (1860)
ISBN	9786155603174 (2015)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Faust témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johann Wolfgang Goethe

A Faust Johann Wolfgang von Goethe 1832-ben megjelent posztumusz műve.

Goethe a Faust-témával már 1774 táján kezdett foglalkozni. Ekkor készült el az ős-Faust, amely még csak a későbbi első rész néhány jelenetét tartalmazta, 1790-ben pedig a Töredék. 1797-ben a költő folytatta a félbehagyott művet. 1808-ban megjelent az első rész, a másodikhoz a szerző csak 1824-ben kezdett hozzá, amit röviddel halála előtt fejezett be. A teljes alkotás nyomtatásban 1832-ben látott napvilágot.

Magyar nyelvre először Nagy István fordította le 1860-ban, továbbá Dóczy Lajos (1873), Váradi Antal (1887), Szabó Mihály (1888), Kozma Andor (1924), Jékely Zoltán (1941) (ős-faust), Sárközi György (1947) , Tordai Ferenc (1951), Kálnoky László (1956) (második rész), Franyó Zoltán (1958), Ős-Faust, Jékely Zoltán, Faust 1, rész Jékely Zoltán; Faust 2. rész Csorba Győző (A három mű egy kötetben, 1959), Faust 2. rész Csorba Győző (1961) Márton László (1994)

Fausti filozófia

Faust és Mefisztó

A Faust-könyvek a világdrámák sorába tartoznak; gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel a világirodalom legnagyobb alkotásai közé tartoznak. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?

Eredete

Művei témáját egy XVI. századi német népkönyvből merítette Goethe. Hőse egy középkori tudós, Faust doktor. A Faust bonyolult jelképrendszerében különböző elemek formálódnak egységes egésszé. Mint Dante Isteni színjátékában és a barokk eposzokban, itt is a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései vegyülnek az antik mitológiával. Az európai művelődés e két alappillére mellett szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is.

Története

Rembrandt Faust ábrázolása (1650-52)

A goethei életmű fő alkotása a Faust. Alkotója szinte egész életén át dolgozott rajta. A téma, a megismerésre, tudásra szomjazó emberi vágy drámája nem nála jelenik meg először. Vándorútja hosszú: kezdve a Faust Népkönyvön, amely ennek a motívumnak első írásos változata, Christopher Marlowe drámáján át a 18. századi Friedrich Müller, valamint Klinger Faust-alakjáig. Ezekkel egy időben már készült Goethe művének első változata, az úgynevezett ős-Faust. Ezt követte 1808-ban a végleges mű első német kiadása.

Leírása

A dráma alapgondolata közismert: Faust egyezséget köt az ördöggel, Mefisztóval, hogy miközben az minden óhaját teljesíti, halála után átengedi neki a lelkét, ha akad az életében egyetlen olyan pillanat, amikor valóban boldognak érzi magát. Az első rész líraibb, szubjektívebb: az elvont tudásból való kiábrándulás, a mágia sikertelen kutatása, s a tragikus szerelem Goethe személyes élménye. A fausti megismerésvágy a kor szellemének hatása, amelyben a francia forradalom előtti években feltörő polgárság mindentudásra való törekvése fejeződik ki.

Az első rész vezérmotívuma, a Margit-tragédia, az elcsábított és gyilkossá lett lány története, az elavult társadalmi rend, a merev előítéletek és a képmutató erkölcs elleni vád. Itt Faust még az úgynevezett "kisvilágban" bolyong, tévedései, csalódásai személyes, emberi jellegűek. A második – kevésbé ismert és olvasott rész – a "nagyvilágba" viszi főhősét.

Faust a közéletben keresi cselekvése értelmét, s bár csalatkozik, végül az alkotó mégis megváltja, küzdelmét jutalmazva feloldozza a hőst, jelképezve, hogy a küzdő ember nem bukhat el.

A Faust első részének műfaji sajátosságai:

• 3 "helyszín": ég, föld, pokol
• csodás elemeket tartalmaz
• 3 felvonásból áll
• választékos a szóhasználata
• az Égi Prológusban lejátszódó Úr-Ördög közötti párbeszéd nem mindennapos

Bemutatók

A mű első magyarországi bemutatója a Nemzeti Színházban volt 1887. április 1-jén, Faust: Nagy Imre: Mefisztó: Gyenes László: Margit: P. Márkus Emilia: Márta: Vízváryné szereplésével.

Megjelenési formák

Goethe számos könyvet írt Faust főszereplésével:

• Johann Wolfgang Goethe: Ős-Faust (Urfaust) (1775)
• Johann Wolfgang Goethe: Faust; töredék (1790)
• Johann Wolfgang Goethe: Faust; I. rész (1808) [1]
• Johann Wolfgang Goethe: Faust; II. rész (1832)

Magyarul

1919-ig

• Faust; ford. Nagy István; Engel-Mandello-Walzel, Pest, 1860
• Gounod Károly: Faust. Opera; szöveg Göthe után Barbier Gyula, Michel Carré, ford. Ormai Ferenc; Emich Ny., Pest, 1863
• Faust. Göthe tragédiája; ford. Dóczy Lajos; Ráth, Pest, 1873 (A magyar nemzet családi könyvtára)
• Faust; ford. Komáromy Andor; Aigner, Bp., 1887
• Faust. A tragoedia második része; ford. Váradi Antal; Hornyánszky, Bp., 1887
• Faust; ford. Szabó Mihály; Franklin, Bp., 1888
• Faust; ford. Palágyi Lajos; Toldi Könyvkereskedés, Bp., 1909

1919–1944

• Faust. Tragédia 1-2. rész; ford. Kozma Andor; Pantheon, Bp., 1924
• Faust. Goethe tragédiája; ford. Hódsághy Béla; Corvin Ny., Baja, 1935
• Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, előszó Koszó János; Jakab, Kolozsvár, 1942

1945–1989

• Faust 1.; ford. Sárközi György; Hungária, Bp., 1947
• Faust. 2. rész; ford. Kálnoky László, bev. Halász Előd, jegyz. Bodi László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
• Faust; zene Charles Gounod, szövegkönyv Goethe után Jules Barbier, Michel Carré, ford. Lányi Viktor; Zeneműkiadó, Bp., 1957 (Operaszövegkönyvek)
• Faust. Első rész és Ős-Faust; ford. Franyó Zoltán / Az híres neves varázsló és garaboncás D. Faustus János históriája; ford. Király György; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1958
• Faust. 1-2. rész / Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, Csorba Győző, utószó Turóczi-Trostler József, jegyz. Walkó György; Magyar Helikon, Bp., 1959 (Helikon klasszikusok)
• Faust. 1-2. rész / Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, Kálnoky László, bev. Walkó György; Európa, Bp., 1964 (A világirodalom klasszikusai)

1990–

• Faust. A tragédia első része. Teljes, gondozott szöveg; ford. Márton László, szerk., sajtó alá rend., jegyz. Kocziszky Éva; Ikon, Bp., 1994 (Matúra Klasszikusok)
• Faust; ford. Báthori Csaba; Új Mandátum, Bp., 1998
• Faust. A tragédia első és második része / História doktor Johann Faustról / Az "ős-Faust"; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2015

Források

• Johann Wolfgang von Goethe: Faust Magyar Elektronikus Könyvtár
• Johann Wolfgang von Goethe: Faust (erettsegi.com)
• A dráma adatlapja a Moly oldalán

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Faust (Goethe) témájú médiaállományokat.

• Faust – A tragédia második része (ford. Csorba Győző) Digitális Irodalmi Akadémia
• Hessky Orsolya: Irodalmi illusztráció a XIX. században. A Faust magyar illusztrátorai; L'Harmattan, Bp., 2020 (Határesetek)