Lappangási idő
A lappangási idő a kórokozók által élőlényekben előidézett fertőzés és a betegség tüneteinek a megjelenése közötti időszak. A kórokozók a kültakarón/bőrön, a nyálkahártyákon, a nemi szerveken vagy a légzőszerveken keresztül jutnak a szervezetbe, ahol a termelt toxinok, azaz mérgek kórfolyamatot indítanak meg, és általános betegségi tüneteket okoznak. A szakaszt inkubációs időnek is nevezik.
Ennek az időnek a hossza az egyes fertőző betegségekre jellemzően más és más: 1-2 órától több hónapig vagy akár évig is terjedhet. A lappangási idő alatt a szervezetbe jutó kórokozók elszaporodnak, és megindul a szervezet immunrendszerének a védekezése is. Ha ez elégtelen, megjelennek az első betegségi tünetek. Vannak olyan betegségek, amelyek a lappangási idő alatt már fertőznek, illetve előfordul, hogy egy tünetmentes hordozó fertőz.
Példák:
- a poliovírus az emésztőszerv nyirokszöveteiben szaporodik. Egy-két hét múlva láz és végtagfájdalom jelentkezik, további néhány nap múlva pedig már a specifikus, bénulásos tünetek jönnek;
- veszettség esetén a lappangási idő a harapás helyétől függ: minél tovább tart a vírus útja a központi idegrendszerig, annál hosszabb;
- a helyi fertőzések lappangási ideje rendszerint rövid.
Fertőző betegségek
[szerkesztés]Az alábbi táblázat a leggyakoribb fertőző betegségek lappangási idejét (a teljesség igénye nélkül) tekinti át. A lappangási idő sok körülménytől függ, ezek közül az egyik az életkor, ami felnőtteknél a leghosszabb.
A betegség neve | Kórokozó | Lappangási idő |
Adenovírus betegségek, Nátha (koriza) | Adenovirus, Rhino vírus | 1/2–2 nap |
Agyhártyagyulladás | Coxsackie-vírus, ECHO vírusok | 2-9 nap, átlag 4 nap[2] |
Agyvelőgyulladás (vírusos) | Több vírustörzs | 7–21 nap |
Amöbiázis | Entamoeba histolytica egysejtű | 1–7 nap |
Bakteriális vérhas | Shigella baktériumok | 2–7 nap |
Bárányhimlő | Varicela vírus | 14–21 nap |
Cellulitis | Pasteurella multocida baktérium | 0–1 nap |
COVID–19 | SARS-CoV-2 vírus | becslések szerint 2-14 nap[3] maximum 27 nap |
Dengue-láz | dengue-vírus | 3-14 nap, többnyire 4-7 nap[4] |
Diftéria | Corynebacterium diphteriae bacilus | 1-10 nap, többnyire 2-5 nap[5] |
Ebola | ebola-vírusok | 1–42 nap |
Egyiptomi szemgyulladás (Trachoma) | Trachoma vírus | 7–14 nap |
Fekete himlő | Poxvirus variolae vírus | 7–17 nap |
Felnőttkori T-sejtes leukémia | legalább 60 év | |
Giardiázis | Giardia duodenalis egysejtű | 3–21 nap |
Gümőkór (tuberkulózis, tbc) | Mycobacterium tuberculosis baktérium | 14–70 nap[6] |
Hastífusz | Salmonella typhi baktérium | 7-21 nap |
Herpesz vírusos betegségek | Herpes simplex, 2-es típusú herpeszvírus | ? |
HIV | HIV vírus | 1–2 nap |
Influenza | A, B, C típusú influenza vírusok | 1–2,[7] néha 4 nap[8] |
Járványos gyermekbénulás (polio) | Többféle Poliomierilitisz-vírus | nap,[9] többnyire 7-14 nap |
Kolera | Vibrio cholerae baktérium | 0,5-4,5 nap[10] |
Kankó (tripper, gonorrhea) | Neisseria gonorrhoeae coccus baktérium | 2–5 nap |
Kanyaró (morbilli) | Kanyaró vírus | 14–15 nap |
Kuru (nevető halál) | prion | 10,3–13,2 év |
Lepkehimlő (pillangóvírus, ötödik betegség) | eritrovírus | 4–21 nap |
Lepra | Mycobacterium leprae baktérium | 0,5–5 év, akár 20 év is[11] |
Lépfene | Bacillus anthracis baktérium | néhány óra–több hét |
Májgyulladás (vírusos) | Hepatitis A, B, C, ... | 14–35 nap[12][13][14] |
Malaria quartana (malária, váltóláz) | Plasmodium malariae egysejtű | 16–50 nap |
Malaria tertiana (malária, váltóláz) | Plasmodium ovale, Plasmodium vivax egysejtűek | 12–18 nap |
Malaria tropica (malária, váltóláz) | Plasmodium falciparum egysejtű | 7–30 nap |
Marburgi láz | Marburg-vírus | 3–9 nap[15] |
Megfázás (meghűlés, nátha) | 200-nál is több különböző vírus | 1–3 nap |
MERS | MERS-koronavírus | 2–14 nap |
Mononukleózis (csókbetegség) | Epstein-Barr-vírus (EBV) | 28–42 nap |
Mumpsz (járványos fültőmirigy lob) | Mumpsz vírus | 14–21 nap |
Norovírus | Norovírus | 1–2 nap |
Bubópestis (dögvész) | Yersinia pestis baktérium | 1–7 nap[16] |
Tüdőpestis (dögvész) | Yersinia pestis baktérium | 1-3 nap[16] |
Rocky Mountain kiütéses láz | Rickettsia rickettsii baktérium | 2–14 nap |
Roseola | Herpeszvírusok | 5–15 nap |
Rózsahimlő (rubeola) | Rubeola vírus | 14–21 nap |
SARS | SARS koronavírus | 1–10 nap |
Skarlát (vörheny) | Streptococcus pyogenes baktérium | 2–4 nap |
Száj- és körömfájás (afta-, stomatitisz epizooika | Száj- és körömfájás vírusa | 2–8 nap |
Szamárköhögés | Bordetella pertussis baktérium | 10–14 nap[17] |
Szalmonellózis | Szalmonella baktériumok | 12–24 óra |
Szifilisz | Treponema pallidum ssp. pallidum baktérium | 10–90 nap[18] |
Tetanusz | Clostridium tetani baktérium | 3–21 nap[19] |
Tífusz | Rickettsia prowazeki baktérium | 10–14 nap |
Veszettség (lisza) | liszavírus | 13–20 nap, de lehet több hónap is |
Vírusos tüdőgyulladás | Influenza, v. egyéb plazmavírus | 21–42 nap |
Visszatérő láz | Borrelia baktériumok | 1–14 nap |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Inkubationszeit című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Incubation period című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Járványtan I.: Alapfogalmak. semmelweis.hu. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Meningitis (brit angol nyelven)
- ↑ A koronavírus tünetei és kezelése, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Gubler (1998). „Dengue and dengue hemorrhagic fever”. Clinical Microbiology Reviews 11 (3), 480–496. o. PMID 9665979. PMC 88892.[halott link]
- ↑ Diphtheria Epidemiology and Prevention of Vaccine-Preventable Diseases [archivált változat], 12, Public Health Foundation, 215–230. o. (2012. május 1.). ISBN 9780983263135
- ↑ Ministery Of Health New Zealand: Tuberculosis (angol nyelven). Ministery Of Health New Zealand, 2018. január 21. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Influenza (Seasonal) (brit angol nyelven)
- ↑ Seasonal Influenza (Flu), Centers for Disease Control and Prevention, cdc.gov. Accessed 2018-01-20.
- ↑ RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Poliomyelitis
- ↑ Andrew S. Azman, Kara E. Rudolph, Derek A.T. Cummings, Justin Lessler. The incubation period of cholera: A systematic review
- ↑ Leprosy (brit angol nyelven)
- ↑ Hepatitis A (brit angol nyelven)
- ↑ Hepatitis B
- ↑ Hepatitis C (brit angol nyelven)
- ↑ WHO | Marburg haemorrhagic fever – fact sheet
- ↑ a b Plague (brit angol nyelven)
- ↑ RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Keuchhusten (Pertussis)
- ↑ STD Facts – Syphilis (Detailed) (amerikai angol nyelven), 2017. szeptember 27.
- ↑ RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Tetanus
Források
[szerkesztés]- Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó 1974. ISBN 963 240 7059
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |