Ladomér (település)
| Ladomér (Ladomirov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Miroslav Kacarabčin |
| Irányítószám | 067 71 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 267 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Terület | 15,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″48.927778°N 22.297222°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″48.927778°N 22.297222°E | |
| Ladomér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ladomér (szlovákul: Ladomirov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 19 km-re délkeletre, a Luh-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1567-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LADOMÉR. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. ny. Kolonicza, n. k. Mihajlóhoz is 1/2 órányira. Hegyes, kavitsos, sovány agyagos földgye két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomér, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 8 r., 430 g. kath., 14 zsidó lak. Görög paroch. templom. 692 hold szántóföld. Erdő. F. u. Vladár.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ladomér, ruthén kisközség 83 házzal és 450 lakossal, kik mindannyian görög katholikusok. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-től a Vladár család volt a földesura, míg most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma a mult század elején épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 471, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 376 lakosából 321 szlovák és 45 ruszin volt.
2011-ben 313 lakosából 206 szlovák és 61 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu görögkatolikus fatemplomáról nevezetes.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész.
- 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
[szerkesztés]A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
|  | |
