Kukló
| Kukló (Kuklov) | |
 | |
| A Szent István-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1394 |
| Polgármester | Iveta Holková |
| Irányítószám | 908 78 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 789 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 18,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 26″, k. h. 17° 04′ 00″48.640556°N 17.066667°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 26″, k. h. 17° 04′ 00″48.640556°N 17.066667°E | |
| Kukló weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kukló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kukló (szlovákul Kuklov, németül Kuchelhof / Kuglhof) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 25 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1388-ban abban az oklevélben említik először, melyben Luxemburgi Zsigmond az éleskői uradalmat – melyhez Kukló is tartozott – hívének, Stíbor vajdának adja. Régi temploma a 14. században már állt. Később a saskői váruradalom tartozéka volt. 1720-ban malma és 39 adózó polgára létezett, mely közül 20 nemes. 1828-ban 238 házában 1704 lakos élt.
Vályi András szerint „KUKLO. Kugelhof. Tót falu Posony Várm. Földes Ura a’ F. Király, G. Batthyáni, és B. Jeszenák Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik sík helyen, három fordúlóra van osztva határja, ’s terem rozsot, árpát, kendert, van réttye, erdeje, bora, búzája nints."[2]
Fényes Elek szerint „Kukló, (Kugelhof), Pozson m. falu, a Miava bal partján, Nyitra vmegye szélén 1521 kath., 149 zsidó lak., kath. paroch. templommal, vizimalommal. Szántóföldjei sikon feküsznek s jól miveltetnek; sok kender, rozs; nemesitett juhtenyésztés; kétszer kaszálható rétek, derék erdő. F. u. a cs. kir. fam. s a sasvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. Sz.-János.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1285, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 762 lakosából 735 szlovák volt.
2011-ben 797 lakosából 744 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén, a régi gótikus templom felhasználásával épült klasszicista stílusban.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1738-ban Papánek György (szk. Juraj Papánek) szlovák történész, a szlovák történelem első összefoglalója.
- Itt született 1743-ban Papánek János piarista áldozópap és tanár.
- Itt született 1891-ben Ján Pöstényi katolikus pap, pápai kamarás, újságíró, a Szent Adalbert Egylet titkára.
- Itt szolgált Ján Pavelka (1807-1878) római katolikus plébános.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Szenicei járás települései | ||
|---|---|---|
Szenice (Senica) | ||
|  | |