Kreol nyelvek listája

A kreol nyelvek többsége pidzsinekből keletkezett, amelyek rendszerint két nyelv között alakultak ki, esetleg egyéb nyelvekből való elemekkel is.^[1] Sokkal kevesebbeknek szabir típusú nyelv az alapja, amely több nyelv elemeinek keveredésével jött létre, esetleg az egyik fontosabb hozzájárulásával.^[2]^[3]

Kreol nyelvek (dőlt betűkkel a saját nevük):

pidzsin alapúak:

európai szupersztrátumúak:

újlatin szupersztrátumúak:

francia szupersztrátumúak:

portugál szupersztrátumúak:

bissau-guineai^[7]
egyenlítői-guineai (fa d'ambu)^[4]
gambiai^[4]
indiai (goai)^[7]
kínai (makaói)^[7]
malajziai és szingapúri (papia kristang)^[7]
São Tomé és Príncipe-i:

angolar^[7]
forro^[7]

spanyol szupersztrátumúak:

arubai, bonaire-i és curaçaói (papiamento) – portugálnak is tekintett^[13]
Fülöp-szigeteki:

chabacano, chavacano vagy zamboangueño^[14]
caviteño^[7]
davaueño^[7]

kolumbiai (palenquero)^[15]

olasz szupersztrátumú: eritreai^[16]

germán szupersztrátumúak:

angol szupersztrátumúak:

Kimberley régióbeli és északi területi (kriol)^[18]
York-félszigeti és a Torres-szorosban levő szigeteki^[18]

Bahama-szigeteki^[4]
barbadosi (bajan)^[6]
belizei (bileez kriol)^[19]
Brit Virgin-szigetek-i^[4]
Costa Rica-i (mekatelyu)^[4]
dél-karolinai és partjai mentén található szigeteki (gullah)^[20]
egyenlítői-guineai^[17]
gambiai (aku)^[17]
ghánai^[19]
grenadai^[4]
guyanai^[10]
hawaii^[21]
jamaicai (patois)^[11]
kameruni^[4]
kolumbiai:^[4]

angol-jamaicai
San Andrés-szigeti

libériai (kreyol)^[17]
montszerrati^[4]
nigériai^[22]
nicaraguai és hondurasi (Mískito Creole English)^[4]
Norfolk-szigeti (norfuk)^[17]
Pápua Új-Guinea-i (tok pisin)^[23]
Pitcairn-szigeteki (pitkern)^[17]
Saint Kitts és Nevis-i^[4]
Saint Vincent-i^[4]
Sierra Leone-i (krio)^[24]
suriname-i:

boni vagy aluku^[17]
matuwari^[17]
(n)djuka^[17]
saramaccan^[11]
sranan^[11]

Trinidad és Tobagó-i^[17]
vanuatui (bislama)^[25]

német szupersztrátumú: Pápua Új-Guinea-i unserdeutsch (kihalófélben)^[26]
holland szupersztrátumúak:^[4]

Amerikai Egyesült Államokbeli:

Albany Dutch (kihalt)
Jersey Dutch (kihalt)

indonéziai:

petjoh vagy pecok (ismeretlen számú beszélők)
javindo (ismeretlen számú beszélők)

guyanai:

berbice (kihalt)
skepi (kihalt)

Virgin-szigeteki negerhollands (kihalt)

nem európai szupersztrátumúak:

arab szupersztrátumú: kenyai és ugandai nubi^[27]
maláj szupersztrátumúak (Indonéziában):

motu szupersztrátumú: Pápua Új-Guineai hiri motu^[29]

szabir alapú kreol nyelvek:

afro-szeminol – szeminol indiánok és afrikaiak közötti meszticek nyelve az Amerikai Egyesült Államokban (Oklahomában és Texasban), valamint Mexikóban, amerikai indián nyelvek és afrikai nyelvek közötti szabir^[30]
fanagalo – dél-afrikai bantu nyelvek közötti, főleg zulu^[31]
kituba – kongói demokratikus köztársaságbeli bantu nyelvek közötti, főleg kikongo^[32]
michif – kanadai és Egyesült Államok-beli amerikai indián nyelvek közötti, francia elemekkel^[33]
sango – közép-afrikai, a ngbandi nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közötti, francia elemekkel^[34]
yanito vagy llanito – gibraltári, angol és spanyol közötti, portugál, olasz, arab, máltai és héber elemekkel^[35]

Jegyzetek

↑ Crystal 2008, 369. o.
↑ Dubois 2002, 415. o.
↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s Leclerc 2015
↑ A Virtual Dominica honlap Kweyol Language oldala
↑ ^a ^b ^c CELW 2009, 865. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ Sala 1989, 84. o.
↑ CELW 2009, 859. o.
↑ CELW 2009, 1127. o.
↑ ^a ^b CELW 2009, 861. o.
↑ ^a ^b ^c ^d CELW 2009, 858. o.
↑ CELW 2009, 182. o.
↑ CELW 2009, 835. o.
↑ CELW 2009, 197. o.
↑ CELW 2009, 828. o.
↑ CELW 2009, 548. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 65. o.
↑ ^a ^b CELW 2009, 91. o.
↑ ^a ^b CELW 2009, 867. o.
↑ CELW 2009, 469. o.
↑ CELW 2009, 481. o.
↑ CELW 2009, 862. o.
↑ CELW 2009, 1076. o.
↑ CELW 2009, 617. o.
↑ CELW 2009, 161. o.
↑ CELW 2009, 444. o.
↑ Ethnologue, Nubi oldal.
↑ ^a ^b ^c CELW 2009, 678. o.
↑ CELW 2009 501.
↑ CELW 2009, 470. o.
↑ CELW 2009, 249. o.
↑ Jarceva 1990, Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek) szócikk.
↑ CELW 2009, 709. o.
↑ CELW 2009 917. o.
↑ CELW 2009, 1202. o.

Források

Bidu-Vrănceanu 1997: Bidu-Vrănceanu, Angela et al.: Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok), Bukarest: Editura științifică, 1997, ISBN 973-440229-3 (románul), ( Hozzáférés: 2019. november 7.)
CELW 2009: Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.): Concise Encyclopedia of Languages of the World (A világ nyelveinek kis enciklopédiája), Oxford: Elsevier, 2009, ISBN 978-0-08-087774-7, (angolul)
Crystal 2008: Crystal, David: A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (angolul), (Hozzáférés: 2019. november 7.)
Dubois 2002: Dubois, Jean et al.: Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár), Párizs: Larousse-Bordas/VUEF, 2002, (franciául), (Hozzáférés: 2023. június 3.)
Ethnonogue: Eberhard, David M. – Gary F. Simons – Charles D. Fennig (szerk.): Ethnologue: Languages of the World (Ethnologue. A világ nyelvei), 22. kiadás, Dallas (Texas): SIL International, 2019, (on-line elérés:Ethnologue: Languages of the World), (angolul), (Hozzáférés: 2019. november 7.)
Jarceva 1990: Jarceva, V. N. (szerk.): Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek), (Лингвистический энциклопедический словарь Nyelvészeti enciklopédiai szótár), Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia, 1990, (oroszul), (Hozzáférés: 2019. november 7.)
Leclerc 2015: Leclerc, Jacques: Créole – kréol – kréyol – kreyòl, (franciául), (Legutóbbi változat: 2015. december 17.)
Leclerc 2019: Leclerc, Jacques: L’aménagement linguistique dans le monde (A világ nyelvi berendezése). Québec: Laval Egyetem, 2019, (franciául), (Hozzáférés: 2019. november 7.)
Sala 1989: Sala, Marius (szerk.): Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája), Bukarest: Editura Științifică – Enciclopedică, 1989, ISBN 973-29-0043-1, (románul)
Sala – Vintilă-Rădulescu 1981: Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana: Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia), Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică, 1981, (románul)

Kapcsolódó szócikkek

Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Crystal 2008, 369. o.

[2] Dubois 2002, 415. o.

[3] Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.

[leclerc-4] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s Leclerc 2015

[5] A Virtual Dominica honlap Kweyol Language oldala

[celw_865-6] CELW 2009, 865. o.

[sala_85-7] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ Sala 1989, 84. o.

[8] CELW 2009, 859. o.

[9] CELW 2009, 1127. o.

[celw_861-10] CELW 2009, 861. o.

[celw_858-11] CELW 2009, 858. o.

[12] CELW 2009, 182. o.

[13] CELW 2009, 835. o.

[14] CELW 2009, 197. o.

[15] CELW 2009, 828. o.

[16] CELW 2009, 548. o.

[sala_65-17] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 65. o.

[celw_91-18] CELW 2009, 91. o.

[celw_867-19] CELW 2009, 867. o.

[20] CELW 2009, 469. o.

[21] CELW 2009, 481. o.

[22] CELW 2009, 862. o.

[23] CELW 2009, 1076. o.

[24] CELW 2009, 617. o.

[25] CELW 2009, 161. o.

[26] CELW 2009, 444. o.

[27] Ethnologue, Nubi oldal.

[celw_678-28] CELW 2009, 678. o.

[29] CELW 2009 501.

[30] CELW 2009, 470. o.

[31] CELW 2009, 249. o.

[32] Jarceva 1990, Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek) szócikk.

[33] CELW 2009, 709. o.

[34] CELW 2009 917. o.

[35] CELW 2009, 1202. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

[34]

[35]