Jánoshegy (település)

	Jánoshegy (Kremnické Bane)
	Jánoshegy temploma
	; Jánoshegy zászlaja
	; Jánoshegy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Garamszentkereszti
Rang	község
Első írásos említés	1361
Polgármester	Juraj Vozár
Irányítószám	966 35
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZH
	Népesség
Teljes népesség	255 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	754 m
Terület	7,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″48.736111°N 18.906667°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″48.736111°N 18.906667°E
	Jánoshegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshegy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Jánoshegy (egyértelműsítő lap).

Jánoshegy (szlovákul: Kremnické Bane, németül: Johannesberg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Színesércbányászati központ (arany, ezüst).

Fekvése

Körmöcbányától 3 km-re, északra fekszik.

Története

A falut a 12. és 13. században a környékre betelepült németek alapították a Körmöcbányai kamarához tartozó területen. Írott forrásban 1361-ben „Villa Johannis" néven említik először. Első bírója egy Johann nevű német telepes volt. A telepesek 1429-ben megváltották a községet a kamarától és adómentességet kaptak. Becslések szerint 1450-ben 125-en lakták. A 16. században lakói reformátusok lettek. A templom 1529 és 1673 között az új hit híveié volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERG. Nem nagy falu Bars Vármegyében, fekszik Körmöcz mellett magas helyen, földgye sovány, lakosai a’ Körmöczi bányákban laknak nagyobbára, és ott dolgoznak, ’s a’ közönséges adótól szabadok."^[2]

1828-ban 80 házában 769 lakos élt. 1849-ben területén véres csata dúlt a magyar honvédsereg és a cári csapatok között. Lakói bányászattal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Berg, vagy Perk, német falu, Bars vgyében, Körmöcz határjában: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határa igen sovány; legelője hasznos; bányákat mivel. F. u. Körmöcz városa."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánoshegy, a körmöczbányai hegyekben fekvő német kisközség, 730 róm. kath. vallású lakossal. Szintén régi német telepes község, mely mint anyaegyház már 1100 körül említtetik. Ősi egyháza is a XIII. század elején épült, mert ebben a században már szerepel Keresztelő Szent Jánosnak szentelt egyháza. Azelőtt folyvást Perk, Perg, de leggyakrabban Berg néven találjuk említve. Földesura az esztergomi káptalan volt, később pedig a kincstár, melynek itt most is nagy erdőbirtoka van. Bányászata is már nagyon régi, talán egykorú Körmöczbánya városéval. Határában van az Anna-akna, mely még üzemben van, továbbá a Mátyás- és a Rudolf-aknák, melyek már rég üzemen kívül vannak helyezve és ama kor uralkodói után neveztettek el, melyben megnyittattak. E község lakosai, különösen az asszonyok, már a XVIII. században híres csipkeverők voltak. Ezt a körülményt Körmöczbánya város felhasználva, itt egy csipkeverő tanműhelyt létesített, melyet később azután a kormány vett át. E község határában 1849-ben a magyarok és a császáriak között véres ütközet volt. A községnek van postája és vasúti állomása, távirója pedig Körmöczbánya."^[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945 után német lakosait erőszakkal kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek.

Népessége

1910-ben 787 lakosából 698 német, 55 magyar, 34 szlovák anyanyelvű volt.

1930-ban 854 lakosából 775 német, 71 csehszlovák, 6 magyar és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 849 római katolikus, 1 evangélikus és 4 egyéb vallású volt.

1970-ben 366 lakosából 298 szlovák és 10 magyar volt.

2001-ben 250 lakosából 221 szlovák volt.

2011-ben 263 lakosából 221 szlovák volt.

2021-ben 255 lakosából 239 (+2) szlovák, (+3) cigány, 8 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi eredetű. A 15. században gótikus stílusban átépítették és bővítették. A 16. században kora reneszánsz stílusú tabernákulumot építettek hozzá. Főoltára 1714-ben rokokó stílusban készült. 15. századi keresztelőmedencéje van. A templomot 1764. július 27-én József (a későbbi II. József) és öccse, Lipót főherceg (a későbbi II. Lipót császár) is meglátogatták.
Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája 1726-ban épült barokk stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban építették át.
A községben még látható néhány a 18. században épített bányászházakból.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
↑ ma7.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 4.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Garamszentkereszti járás m v sz A Garamszentkereszti járás települései
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne)