Ugrás a tartalomhoz

Kossuth-nóta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kossuth-nóta
A Kossuth-nóta kottája
A Kossuth-nóta kottája
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajmoll
A kotta hangnemeÉ moll
HangterjedelemV–♭3 ♭3–7 4–7 V–4 ♯VII–♭6 ♯VII–♭6
KadenciaV (♭3) 5 4 4
Szótagszám8 8 8 8 8 5
ElőadásmódTempo giusto
Előadási tempó92
A gyűjtés adatai
GyűjtőVolly István
A gyűjtés helyeTura
(Vár)megyePest megye
Kiemelt források
Népdaltípus2529

A Kossuth-nóta, amelyet a Rákóczi-kor zenéjének egyik toborzó nótájából is eredeztetnek, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Több száz szövegváltozata és több dallama ismert.[1] Utolsó sora mára nemzeti szimbólummá vált. Hosszú ideig a magyar Kossuth Rádió szünetjele volt.[2] A magyar történelem során 1848 óta sokszor elénekelték és eléneklik ma is különböző eseményeken.[3] Különleges a Kossuth-nóta abból a szempontból, hogy dallamának és szövegének eredete eltérő. Kortársak és szakemberek sora Egressy Béni, Jókai Mór, Bányai Elemér, Bartha István, Csefkó Gyula, Lőrincze Lajos, Ortutay Gyula és sokan mások, máig nem tudták megnyugtatóan lezárni a nóta körül keletkezett kérdéseket.[4]

Feldolgozás:

Szerző Mire Mű
Szabolcsi Bence ének, zongora Pianoforte IV. 32. dal
Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 59. kotta

Története

[szerkesztés]

A nóta keletkezéséhez számos legenda fűződik, pontos dátumát azonban nem ismerjük. A legvalószínűbb 1848 szeptembere, amikor Kossuth Lajos alföldi toborzókörútján járt. Egyes vélemények szerint a dallam Balkányi Szabó Lajos nótaszerző szerzeménye, mások szerint Egressy Bénié, és Balkányi Szabó Lajos csak a szövegíró,[5] Hulényi Ferencé, ismét mások a Rákóczi-szabadságharc idejéből eredeztetik,[6] sőt olyan vélemény is van, hogy egy Napóleon-korabeli toborzódal átköltése.[7]

A Kossuth-nótát több más forradalmi dallal (pl. a Rákóczi- és a Klapka-indulóval) együtt a szabadságharc leverése után betiltották, titokban, vagy semmitmondó szövegekre azonban továbbra is énekelték.

1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el.

Szövege, kottája és dallama

[szerkesztés]
{ \time 2/4% Ütemmutató << \relative c' { \key e \minor \time 4/4 \tempo 4 = 90 \set Staff.midiInstrument = #"flute" \transposition c' % Kossuth Lajos azt üzente, g'8 fis4. e8 b4. g'4. fis8 e4 b \bar "||" % elfogyott a regimentje. b'4. d8 c4 b a8 g a4 g4 r \bar "||" \break % Ha még egyszer azt üzeni, b8 d4. c4 b c4. b8 a8 b4. \bar "||" % mindnyájunknak el kell menni. g4 fis e b e fis g a \bar "||" \break % Éljen a magyar szabadság b4. c8 b8 dis,4. e4. fis8 g4 a \bar "||" % éljen a haza! b4. c8 b dis,4. e2 r2 \bar "|." } \addlyrics { Kos -- suth La -- jos azt ü -- zen -- te, el -- fo -- gyott a re -- gi -- mënt -- je. Ha még ëgy -- szër azt ü -- ze -- ni, mind -- nyá -- junk -- nak el këll mën -- ni. Él -- jën a ma -- gyar sza -- bad -- ság, él -- jën a ha -- za! } >> }
Kossuth Lajos kalapban 1848-ban


Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

Kossuth Lajos íródeák,
Nem kell neki gyertyavilág,
Megírja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dallamok a történelemórákon Archiválva 2019. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, torizzotthon.hu
  2. ↑ A Kossuth Rádió szünetjele, youtube.com
  3. ↑ A Kossuth-nóta Archiválva 2019. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, 48asdalok.btk.mta.hu
  4. ↑ Magyar néprajzi lexikon Kossuth-nóta, arcanum.hu
  5. ↑ Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest: Zeneműkiadó. 1986. 106–107. o. ISBN 963 330 599 3  
  6. ↑ Kossuth Lajos azt üzente... (Lilium Aurum kiadó, Dunaszerdahely–Dunajská Streda, 2002. Szerk.: Liszka József. ISBN 80-8062-135-7)
  7. ↑ Ősz Gábor: A Kossuth nóta története Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (Debreceni InfoPortál).

Források

[szerkesztés]

Kotta, dallam

[szerkesztés]

Weblapok:

Népdalgyűjtemények:

  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 354. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Együtt menetelünk: 1848, 1919 és 1945 dalaiból. Összeállította Aczél Zsuzsa. Budapest: Zeneműkiadó.  
  • Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 200. kotta  
  • Népies dalok. Szerkesztette: Kerényi György. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1961. 47. o.  
  • A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 163. o.  

Tankönyvek:

  • Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 210. o. 565. kotta  

Feldolgozások:

  • Pianoforte IV. Összeállította Király Katalin. Szeged: Mozaik Kiadó. 2012. ISMN 979 0 9005277 4 5, 32. darab  
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: Nagy Daloskönyv. 1. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 2003. 104. o. gitárkísérettel  
  • Zengő csudaerdő: Kóruskönyv a huszadik századi magyar művekből. Vegyeskarok. Válogatás. Válogatták a KÓTA Művészeti Tanácsának tagjai. (hely nélkül): Atheneum Kiadó. 2000. 91. o.  
  • Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 59. kotta  

Felvételek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kossuth-nóta&oldid=26978884”