Ugrás a tartalomhoz

Balkányi Szabó Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balkányi Szabó Lajos
SzületettBalkányi Szabó Lajos
1823. április 5.
Mihálydi
Elhunyt1889. szeptember 24. (66 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaügyvéd, költő
SablonWikidataSegítség

Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5.Debrecen, 1889. szeptember 24.) magyar ügyvéd, költő.

Élete

[szerkesztés]

Nemesi szülőktől származott, akiknek Balkányban volt birtokuk. Debrecenben a református főiskolában jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották, és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult.

Népies elbeszélő költeményben énekelte meg, hogyan szerzi vissza Bojt vitéz Lehel vezér kürtjét a német császártól (Lehel kürtje). A Magyar ősmesékben a magyarok képzelt őstörténetét foglalta versekbe. Balkányi Szabó néhány dalát még ma is éneklik (Káka tövén költ a ruca, Kossuth Lajos azt üzente, bár mindkét mű eredete vitatott).

Munkái

[szerkesztés]
  • Lehel kürtje. Hős rege 12 énekben. Debrecen, 1850. (2. kiadása 1868-ban ugyanott, képekkel.)
  • Utazás a másvilágon. Költői elbeszélés tiz énekben. Debrecen, 1854. (2. kiadása 1868-ban ugyanott.) Online
  • Lajos pohara, anakreoni danák, három pohárban. Debrecen, 1861.
  • Kutasi Pista kulacsa. Néprege. Debrecen, 1871. (Először a Kalauzban jelent meg folytatásokban.[1])
  • Magyar ősmesék, mint hitregék a magyar nép ajkáról véve s a világtörténettel egyeztetve, öt kötet. Debrecen, 1860–1875.
  • Debrecen helynevei. 100 helynévnek története, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. Debrecen, 1868.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1858. július 3-31. Online

Források

[szerkesztés]