Selye János Gimnázium

Selye János Gimnázium
A Selye János Gimnázium épülete
Alapítva	1649
Névadó	Selye János
Hely	Szlovákia, Komárom
Típus	gimnázium
Elhelyezkedése
Selye János Gimnázium Pozíció Komárom térképén
é. sz. 47° 45′ 37″, k. h. 18° 07′ 28″47.760344444444, 18.124436111111
A Selye János Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selye János Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Selye János Gimnázium – négy, és nyolcosztályos gimnázium Komáromban, a szlovákiai magyar középfokú oktatás egyik legfontosabb intézménye. Az 1649-ben alapított jezsuita, később bencés gimnázium utódja. 1908-ban költözött a Király Püspök utca 5. száma alatt található kétemeletes épületbe. 1994-ben vette fel egykori híres diákjának, Selye János stresszkutatónak a nevét. A gimnáziumba az egész szlovákiai magyar nyelvterületről érkeznek diákok, kollégium is tartozik hozzá.

Története

A cserkészet emléktáblája a gimnázium falán

Az iskolát mint érseki katolikus gimnáziumot 1649-ben alapították a Komáromban 14 évvel korábban letelepedett jezsuiták. 1749-ben építették fel első gimnáziumépületüket a Szent András-templommal szemben, a mai Duna Menti Múzeum helyén. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után a pannonhalmi Benedek-rend kezébe került az iskola.

II. József a bencés rendet is feloszlatta és csak 1802-ben kapták vissza a gimnáziumot. A napóleoni háborúk alatt (ekkor a Nádor utcai épületet hadikórházként használták) és 1848-1849-ben is szünetelt a tanítás, majd 1850-ben az osztrák önkényuralom négyosztályos algimnáziummá fokozta le. Az 1848-as tűzvészben leégett Nádor utcai iskolaépületet 1861-re állították helyre. 1908-ban az iskola újra főgimnáziummá alakult és egyben a mai épületébe költözött. 1913-ban Karle Sándor alapította meg a gimnázium híres cserkészcsapatát, melyet később Bíró Lucián vezetett és 1945-ig működött. Az első világháború alatt (1914-1916 között) az épületben katonai kórház működött, de az oktatás a város más részein továbbra is folyt.

1924-ben az iskola 5 tanárát fosztották meg az állampolgárságtól. 1938-ban 16 osztályos gimnáziummá alakult át. 1945-ben államosították az iskolát és 5 éven keresztül csak szlovák nyelvű oktatás folyt az épületben.

A magyar középiskola az 1950/1951-es tanévben nyílt meg újra, majd 1970-től gimnáziumként folytatja tevékenységét. Egy ideig óvónőképző is működött itt. Az 1992/1993-as tanévtől a négyosztályos mellett nyolcosztályos évfolyamok is indulnak. A 2008/2009-es tanévben a négyosztályosok mellett hatosztályos évfolyam is indult.

Épülete

A bencés algimnázium főgimnáziummá emelésekor az egykor itt állt női kórház épületét választotta ki a város az új iskolaépület helyéül. Építését 1907 szeptemberében kezdték meg Herczeg Zsigmond építész tervei alapján és 1908. szeptember 8-án tartották ünnepélyes átadását. A gimnázium udvara közös a szlovák gimnáziuméval, az itt álló fabarakk 1938 előtt a vámhivatalnak adott otthont az akkori csehszlovák-magyar határon. Az épület előtt áll Király József püspöknek, az iskola jótevőjének a mellszobra. Az eredetileg 1914-ben felavatott szobrot (Istók János alkotását) 1947-ben eltávolították és csak 2001-ben került vissza eredeti helyére. Az anyát és gyermekét ábrázoló másik szobor Nagy János alkotása. A gimnázium falán négynyelvű emléktábla jelzi a komáromi cserkészcsapat megalapítását 1913. május 23-án. Az épület földszintjén 1994-ben leplezték le Selye János emléktábláját.

Neves tanárai

Az egykori bencés tanárok emléktáblája a Nádor utcában levő rendház falán

A bencések sírja a katolikus temetőben

A bencések sírja a katolikus temetőben

Andruskó Imre volt parlamenti képviselő Asbóth József (1953) újságíró, műsorvezető. Balás Teofil Ferenc (1795-1878) bencés szerzetes, gimnáziumigazgató. Baróti Szabó Dávid költő Bausz Teodorik (1870-1906) bencés tanár. Bekeő Benedek Lajos szerzetes, pap. Bertalanfi Pál jezsuita hitszónok, geográfus. Bíró Lucián Géza (1898-1990) cserkészvezető, tankönyvíró, szerkesztő, katolikus egyházi író. Bognár Cecil Pál (1883-1967) bencés szerzetes, pszichológus és egyetemi tanár. Borka Géza (1894-1977) költő, író, tanár, lapszerkesztő, színműíró. Bódiss Jusztin János (1863-1921) bencés egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Brogyányi Judit (1948-2006) műfordító, újságíró. Czuczor Gergely költő, nyelvész. Csillag Rupert Antal (1807-1862) bencés rendi tanár. Dobrovich Ágoston Ferenc (1897-1945) bencés tanár, igazgató. Fehér Damáz (1913-1998) tanár, plébános. Fenix Farkas Ignác (1784-1870) bencés szerzetes, pap, költő. Gáspár Tibor történész, legendás tanár, számos kimagasló díj és kitüntetés tulajdonosa. Gidró Bonifác bencés szerzetes, igazgató, tihanyi apát. Gosztonyi Nándor (1891-1950) tanár, jószágkormányzó. Grossinger János Keresztély (1728-1803) jezsuita pap, természettudós. Gyulai Rudolf (1848-1906) bencés történész, tudományszervező, a Jókai Egyesület elődjének alapítója és mozgatórúgója. Halbik Ciprián Gáspár (1840-1927) bencés szerzetes és tihanyi apát. Harmos Károly festőművész, illusztrátor 1910-től a gimnázium rajztanára volt. Hites Kristóf (1913-1999) igazgató. Horváth Bálint István (1799-1860) bencés-rendi pap és tanár, fordító.

Kamiss Hugó Ferenc (1823–1867) bencés gimnáziumi tanár. Karle Sándor a cserkészet egyik hazai meghonosítója. Katona István jezsuita történetíró. Kemenes Illés Ede (1885-1943) bencés szerzetes, középiskolai és főiskolai tanár, tankönyvíró. Keszegh István a gimnázium tanára. Kiss Péntek József (2008-2010 között) író, rendező, tanár. Kultsár István (1760-1828) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató. Magyary Szulpic Ferenc bencés pap, tanár. Molnár Titus János (1798-1857) rendházfőnök, igazgató, bencés tanár. Mórocz Emilián (1861-1930) gimnáziumi tanár, perjel, szentszéki tanácsos, zenész. Mózsi Ferenc (1924-2017) szlovákiai magyar irodalom- és zenepedagógus, zeneesztéta, pedagógiai szakíró. Németh Vilmos bencés igazgató, tanár. Oláhné Domonkos Ilona (1936–2021) matematika–fizika szakos tanár. Pataki Maurus Pál (1893-1965) bencés szerzetes. Pray György jezsuita történész. Révai Miklós nyelvész, későbbi egyetemi tanár. Romhányi Árpád (1894-1987) tanár, vegyészmérnök, igazgató, cserkész. Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés főgimnáziumi tanár, igazgató. Saly Ákos Sándor (1822-1862) áldozópap és tanár. Sárkány Miklós József (1802-1891) gimnáziumi tanár, szent Benedek-rendi bakonybéli apát.[forrás?] Szabó Endre fizikus, a gimnázium tanára. Szeder Fábián János (1784-1859) bencés pap és tanár. Szénássy Zoltán helytörténész, író. Szívós Donát Bálint (1898-1973) bencés szerzetes, egyházi író. Vagács Caesar János (1817-1878) bencés pap és gimnáziumi igazgató. Vaszary Kolos (1854-1856 között) bíboros-hercegprímás, az MTA tagja. Vértesi Leánder Péter (1846-1909) áldozópap és tanár. Zsilinszky Kázmér (1910-1985) bencés tanár, plébános.

Neves diákok

Adamovich Ádám (1827-1886) ügyvéd, 48-as tüzér főhadnagy. Andruskó Imre volt parlamenti képviselő. Angyal Béla (1958) néprajzi gyűjtő, szakíró, politikus. Asztalos Béla (1867-1928) Komárom vármegyei főjegyző, utolsó alispán. Ányos Pál költő. Beöthy Zsolt irodalomtörténész. Beszédes Lajos (1898-1984) magyar cserkészvezető, keramikus, főjegyző. Blaskovics József (1910-1990) műfordító, nyelvész, turkológus professzor. Boncsek László (1928-2013) tanár, sportoló, újságíró. Borbély Alexandra (1986) színésznő. Bödők Gergely (1983) történész. Burián László (1922-2014) katolikus pap. Cornides István (1920–1999) fizikus, egyetemi tanár. Csémy Lajos László (1923-2022) egyháztörténész, református lelkész, egyetemi tanár. Csémy Balázs (1985) színész. Csorba Géza ügyvéd, politikus. Fehér Ipoly Kálmán pannonhalmi főapát. Fehérváry Magda (1954) néprajzkutató. Feszty Árpád festőművész Ficza István (1983) színművész. Fritz Beke Éva (1958) egyháztörténész Galán Géza (Vavreczky) színész Geréb György (1923-1982) pszichológus, címzetes egyetemi tanár. Ghyczy Kálmán későbbi pénzügyminiszter. Gregorics Gábor (1830-1893) honvéd főhadnagy, városi levéltárnok. Habodász István (1992) magyar színész. Hász István (1884-1973) római katolikus pap, tábori püspök. Horváth Sebestyén Sándor (1981) magyar színész. Janisch Miklós (1922-2002) parazitológus, herpetológus. Jánossy Lajos (1903-1976) evangélikus lelkész, teológus. Kaszás Attila színész. Kállay Ödön (1879-1960) Szőny jegyzője és történetírója. Kecskés László (1913-1995) helytörténész, múzeumigazgató. Keszegh Béla tanár, polgármester Keszegh István (1950-2019) matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár. Király József pécsi püspök. Kocsis Aranka (1953) szerkesztő, néprajzkutató. Kollányi Ferenc (1863-1933) nagyváradi kanonok, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros. Kollányi Ödön (1874-1957) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő. Komáromi Ressl János (1924-1962) író. Koncsol László (1936) irodalomkritikus, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő, pedagógus. Konkoly Thege Miklós csillagász. Korpás Éva (1971) népdalénekes, előadóművész. Kultsár István író.

Lajos András (1981) színész. Lendvay Benő (1830–1900) orvosdoktor, megyei főorvos, orvosi szakíró. Ludassy Móric (1829-1885) újságíró. Mag Gyula (1932-2016) pedagógus, dunaszerdahelyi múzeumigazgató. Matuska Pál (1917-1985) tiszteletbeli kanonok, esperes, plébános. Maurovich-Horvat Pál (Maurovich Horvat Pál) (1978) orvos, kardiológus, egyetemi oktató. Méry Margit (1936) szlovákiai magyar néprajzkutató. Michac Gábor (1986) díszlet- és jelmeztervező. Milch Ármin (1873-1922) komáromi fakereskedő, gyáros, régészeti gyűjtő. Mokos Attila (1964) színművész, színházigazgató. Molnár Gusztáv (1986) színművész. Morovics Lajos (1951-2022) szlovákiai magyar újságíró. Ódor Lajos (1976) szlovákiai magyar közgazdász, pedagógus. Ordódy Pál politikus. Orosz Örs (1985) geográfus, szervező, politikus. Osztényi Leander (1911-1990) tanító, festőművész, porcelán-iparművész. Pleidell János (1915-2007) grafikus, festő. Jovan Rajić (1726-1801) görögkeleti szerb archimandrita. Rancsó Dezső (1966) magyar színész. Selye János stresszkutató 1925-ben itt érettségizett. Skriba Pál (1932-2004) szlovákiai magyar képzőművész, pedagógus. Somogyi Alajos (1816-1856) misszionárius, festő, író. Somogyi Szilveszter (1926–2006) orvos, Batthyány-Strattman-díjas (1944-ben érettségizett) Sörös Pongrác (1873–1919) történet- és életrajzíró, az MTA levelező tagja. Stollmann András (1932) zoológus, ornitológus. Szinnyei József irodalomtörténész, bibliográfus. Szóbel Géza (1905-1963) festő, grafikus. Szőcs Ferenc (1935-2022) szlovákiai magyar fizikus, tudományos kutató. Szurcsík Ádám (1994) színész. Szüllő Rezső (1912-1982) plébános. Takáts Sándor (1860-1932) történetíró. Tarics Péter (1966) előadóművész, újságíró, politológus, rendező, közíró. Teleki Tibor (1935-1990) szlovákiai magyar nyelvész, főiskolai oktató. Telekiné Nagy Ilona (1933-2010) egyetemi oktató, nyelvész. Tok Béla (1936-1993) tanár, helytörténész, muzeológus. Tóth Erzsébet Fanni (1985) társadalomkutató. Török Tamás (1976) nyelvész. Trugly Sándor (1952-2021) régész. Vájlok Sándor (1913-1991) kritikus, művelődéstörténész. Varga Sándor (1942) történész, levéltáros, politikus. Varsányi László (1921–1985) pedagógus, kultúrszervező. Vaskovics Lajos (1919-1997) csehszlovák nemzetgazdász, megyei hivatalnok, SzSzK pénzügyminiszter helyettes. Wojtowicz Richárd (1888-?) komáromi fényképész, nyilas vezető. Z. Németh István (1969) költő. Zs. Nagy Lajos (1935-2005) költő, újságíró.

További információk

• Németh Vilmos 1894: A komáromi kath. gymnásium története a Jézus-Társaság vezetése alatt. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Komáromi négy osztályú katholikus gymnásiumának értesítője az 1893/4. iskolai évről. Komárom, 3-87 (1776-1812)
• Mácza Mihály: Komárom – Történelmi séták a városban
• Gáspár Tibor 1999: Háromszázötven éves a komáromi gimnázium. Irodalmi Szemle 1999/11-12.
• A gimnázium honlapja
• A gimnázium története (cikk a Honismeretben)