Wojtowicz Richárd
| Wojtowicz Richárd | |
| Született | 1888 Komárom |
| Elhunyt | nem ismert |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | fotográfus |
 | |
| Wojtowicz Richárd aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wojtowicz Richárd (Komárom, 1888[1] - ?) csehszlovákiai magyar, komáromi fényképész, nyilas vezető.
Élete
[szerkesztés]Apja Wojtowicz Simon (1843-1925) főfegyvermester, örökbefogadott testvérei Fogt Károly és Marton Sándorné Fogt Anna voltak.[2]
1897-1902 között a komáromi bencéseknél tanult. Előbb Bécsben volt műterme, majd 1910 októberében Komáromban nyitott műtermet.[3] Állítólag részt vett az első világháborúban. 1919 őszén a műtermét a Megye utca 9-ből a Klapka tér 7. alatti ház udvarába helyezte át.[4] 1926-tól a magyar bizalmi szolgálatnak adatokat szolgáltatott. 1927 novemberétől bevezettette az áramot is. Gútán is létesített fiókműtermet. Fényképezőgépeket is árusított.
1934-ben a komáromi cserkészcsapat 20. évfordulójának zászlószentelésén is részt vett, a zászlóba szöget verők közt is jelen volt.[5]
Fiát ifj. Wojtowicz Richárdot (1914) 1936-ban a csehszlovák hatóságok kémkedés vádjával 9 évi börtönbe zárták,[6] melyből 1938 októberében az amnesztia-rendelet folytán szabadult. Ellene is vádat emeltek, de bizonyítékok hiányában felmentették. Megfigyelés alatt volt, s a katonaságnak megtiltották, hogy a műtermét látogassák.[7] Fia önállósult és az Egyesült Magyar Párt tagja volt.[8]
Megyei nyilasvezér, fia pedig a helyettese lett. A nyilas vezetők fényképeit is készítette. A nyilas hatalomátvétel után Komárom-, Nyitra-, Pozsony-, Esztergom és Bars-Hont vármegyék kinevezett megbízottja lett.[9] Az ő felelősségük, hogy az áthaladó addig visszatartott zsidó transzportokon felül Alapy Gáspár korábbi polgármester is koncentrációs táborban fejezte be életét.[10] Elfogták Szurovy Tibor betegpénztári tisztviselőt, Csukás István városi főjegyzőt és Nagy Nándor (1881-1953) főispánt is.[11] A második világháború végén Wojtowiczék Venezuelába menekültek.
Elismerései
[szerkesztés]- 1941 Nemzetvédelmi Kereszt[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapesti Közlöny 75/226, 27. (1941. október 5.)
- ↑ Komáromi Lapok 46/157, 10 (1925 december 31.); M. Kir. Igazságügyi Minisztérium 1885. január 23-án kelt 57045/1884. sz. megerősítése az örökbefogadásról; Komáromi Lapok 55/18, 8 (1934. március 3.)
- ↑ Fűrészné Molnár Anikó 1989: A Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum fényképtára. Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3, 127.; Fűrészné Molnár Anikó 1994: Komárom-Esztergom megye neves fotográfusai - A Tatabányai Múzeum fotógyűjteménye. In: Somorjai József (szerk.): Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 58, 60, 62, 191; Fűrészné Molnár Anikó 2000: Tatabánya elődtelepüléseinek fotográfusai - A Tatabányai Múzeum fotógyűjteménye. Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7, 437.
- ↑ Komáromi Lapok 1919. október 2.
- ↑ 1934 A Komárnoi (Komáromi) Szent Benedek-rendi Kath. Gimnázium Értesítője az 1933-34. iskolaévről. Komárom, 16.
- ↑ Vadász 1997, 52; Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939. Komárom, 88.
- ↑ 1940 Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, 545.
- ↑ 1939 A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 242.
- ↑ Más források szerint a fia lett Komárom megye főispánja. Vö. KL 1944. október 2.
- ↑ Vadász Ferenc 1985: A KZ-táborok előszobája - Emlékek a Csillagerődről. Kritika 14/11, 27.
- ↑ Novák Tamás: Egy elfeledett tragédia emlékművéhez. deltakn.sk; Kulcsár Sz. Zsuzsanna 2005: A nemesócsai kúria gazdája, Nagy Nándor. Révkomárom; emlekhelyek.csemadok.sk; Utak a náci lágerbirodalomba II. ujszo.com
- ↑ Budapesti Közlöny 75/226, 27. (1941. október 5.)
Források
[szerkesztés]- Mácza Mihály 2018: Komáromi anziksz. Komárom, 251-253.
- Mácza Mihály 2015: Válogatott tanulmányok. Komárom, 209.
- Atelier 2000/3.
- Vadász Ferenc 1997: A polgármester halála. Ezredvég 7/10, 52-54.
- Mácza Mihály – Pusztai Ágota – Fűrészné Molnár Anikó 1988: Fotográfusok Komáromban, Tatán, Tatabányán. Tatabánya, 6-7, 12.
- V. Román Marian 1981: Így őrzi az emlékezet... Dolgozók Lapja 34/283, 4 (1981. december 3.)
- V. Román Marian 1981: Mi szúrt szemet? Dolgozók Lapja 34/282, 3 (1981. december 2.)
