Vaskovics Lajos
Vaskovics Lajos | |
Született | 1919. augusztus 6. Nemespann |
Elhunyt | 1997. április 13.(77 évesen) Pozsony |
Foglalkozása | pénzügyminiszter-helyettes |
Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1939–1943) |
Kitüntetései | Munka Érdemrend |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vaskovics Lajos (szlovákul Ľudovít Vaškovič; Nemespann, 1919. augusztus 6. – Pozsony, 1997. április 13.) nemzetgazdász, megyei hivatalnok, pénzügyminiszter-helyettes.
Élete
[szerkesztés]Szülei Vaskovics Pál (1896) és Júlia (1895), testvérei Erzsébet (1921) és Róza (1923) voltak.[1]
Iskoláit Nemespannon, Nagycétényben, majd Komáromban, a bencés gimnáziumban végezte.[2] 1939–1943 között a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult Budapesten. 1940–1941-ben a Magyar Nemzeti Bank, 1942–1943 között a Magyar Általános Hitelbank munkatársa. 1943 októberétől 1946 áprilisáig a magyar hadsereg tartalékosaként szolgált. Egy ideig amerikai hadifogságban volt.
1946-ban doktorált,[3] majd visszatért Csehszlovákiába. A Tatra Bank pozsonyi részlegén helyezkedett el. 1948-ban belépett a Kommunista Pártba. A Tatra Bank 1950-ben beolvadt a Csehszlovák Állami Bankba, melyben különböző vezetői funkciókat látott el. 1954–1959 között a pozsonyi Pénzügyi Bizottság megbízottjának helyettese. 1959–1960-ban a bank szlovákiai (Národná banka Slovenska) területi vezetője volt.[4] 1960–1969 között a Nyugat-szlovákiai Megyei Nemzeti Bizottság elnökhelyettese és a Megyei Tervezőbizottság elnöke.[5] 1967-től neve feltűnik az utazási csekkeken is.[6] 1969–1970-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminiszterének helyettese. 1970-ben a prágai Csehszlovák Állami Bank főigazgatójának első helyettese volt. 1971-ben a bank területi igazgatója. 1974-től a pénzügyminiszteri bizottság tagja. 1974-ben a Líbiával katonai segítségnyújtás ügyében tárgyaló csehszlovák delegáció tagja.[7] 1983-ban nyugdíjba vonult. Pályafutása alatt több más szakszervezeti, banki és pártfunkciót is ellátott.
1951-ben Kelet-Németországban, 1956-ban Magyarországon volt tanulmányúton. A Hlas banky folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke volt. Felesége Botlik Éva (1922–1996) volt. Két fia szintén a bankszektorban helyezkedett el.
Elismerései
[szerkesztés]- 1965 – A szocialista mezőgazdaság építője kitüntetés
- 1968 – Forradalmi szakszervezeti mozgalom ezüst kitüntetése
- 1969 – Munka Érdemrend (Csehszlovákia)
- 1983 – Munka Érdemrend (Csehszlovákia)
- 1996 – Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem aranydiplomája
- Csehszlovák Kommunista Párt 50. évfordulójának emlékmedálja
- A győztes februári hatalomváltás 25. évfordulójának emlékmedálja
Művei
[szerkesztés]- 1980 – Iniciatíva prispeje k dosiahnutiu cieľov v tomto roku. Hlas banky 25/9
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1930-as népszámlálás Nemespann 50. hsz. 683/173
- ↑ Taníttatásában nagy szerepe volt Csiffáry Jenő nemespanni kántortanítónak (2013, A nemespanni magyar iskolakrónika – Dokumentumok). Komáromban 1937-ben osztályfőnöke Borka Géza volt (A Komárnói Szent Benedek-rendi Kat. Magyar Gimnázium Értesítője az 1937–38. iskolai évről. Komárom, 51).
- ↑ 1948 A József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1945/46. tanévi Évkönyve. Budapest, 109.
- ↑ 1997 Biatec 5/9, 12; 2000 Historický zborník 10/2, 140, 32. jegyzet.
- ↑ Új Szó XVII/181, 2. (1964. július 1.); psp.cz
- ↑ Zbyszek Šustek 2016: Korunové cestovné šeky Národnej a Štátnej banky československej z obdobia 1947–1992. Numizmatika 23, 139–148.
- ↑ Igor Baka, 2012: Československá vojenská pomoc Líbyi v 70. rokoch 20. storočia. Vojenská história 1/2012, 58–59 12. jegyzet.
Források
[szerkesztés]- Gidró Bonifác, 1935: A komárnói Szent Benedek-rendi kath. gimnázium értesítője az 1934–35. iskolai évről. Komárno – Komárom
- Kiss M. (ed.), 2000: Millenniumi Évkönyv. Budapest
- O. Slušná (ed.), 1971: Kto je kto na Slovensku 1969. Bratislava
- Hlas banky, 1979/ 15, 342