Klubjószág
A klubjószág a közgazdaságtanban olyan hasznos jószágot jelöl, amelynek egyrészt egyéni használata értelmetlen, vagy közös használata nem csökkenti a jószág értékét az egyén számára; másrészt a klubjószág esetében megvalósítható a költségeket nem viselők kizárása a használatból, vagyis a jószág használatára fogyasztási klub szervezhető.[1]
A klubjószágra gyakori példát jelentenek a társasházak közös tulajdonában lévő tárolók, sporteszközök. Ugyancsak elterjedt az időmegosztással fenntartott üdülők példája, amit a klubtagok csak korlátozott rendes szabadságuk idején tudnak használni. A szabadságok ütemezésével az üdülő beruházási és fenntartási költségei megoszthatók.[2]
A klubjószágok színvonala fenntarthatatlan marad, ha a kizárás nem valósítható meg, és a klubba nem tartozó személyek is elkezdik használni a klubjószágot (például bejárnak a társasház eszközeit használni). Ha a kizárás nem szervezhető meg (például országutak), akkor kialakulhat a zsúfoltság, növekednek a várakozási idők, és a klub tagjai sem lesznek érdekeltek a költségek viselésében. Ekkor áll elő a közjószág-probléma.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Buchanan 1965 1–14. oldal
- ↑ Buchanan 1965 1–14. oldal
- ↑ Buchanan 1965 1–14. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Buchanan 1965: James M. Buchanan: An Economic Theory of Clubs. Economica, 32 k. (1965. február)
| Anarchokommunizmus |
|---|
 |
|
Nevezetes kommunisták
|
|
Mai szocialista államok
|