Kljevci
| Kljevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 2,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,92 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 41′ 22″, k. h. 16° 41′ 15″44.689400°N 16.687500°EKoordináták: é. sz. 44° 41′ 22″, k. h. 16° 41′ 15″44.689400°N 16.687500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kljevci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kljevci falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 66, közúton 94 km-re keletre, Sanski Most központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, a Szana-folyó völgyétől nyugatra elterülő dombvidéken fekszik. Házai szétszórtan, házcsoportokban találhatók a dombok között.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 601 | 0 |
| Bosnyák | 152 | 95 |
| Horvát | 64 | 0 |
| Jugoszláv | 11 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 829 | 95 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskor óta folyamatosan lakott volt. A „Gradina” lelőhelyen vaskori erődítmény, a Dabar torkolatánál pedig egy római villagazdaság romjai kerültek elő. A település határában őskori és középkori erődítmény állt. Egy négyzet alakú torony alapjait is megtalálták, amelynek oldalai akár 10 méter hosszúak voltak.[4][5]
Kljevcit Klevci néven már a középkorban említik Mren megye települései között. A település Szent György plébániatemplomának első említése Iván goricai főesperes 1334-es összeírásában történt. Ezt az első templomot valószínűleg Hervoja uralma idején, 1385 és 1391 között rombolták le.[4]
1446. augusztus 22-én kelt István Tamás bosnyák király adománylevele, mely számos korabeli falu között említi a Szana megyében, Mren vára mellett fekvő Klevce falut is.[4] Ez alapján Mren romjait bizonyosan a mai Klevci felett kell keresni, hiszen az oklevél egyértelműen arra utal, hogy a falu Mren vára alatt fekszik.[5]
Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg ezt a vidéket. A Milan Karanović által végzett kutatás szerint biztos, hogy azok a lakosok, akiket a törökök itt találtak, kizárólag szerbek voltak. Eszerint ez lett volna a középkori Bosznia északi (illetve északnyugati) határa. Ezek a falvak valójában a Zmijanje nevű terület részét képezték, amelyhez a Szanica völgye is tartozott, sőt egyesek szerint Petrovac és a Bjelajsko polje is a része volt.[5]
1875 és 1878 között fekelés zajlott a török uralom ellen, majd 1878-ban egész Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az 1879-es első osztrák-magyar népszámlálás szerint a falu 473 lakosából 87 muszlim, 373 ortodox szerb és 23 horvát volt. Az 1895-ös osztrák-magyar összeírás idején a településen két mektebet említenek, a helyi muszlimok a dabari gyülekezethez tartoztak. 1910-ben 1600 lakossal Klijevci önálló község volt. Elemi iskolája 1933-ban nyílt meg.[5]
1942. február 19-én az usztasák megtámadták és megölték az ott maradt szerbeket, mindent leromboltak és felégettek. A második világháborúban összesen 361 embert öltek meg ezen a településen.[6]
1992. május 27-én a Szerb Köztársaság Hadseregének (VRS) 6. krajinai brigádja megtámadta Kljevcit és felgyújtotta a katolikus templomot.[7] A nőket és a gyerekeket különválasztották és Ismet Kurbegović házába zárták, míg a férfiakat menetoszlopban vitték át a Vinogradina nevű mezőn, a vrhpoljei Szana-híd irányába. A férfiak közül útközben sokakat megvertek. A közeli vágóhídon a VRS egyik tagja lőfegyverrel megölte az apát és fiát, Miralemet és Enver Cerićet. Ismet Kurbegovićot ugyanígy ölték meg néhány méterrel arrébb, a vrhpoljei kereszteződésben. A hídhoz érve a többi fogvatartott férfi parancsot kapott, hogy egyenként ugorjanak a folyóba, majd rájuk lőttek. Közülük a három férfinak a maradványait csak 2021 végén találták meg.[8]
Oktatás
[szerkesztés]A helyiek már 1914. július 14-én nyújtottak be kérelmet a kormányhoz egy iskola építésére. A korabeli források szerint 1930. december 8-án az iskola építése már a befejezéshez közeledett. Az 1933-ban megnyílt intézmény 700 m² alapterületű volt, iskolakerttel és gyümölcsössel rendelkezett. A második világháború alatt az iskola teljesen megsemmisült, ezért a háború után ugyanott építettek egy újat helyette.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szana folyótól 4,5 km-re, az 590 m magasságú „Gradina” nevű lelőhelyen őskori és középkori erődítmény maradványai is találhatók. Az erődítmény további maradványait találták meg a keleti oldalon, a Szana folyó felé eső oldalon, ahol négyszögletes tornyok alapjai vannak, amelyek oldala 10 méter hosszú volt. Az a feltételezés azonban, hogy ez Mren vára lett volna, még nem igazolódott be.[5] A plató, amelyen a maradványok találhatók egy 100x60 méteres terülen fekszik. A platót minden oldalon kőfalak vették körül. A legsebezhetőbb, északi oldalon egy félköríves külső fal is védte.[9]
- A Szana és a Dabar összefolyásánál, a „Crkvina” nevű lelőhelyen római település maradványai kerültek elő. Az építőanyag maradványok a szakemberek szerint valószínűleg egy római villagazdasághoz tartoztak. Korukat a 3. és a 4. századra teszik.[9]
- Az Úr mennybemenetelének tiszteletére szentelt ortodox templomát 1850-ben építették. Az épület a második világháborúban megsemmisült. Az új templomot 1989. október 14-én szentelték fel. A Bihács-Petrovai ortodox egyházmegyéhez tartozik.[4]
- A Sanjani településrészen, „Mramorje” nevű lelőhelyen középkori ortodox temető maradványai találhatók. A középkori sírkövekből hat, késő középkori stećak máig fennmaradt.[9]
- A településen a „Židovsko groblje” lelőhelyen egy középkori zsidó temető maradványai is megtalálhatók. Itt 26 darab, keleti tájolású, késő középkori sírkő maradt fenn.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b c d e Biščević, Vedad. Naseljena mjesta Općine Sanski Most, Edin Biščević, Sanski Most: [Selbstverl.], 855-856. o. (2009. december 9.). ISBN 978-9958-890-91-8. OCLC 750781268
- ↑ a b c d e Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. április 7.
- ↑ Šušnjar 1941. : zbornik saopštenja, svjedočenja i dokumenata, Oštra Luka, 2010., Vladimir Lukić, Oštra Luka: Opština Oštra Luka, 119-120. o. (2011. december 9.). ISBN 978-99938-41-08-1. OCLC 775590750
- ↑ PROSECUTOR v. RATKO MLADIĆ PUBLIC WITH CONFIDENTIAL ANNEX JUDGMENT VOLUME IV OF V. International Tribunal for the Prosecution of Persons Responsible for Serious Violations of International Humanitarian Law Committed in the Territory of the Former Yugoslavia since 1991, 1954. o. (2017)
- ↑ Sanski Most - Ismet Kurbegović, Enver Cerić, Miralem Cerić i Mirhet Cerić. glaszrtava.org . (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. április 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kljevci című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
