Gornji Lipnik
| Gornji Lipnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,45 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 18″, k. h. 16° 24′ 39″44.805000°N 16.410800°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 18″, k. h. 16° 24′ 39″44.805000°N 16.410800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Lipnik (szerbül: Горњи Липник) kihalt szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 26, közúton 36 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 20, közúton 24 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Suvača-patak völgye mentén fekszik. Itt, 548 méteres tengerszint feletti magasságban található a Suvača forrása. A patak hosszúsága 8,4 kilométer, és 397,5 méteres magasságban, Skucani Vakufnál ömlik Blihába.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 227 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 6 | 0 |
| Összesen | 233 | 0 |
Története
[szerkesztés]Bosznia török megszállása után a hűbérurak által épített középkori várkastélyok, erődök nagy része eltűnt. A törökök településekké, várakká alakították őket, ahol katonai személyzetet tartottak. A török hűbérurak szpahilukjaikra (birtokaikra) több emeletes tornyokat, toronyvárakat építettek, melyekben laktak, de védelmi célokat is szolgáltak. Mellettük általában egyemeletes faépületek épültek. Egy ilyen torony volt a török korban Lipnik területén is.[5] A lipniki toronyról nem sok információ maradt fenn. Egy korabeli katonai jelentésben az áll, hogy Lipnikben 8-9 keresztény lakos mellett egy torony is van. Egy másik, keltezetlen iratban azt írják, hogy Lipniknek 15 háza van, valamint a bég tornya. A lipniki tornyot Václav Radimski is feljegyezte egy 1891-ban készült térképén.[5]
Az 1858-as törökellenes lázadás a szanai régiót is érintette. 1858. július elején a felkelők különítménye Lipnik község közelében csapott össze a török egységekkel. Erről a harcról Resler osztrák konzul 1858. július 13-án tett jelentést Szarajevóból. Ebben azt írta, hogy a harcok során az itteni ortodox kolostort felégették és később sem építették újjá. A hódoltsági területen a szerbek építhettek templomokat, de csak fából, vagy vályogból. Ezen az egész területen egyetlen ortodox templom volt, amely szilárd anyagból készült gótikus stílusban, és ez Lipnikben a kolostor közelében állt, amelyet I. F. Jukić is említett útleírásaiban. Valószínűleg ennek az egyháznak voltak bizonyos kiváltságai, miáltal az 1858-as lázadásig sikerült fenntartania magát, amikor a kolostort és a templomot felégették az oszmánok. A lipniki kolostornak, amelynek alapításáról semmit sem tudunk, 1842-ben 5 szerzetese volt. Valószínűleg a hozzá tartozó templommal egy időben épült.[5] A török uralom idején Lipnik falu muszlim lakossága a Skucani Vakuf-i muszlim gyülekezethez tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ Rijeka Bliha i njene pritoke (bosnyák nyelven). inmedia.ba . (Hozzáférés: 2024. március 13.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b c Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 13.
További információk
[szerkesztés]
