Ugrás a tartalomhoz

Batkovci (Sanski Most)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batkovci
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségSanski Most
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség8 fő (2013)[1]
Népsűrűség2,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület3,04 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 16° 33′ 27″44.856300°N 16.557500°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 16° 33′ 27″44.856300°N 16.557500°E
SablonWikidataSegítség

Batkovci falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 54, közúton 83 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 12, közúton 15 km-re északnyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Batkovača-patak völgyében fekszik. A Batkovača egy 5 km hosszú patak, amely Gaidziktól 1 km-re keletre, 619 méteres magasságban ered, átfolyik Batkovci falun, ahol jobb oldali mellékvize a 2 km hosszú Sopotnica ömlik bele, majd a Stara rijeka-patakkal egyesülve hozza létre a Željeznica-patakot.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 103 1
Bosnyák 0 0
Horvát 85 6
Jugoszláv 18 0
Egyéb 7 1
Összesen 213 8

Története

[szerkesztés]

Batkovci a török korban még horvátok és muszlimok által lakott település volt. 1879-ben 135 lakosából 122 római katolikus és 13 muszlim volt. Az osztrák-magyar uralom idején a mai Horvátország területéről, főként Likából és Dalmáciából szerb lakosság települt be. Így a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, 1941-ben már csak horvát és szerb lakossága volt.[4] 1961-ben még 375, 1991-ben már csak 106 lakosa volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. Az osztóvonal átszelte Batkovci falut, melynek nagyobbik része a Szerb Köztársaság területéhez, azon belül Oštra Luka községhez került. Ma a megmaradt lakosság többségét a horvátok alkotják, akik a Stara Rijeka-i katolikus plébániához tartoznak.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1991-ben épült.[5]
  • A Legszentebb Istenanya háromkezű ikonjának[6] tiszteletére szentelt ortodox temploma.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
  3. a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  4. Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 23. 
  5. Župa Stara Rijeka. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  6. Icon of the Mother of God “Of the Three Hands”. oca.org . (Hozzáférés: 2024. március 24.)

További információk

[szerkesztés]