Gornji Dabar
| Gornji Dabar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 508 m |
| Terület | 25,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 22″, k. h. 16° 34′ 49″44.756100°N 16.580300°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 22″, k. h. 16° 34′ 49″44.756100°N 16.580300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Dabar (szerbül: Горњи Дабар) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 59, közúton 93 km-re keletre, Sanski Most központjától légvonalban 4, közúton 10 km-re délnyugatra, a Dabar-folyó forrásvidékétől északra elterülő dombvidéken fekszik. Házai szétszórtan, házcsoportokban találhatók a dombok között. A Dabar-folyó egy halban gazdag, bővizű, 3,5 km hosszú vízfolyás, mely közvetlenül a Dabari-barlang mellett fakad, útjának nagyrészén egy szurdokvölgyön folyik át, és Klijevac falu közelében ömlik a Szanába.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 565 | 48 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 569 | 48 |
Története
[szerkesztés]A középkori Mren megye a Szana-folyótól nyugatra, a folyó körüli területet fedte le, nevét a Mren-patakról kapta, amelynek ma Dabar neve. Benedikt Kuripešić az „Úti leírás Bosznián, Szerbián, Bulgárián és Rumélián keresztül” (Putopisu kroz Bosnu, Srbiju, Bugarsku i Rumeliju) című, 1530-ban kiadott művében írja le utazását Lajbachból (Ljubljana) Novo Mesto majd Kladuša, Krupa és Kamengrad várain kersztül. 1530. augusztus 30-án azt írja, hogy Kamengradból indult és „egy gyönyörű mezőn ment át, majd lement a Mren nevű vízhez, átkelt egy hídon és egy másik, Sanitza nevű vízhez érkezett. Ott egy kis dombon két elhagyatott romot látott: „Klanenatz” és „Lisconatz” romjait. Leírja a felettük, a Szana-folyó bal oldalán emelkedő, hosszú és sziklás dombot, melyet „Klemenatz”nak nevez. A domb alatt van egy falu, majd keletre két elhagyatott vár, „Szekollour” és „Gurseu”. Ez a Kuripešić által közölt információ a Mren folyóról, egyértelműen megerősíti, hogy a mai Dabar-folyó azonos a középkori „Mrin” (Mren) folyóval, mert a Kamengradból a Szanica felé vezető úton nincs más nagyobb vízfolyás, mint a Dabar.[3]
Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg ezt a vidéket. Dabar falut egy 1783-ban kelt török dokumentumban említik. A törökök egy ún. csardakot, egy fából épített őrtornyot építettek ide, mely többször leégett, de a bég mindig újjáépítette. Az 1875/78-as felkelés idején is leégett, és ugyancsak leégett az 1917/18-as években az ún. „zöld káderek” elleni harcok alatt. Az épület alapjainak maradványai még ma is kivehetők, a csardak melletti kútrendszer pedig ma is használatos.[3]
A törökellenes felkelés idején a török egységek gyakran hatoltak be a Grmeč-hegység falvaiba, sőt magába a Grmeč-hegységbe is, és egy alkalommal egy tábort is megtámadtak az erdőben. A szájhagyomány szerint több mint 200 paraszt vett részt Szana régióból ebben a felkelésben. Ismeretes, hogy létezett egy Dabar-Eminov nevű felkelő egység is, amelyben a dabariaknak megvolt a saját szakasza. A dabari szakasz vezetői Jovo Milivojša, egy Zovikának hívott férfi, és egy bizonyos Pašajlija volt, akinek a rendes nevét már elfelejtették. Eminov a mai Milanovac falu volt, amelynek 24 parasztja vett részt a harcokban.[3]
1878-ben a település az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az első osztrák-magyar népszámlálás során Dabaron 874 lakost számláltak, akik mind ortodox szerbek voltak. 1895-ben Dabar falu településrészei Brajić Tavan, Brankovići, Crna Voda, Crnomarkovići, Do, Ilići, Kondići, Mlilinkovići, Miljuši, Mrežnica, Popovića Brdo, Rujan, Varoš és Vokići voltak. 1910-ben Dabar község 1824 lakossal rendelkezett. 1921-ben 1771 lakosa volt. 1930-ban Dabar egyike volt Szana megye nyolc községének, de nem sokkal ezután a közigazgatási átszervezés során megszűnt önálló község lenni. A dabari elemi iskola építése 1907-ben kezdődött, de a munkálatok 1914-ben abbamaradtak és csak 1918-ban nyíilt meg az intézmény. A helyi földműves szövetkezet 1922. július 7-én alakult meg és egészen a német invázióig, 1941-ig működött. 1941-ben Dabar azok közé a falvak közé tartozott, ahol csak szerbek éltek.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Dabar fő nevezetessége a Dabari-barlang (Dabarska pećina) a Dabar folyó forrásánál, a mai Donji Dabar területén található.
- Dabar falu Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt ortodox temploma ugyancsak Donji Dabaron áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ a b c d e Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. április 8.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
További információk
[szerkesztés]
